- A Kréta nevű netnaplót sok helyen csak tesztelik, de már új közoktatási adatbázis készül.
- A gigantikus értékű tenderrel a Krétát is fejlesztő cégcsoport járt jól.
- A közbeszerzés szigorú feltételei nekik kedveztek.
- A háttérben Fauszt Zoltán cégbirodalma sejlik fel.
- Holtan találták a cégháló korábbi főrészvényesét, egy elszegényedett zenészt.
Hiába éri sok kritika a Kréta nevű digitális iskolai naplót, a Klebelsberg Központ valamiért nagyon elégedett lehet a program fejlesztőjével. Annyira, hogy a Kréta szoftver mögött álló cégcsoport máris egy újabb gigantikus összegű közbeszerzést nyerhetett el a Klebelsberg Központ és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) közös pályázatán - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a Ted-ből.
A két nyertes vállalkozás közel 3,7 milliárd forintért fejleszthet új adatkezelő szolgáltatást, amit várhatóan az ország összes, állami fenntartású iskolájában használhatnak: a távoktatást, tanfolyamokat is tartalmazó szolgáltatáscsomag a tervek szerint legalábbis 2 millió szülőnek és 130 ezer pedagógusnak biztosít hozzáférést egy digitális nyilvántartáshoz, a rendszer pedig HR-naplót is tartalmaz majd.
A Kréta még el sem kopott
Az új rendszerre idén január 19-én írtak közbeszerzést, miközben a Krétát még be sem vezették a Klik által fenntartott összes tankerületi központban; magyarán, a tanárok és diákok még csak küzdenek a netnapló kezelésével, amikor a Klebelberg a jelek szerint már egy újabb országos projektben gondolkozik,
Nem csak a kapkodás furcsa a közbeszerzési ügyben: a tender köznevelésben használható ügyintézési rendszereket említ, többes számban, mintha nem is egy termékről lenne szó. A Kréta, mint előd neve fel sem merül az új pályázat szövegében, ami arra utal, hogy a régi és új szolgáltatás között nincs folytonosság.
Régi ismerősök
Annál erősebb kapcsolatot jelent viszont a nyertesek személye: az új közbeszerzést konzorciumban vitte el a Kréta fejlesztésében is résztvevő eKréta Informatikai Zrt. és a Rufusz Informatikai Zrt – amiket az Opten adatbázisa szerint két, egymás mellett álló érdi ingatlanba, a Retyezát utca 46-48. alatti családi házakba jegyeztek be.
Valójában a kormányzati körökben barátkozó Fauszt Zoltán nagyvállalkozó céges érdekeltségeiről van szó: a kiváló politikai kapcsolatokat jelezheti, hogy eKréta Zrt. ügyvezető igazgatója az a Szabó Balázs, aki miniszteri biztosként korábban a Klebesberg Központ informatikai fejlesztését felügyelte, a Rufusz Zrt. ügyvezetője pedig maga Fauszt Zoltán, aki nem mellesleg hosszú évekig Palkovics László volt oktatási államtitkár üzlettársa volt.
Fauszt szövevényes érdekeltségi kört működtet: vállalatán, a főtevékenységént üzletkezeléssel foglalkozó RC Invest Zrt.-n keresztül részvényes Szabó Balázs vállalkozásában, és minősített többséggel ott is döntésképesnek számít – az RC Invest emellett tulajdonosként van jelen az SDA-cégcsoportban, aminek tagjai rendre jól szerepelnek az állami és egyetemi közbeszerzéseken.
Az Átlátszó cikke szerint 2016-ban például a céghálóhoz tartozó SDA DMS Zrt. bővíthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét, potom egymilliárd forintért.
A Neptun miatt megkerülhetetlenek
A siker titka a megfelelő alapozásban rejlik: Fauszt Zoltán vállalkozása, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette ki annak idején a minden egyetemen ismert Neptun adatkezelő szoftvert, aminek licencét 2004-ben ingyen átadták az államnak – a Neptun fejlesztési joga azonban náluk maradt. 2015-ben a kormány egy huszárvágással az állami fenntartású iskolákban is bevezette a Neptunt, csakhogy ezt adaptálni kellett a közoktatás igényeihez és viszonyaihoz – ami persze állandó megbízatást és bevételt jelentett a fejlesztőknek. Az elsődleges felületből alakult ki aztán a Neptun Kréta, amire a kabinet eredetileg 540 millió forintot szánt, végleges ára azonban azonban meghaladta a 900 millió forintot, nem számolva a későbbi kiegészítő csomagok költségeit. A projekt volumenére jellemző, hogy az alaprendszer terméktámogatására a Magyar Nemzet cikke szerint 2016 decemberében 220 millió forintot, 2017 szeptemberében pedig további 439 milliót biztosított a Klebesberg Központ.
