Az Indexet sem engedik be a kormányzati konferenciára

Publikálás dátuma
2018.05.22 15:20
Orbán Viktor a Várkert Bazár 2014-es avatóünnepségén Fotó: Kertész Gábor
Fotó: /
A Guardian után egy sor magyar portál regisztrációját is helyhiányra hivatkozva utasították vissza. Mindez az Európa jövője című rendezvény előtt történik.

Varázslatos módon össze tud szűkülni a Várkert Bazár rendezvényterme: bár a helyiségben elvileg 500-an férnek el, a Guardian tudósítója után az Index regisztrációját is helyhiányra hivatkozva utasították el az "Európa jövője" konferencia szervezői.

A portál úgy tudja, hogy a HVG és a Zoom is hasonló választ kapott, a lista pedig tovább bővülhet. "Európa jövője"-rendezvényt egyébként a Visegrádi Négyek égisze alatt szervezte a Schmidt Mária emlékezetpolitikai portfóliójába tartozó Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, méghozzá a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, illetve a kormány fő think-tankje, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Századvég Alapítvány közreműködésével. Ezek az intézmények mind közpénzből működnek. Az esemény "sztárvendége" a Trump-kampányt is segítő altright- újságíró, Steve Bannon lesz.

Az elsőként visszautasított Guardian-tudósító, Shaun Walker Twitter-üzenetben számolt be a fejleményekről, mint írta, még Oroszországban sem fordult elő vele, hogy ilyen indokkal hárítsák regisztrációs kérelmét.

A mondvacsinált vissza - sőt kiutasítások valósággal divattá váltak: nemrég a Kisvárda közpénzből épített stadionjából vezették ki biztonságiak az Index munkatársait, Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter érkezése után. A portál tudósítói korábban szabályosan akkreditáltak, de a szekuritiseket ez nem hatotta meg, és azt sem engedték, hogy a kidobott újságírók jegyet vásároljanak a helyi focicsapat meccsére.

Szerző
2018.05.22 15:20
Frissítve: 2018.05.22 15:36

Vizsgálják a magyar bírósági rendszert

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:36
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetét is napirendre tűzte és megtárgyalta a marokkói Marrákesben rendezett éves ülésén a Bírák Nemzetközi Egyesülete, s ez alapján úgy döntöttek: európai szervezetük, az Európai Bírói Egyesület (EBE) felügyeleti eljárást indít a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatban. A szervezet október végi ülésén Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnökének bejelentése alapján foglalkoztak a hazai igazságszolgáltatási rendszerrel, az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti vitával, illetve Handó Tünde, az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával. A magyar delegáltak arról számoltak be, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, és akadályozza a bírói függetlenség alapját, az önigazgatás érvényesülését.
Az Alfahír szerint a nemzetközi szervezet marrákesi ülésén telefonon érdeklődtek a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökénél, mi az álláspontja az esetleges eljárásról, ugyanis az EBE nem vizsgálódhat a magyar tagszervezetének kérése nélkül. Makai Lajos elnök támogatta az eljárás megindítását. Mindezek alapján az EBE elnöke felkért egy munkacsoportot a hazai helyzet vizsgálatára. Első lépésként levélben keresik meg az OBT-t, valamint az OBH-t. Ebben jelzik, hogy az európai szabványok szerint az igazságügyi kinevezések kizárólag érdemek alapján történhetnek és a döntéseket megfelelő indokolással kell alátámasztani.  Ugyanakkor az EBE eljárásának a magyar igazságszolgáltatásra nincs érdemi hatása. A vizsgálat végeztével ajánlás formájában teszik meg javaslataikat a magyar kormánynak, ám a kabinetnek semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Voltak már hazaárulók is

Nincs olyan jogosítványa az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENJC), amivel „beavatkozna” más országok igazságügyi rendszerébe, a szervezet együttműködési hálózatként nyújt segítséget tagszervezeteinek - mondta a Népszavának Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) elnöke. Az új vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Handó Tünde még júniusban hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akik „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez”, az ENCJ-hez fordultak az igazságügyi rendszer kormány által tervezett módosítása miatt.      S. Z.

Témák
bíróság
2018.11.21 21:36

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06