Tovább dagad a világ

Publikálás dátuma
2018.05.19 07:11
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Magyarország a negyedik olyan ország, ahol a legnagyobb az elhízott emberek aránya. 1975 óta megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma.

Május 19. az Európai elhízás elleni nap. Ennek a napnak a célja, hogy az elhízással és annak következtében kialakuló számos betegséggel kapcsolatos ismereteket bővítése.

Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os eredményei alapján több mint 1,9 milliárd túlsúlyos vagy elhízott felnőtt ember élt a világon. 1975 és 2016 között megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma. Hazánk sajnos kiemelkedő ebben a tekintetben, a magyar, felnőtt lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31 százalék), az egész világot tekintve ezzel az eredménnyel a negyedik helyen állunk. A világrangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti, majd ezt követi Mexikó és ÚjZéland.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es eredményei alapján a magyar felnőtt nők 60 százaléka, a férfiak 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A gyerekek között is egyre növekszik a többlettestömeg mértéke. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2014-ben végzett reprezentatív táplálkozási és fizikai aktivitási felmérést 4-10 éves budapesti és kecskeméti gyermekek körében. Az eredmények alapján 21 százalékos volt a túlsúly és az elhízás mértéke.

A túlsúly nem csupán egy esztétikai probléma, összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek (mint például magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke), a 2-es típusú cukorbetegség, számos daganatos betegség (mint például mell, vastagbél, vese, epehólyag és máj) és ízületi kórkép kialakulásával, de okozhat alvási apnoét és légzésproblémákat, epekövességet, depressziót is.

Abban az esetben, ha napi 100 kcal-val többet viszünk be, mint ami a szervezetünk szükséglete lenne, akkor az 1 év alatt 5 kilogramm súlynövekedést jelent.

A hatékony terápiával - a helyes étrend mellett a fizikai aktivitás, és a magatartási szokások megváltoztatása - azonban meg lehet szabadulni a súlyfeleslegtől. A tartós testsúlycsökkenés olyan életmódprogramokkal érhető el, amelyek 500-750 kcal/nap energiadeficitet eredményeznek (azaz ennyivel kevesebb energiát viszünk be, mint amennyi a szervezet igénye) és heti legalább 150 perc mozgást tartalmaznak. A csökkentett energia-bevitel mellé az egészségi állapot, táplálkozási szokások figyelembe vételével kell kialakítani a személyre szabott étrend makrotápanyag (fehérje, zsír, szénhidrát) összetételét. Jelenleg nem állnak rendelkezésre tudományos bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy bármelyik makrotápanyag bevitelének lecsökkentése több előnnyel járna, mint a többié. A zsírmentes testtömeg megtartása érdekében a súlycsökkenés üteme nem haladhatja meg a heti 0,5-1kg-ot. A fogyás elérését hosszú távú életmódváltással lehet elérni. Heti 0,5 kg-os fogyás napi 500 kcal-ás csökkentéssel érhető el. Az egészségügyi előnyök akár már 5-10 százalékos súlycsökkenés esetén is tapasztalhatóak.

Szerző
2018.05.19 07:11

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42

Szinte a műtőasztalról vették le a beteget, miután kirúgták a szívsebészt

Publikálás dátuma
2018.10.22 18:20

Fotó: MTI/ Róka László
AZ ATV Heti Napló című adásában beszélt Székely László egyik betege, aki már fertőtlenítve, elbódítva feküdt, mikor közölték vele
Egy Kelet-Magyarországon élő, Nóra néven emlegetett nő mondta el – arcát nem vállalva – az ATV-nek, hogyan járt, mikor a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből (GOKI) elbocsátották Székely László szívsebész főorvost. A nő családja számára, mivel autójuk sincs, már a budapesti utazás is megterhelő volt – hangzott el a tévé riportjában.
  Mikor mégis eljutott a GOKI-ba még egy hétig „nem csináltak semmit” vele, pár vérvételen, előkészítő vizsgálaton kívül. „Már minden megvolt”, a műtét előtti este nagyon félt, hogy meg fog halni. A műtét napján, hajnali ötkor aztán már lefertőtlenítették, megkapta a gyógyszert, amitől elbódult. Dél körül kelt fel, mikor közölték vele, hogy elmarad a műtét. „Csak néztem félkómásan” – mondta az asszony, aki ma már nem tudja, hogy pontosan mit mondtak neki: „etikai vagy politikai okból” halasztották el a beavatkozást. A zárójelentésen végül az állt: technikai okok miatt maradt el a műtét. A nőt végül csak másnap engedték haza, és egy másik kórházban várnak újabb műtéti időpontra. Az ATV Híradójának korábban nyilatkozott egy másik beteg is, aki szintén sürgős beavatkozásra vár, de Székely főorvos elbocsátása miatt erre nem került sor. Úgy fogalmazott:egyre idegőrlőbb a várakozás, ahogy az értágulat is egyre nagyobb és veszélyesebb. Mint arról korábban beszámoltunk, egy beteg már meghalt, akit Székely László operált volna meg, ha elkészül a speciális implantátuma, illetve ha nem bocsátják el. Az ő halálát az intézet vezetése Székely hibájának tartja, azt állítva, hogy az első vizsgálat után azonnali operáció lett volna szükséges. A beteget azonban nem Székely vizsgálta meg először a GOKI-ban, hozzá csak később került, és ő el is indította az implantátum legyártásának folyamatát.
2018.10.22 18:20