Testre szabott tender?
Már ezért sem érthető, hogy a százmilliókból korszerűsített, fejlesztgetett Kréta mellett (helyett?) most miért kell 3,7 milliárdért egy teljesen új adatkezelési felületet létrehozni.
A megrendelő KIK és NISZ ráadásul különösen szigorú feltételrendszert szabott a pályázaton indulóknak: a Zoom még a friss tender meghirdetésekor, januárban szúrta ki, hogy a pályázaton nem is indulhatott olyan cég, aminek nincs tapasztalata:
- Legalább 10 000 regisztrált felhasználót kiszolgáló, integrált tanulmányi információs, gazdálkodási, humánerőforrás-menedzsment és iratkezelési modulokból felépülő intézményirányítási szakrendszerrel.
- Elektronikus ügyintézést és iratkezelést támogató, legalább 10 000 regisztrált intézményi felhasználóval rendelkező informatikai rendszerrel.
- Oktatási szolgáltatásokat igénybe vevő személyek befizetéseit kezelő, legalább 10 000 regisztrált felhasználóval rendelkező informatikai rendszerrel.
- 30 köznevelési tagintézmény fenntartási feladatait ellátó intézményfenntartó szervezethez bevezetett tanulmányi ügyintézést, és/vagy adminisztrációt támogató informatikai rendszerrel.
A portál meg is jegyezte, első blikkre csak az SDA-csoport tagjainak van olyan referenciája, amivel indulhatnának a pályázaton, akár konzorciumi felállásban. Ezek után talán nem túl nagy meglepetés, hogy a tendert végül a Fauszt-féle érdekeltségek nyerték el, ráadásul úgy, hogy az eredetileg becsült 370 235 000 000 forintos szerződésértéknél 3,17 millió forinttal olcsóbb ajánlatot tettek – vagyis, egy ezreléknél is kisebb volt a különbség a becsült forrásigény és a cégek ajánlata között.
Az üggyel kapcsolatban levélben kérdeztük a Klebelsberg Központot: szerettük volna megtudni, hogy mi szükség volt a 3,7 milliárdos szolgáltatás megrendelésére, ha idén januárban még a Kréta rendszere is tesztüzemben futott sok iskolában. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy vagy több elektronikus rendszerre írtak ki pályázatot, és hogy az új szolgáltatás kapcsolódik-e majd a Krétához, vagy leváltja azt.
Fauszti paktum
A Fauszt Zoltánhoz köthető cégek tündöklését egy különös haláleset árnyékolja be: üzletvezető cégét több SDA-vállalkozásban is tulajdonosként szereplő irányító RC Investben ugyanis 2004 és 2016 között főrészvényes volt a „nincstelen milliárdos”, a dzsesszzongorista Farkas Mihály Mihály Ambrus.
A férfi filléres anyagi gondokkal küzdött a HVG beszámolója szerint – annak ellenére, hogy az RC Invest tulajdonában álló cégek szabályosan termelték a százmilliókat. Farkas Mihály 2015 novemberében eltűnt; holttestét csak hónapokkal később, a Dunában találták meg a rendőrök. Bár a férfi barátai szerint Farkas nem beszélt öngyilkossági terveiről, sőt, kifejezetten jókedvűnek tűnt az eltűnése előtti napokban, a hatóság közigazgatási eljárásban vizsgálta a halálesetet, vagyis szerintük nem történt bűncselekmény.
Az anyagi gondokkal küzdő zenész évekig az RC Invest Zrt. főrészvényese volt Forrás: Opten
Farkas Mihály Ambrus nevét 2016 június végén törölték az RC Invest részvényesi listájáról, a HVG úgy tudja, hogy ezután többségi tulajdonoscsere történt, Fauszt 94, 76 százalékos befolyást szerzett a vállalkozásban.
Klebesberg Központ: a Kréta marad, de bővülni fog
Az intézményfenntartó központ válasza szerint az új szolgáltatás nem váltja a Neptun Kréta-programot, sőt, valójában nem is oktatási nyilvántartásról van szó – az új szolgáltatás ugyanis egy központi e-ügyintézési rendszer lesz, amit az iskolákban is hasznosítanak majd.
A várhatóan 2019-ben bevezetett termék az intézményi adminisztráció netes felülete lesz – ezek szerint a KK és a vele együttműködő szervek ezen keresztül követhetik majd az egyes iskolák pénzügyi, személyzeti döntéseit. Egyes szolgáltatásokhoz pedig a szülők is hozzáférhetnek majd a Kréta-oldalának egyik interfészén keresztül.
