Az új kormány struktúrája azt mutatja, hogy tovább nő a kormányfői hatalom, Orbán Viktor miniszterelnök újabb területeket tarthat közvetlenül a felügyelete alatt – mondta a Népszavának Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa. Pénteken hivatalosan is megalakult a negyedik Orbán-kormány: Áder János köztársasági elnök átadta a megbízóleveleket a minisztereknek a Sándor-palotában, majd a tárcavezetők letették esküjüket a Parlamentben.
Juhász Attila szerint a korábbi kormányokhoz képest az egyik leglényegesebb változás az Orbán Viktor közvetlen irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, ahová számos olyan területet sorolnak át, melyek korábban a Miniszterelnökséghez tartoztak. - Elképzelhető, hogy a kormányfő úgy érezte, bizonyos folyamatokra nem lát rá megfelelően a Miniszterelnökségen keresztül, ezért magához vonta ezeket a feladatokat – fogalmazott az elemző. A Biró Marcell államtitkár vezetésével felépülő miniszterelnöki kormányiroda pedig a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen hatása lesz a Kabinetirodán belül felálló hírszerzői hivatalnak, azonban várhatóan ez is tovább növeli a kormányfői pozíció befolyását – tette hozzá.
A kormányzati struktúra – benne 10 minisztériummal és a három tárca nélküli miniszterrel – arra utal, hogy továbbra is nagy hangsúlyt kapnak az államtitkárok. Ez Juhász Attila szerint azért lehet kedvező a kabinet számára, mert így „a kényes területeket mammutminisztériumokban lehet majd eldugni”. - Természetesen így is meg lehet találni a felelősöket, de az elmúlt évek azt mutatták, a bürokratikus útvesztők megnehezítették, hogy egyes témák előtérbe kerülhessenek – mondta.
A teljesen szabad kéz és a növekvő kormányfői hatalom természetesen növelte Orbán Viktor önbizalmát is, erre utal, hogy a miniszteri eskütételek előtt elmondott pénteki beszédében megismételte: 2030-ig tervez. A kormányfő felszólalásában kitért természetesen a migrációra is, azt hangsúlyozva, hogy ragaszkodni kell a keresztény hagyományokhoz. - A migráció fenyegetése, az idegen kultúra megjelenése azokat is rádöbbentette a keresztény kultúra fontosságára, akik már eltávolodtak magától a vallástól – közölte.
Orbán Viktor az Európai Néppárt képviselőivel folytatott tárgyalások után engedékenyebb hangon beszélt Magyarország és Európa viszonyáról. Azt is mondta: „a mi kormányunk európai horizontú. A nemzetet szolgáljuk, de a helyünk Európában van”. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy 1990-ben Európa volt Magyarország jövője, mára azonban fordult a kocka és mi vagyunk az unió jövője.
Orbán Viktor külön-külön is kitért kormányának tagjaira, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterről például azt mondta, hogy a tárca "egy reneszánsz embert követel, olyat, aki nem ijed meg saját árnyékától". Benkő Tibor honvédelmi minisztertől azt várja a kormányfő, hogy vezetésével érjük utol a szomszédos országok hadseregeit, míg Trócsányi László igazságügyi minisztertől azt, hogy „védje meg Magyarország szuverenitását a jog, különösen az európai jog” területén. A kormányfő köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek a határvédelemért, Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter munkáját pedig elengedhetetlennek nevezte, mert szerinte csak így biztosítható a rezsicsökkentés megvédése.
A svédországi vadászata miatt magyarázkodásra kényszerülő Semjén Zsoltra is számít Orbán Viktor, vele kapcsolatban azt emelte ki, hogy a miniszterelnök-helyettes „szilárd elvi hozzáállása" lesz értékes a kormánynak. – Ő felel majd a horgonykötélért, hogy a gyakorlati munkánkban ne sodródjunk messzebb a kelleténél az eszmei kiindulópontunktól – mondta a kormányfő.
Varga Mihálytól azt kérte a kormányfő, mindig figyelmeztesse a kabinetet: „addig nyújtózkodjanak, amíg a takaró ér”, azaz biztosítsa a pénzügyi stabilitást és az államadósság csökkentésének feltételeit, míg Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztertől azt, hogy "terepismeretével" képviselje a magyar érdekeket. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tárcáját Orbán Viktor szerint azért hozták létre, mert „az új korszakban is nyertesek akarunk” maradni és a folyamatokhoz már nem elég alkalmazkodni, alkotóként kell bennük részt venni. Nagy István földművelésügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy olyan szektort alakítson ki, amelyik „megbecsüli a gazdákat, tiszteli a munkát, nyitott az új technológiákra, összebékíti a különböző agrárvállalkozásokat”, és megvédi Magyarországot Brüsszelben is.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozását azzal indokolta Orbán Viktor, hogy szerinte Nyugat-Európában egyre csak nő a távolság az emberek és a demokratikusan megválasztott kormány között. - Hogy ez nálunk ne következzen be, azt kértem Rogán Antaltól, kitartóan keresse az egyezési pontokat az emberek és a kormány között – mondta a kormányfő. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezető miniszter feladata a stratégiai tervezés lesz („egy országot kell átlátnia), míg Bártfai-Mager Andrea a vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszteri széket kapta.
A miniszterelnök szerint a korábbi és a jelenlegi kabinet minisztereinek „egy közös szenvedélyük van: Magyarország”. - Mindannyian azt gondolják, hogy a legnagyobb dolog a mi életünkben, hogy magyarnak születtünk – fogalmazott.
FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
