Ébredezik az altatásból a rezsidémon

Publikálás dátuma
2018.05.23 07:20
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
A nemzetközi energiaárak tartós emelkedését a rezsiben is figyelembe kell majd venni, ám azok ettől még csökkenhetnek is - ismertette lapunkkal az új Orbán-kormány egyik talányos matekpéldáját Palkovics László, a témáért felelő innovációs és technológiai miniszter.

A nemzetközi energiaárak esetleges tartós és jelentős emelkedését nem lehetne figyelmen kívül hagyni a lakossági rezsidíjakban sem - nyilatkozta lapunknak parlamenti meghallgatásai után Palkovics László, a területért felelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) irányítója, hozzátéve: a rezsicsökkentés és a hatósági energiaárak Európán belül mégis védik ettől a magyar családokat. Rögzítette: a nemzetközi olaj- és gáztőzsdék elmúlt hetekben tapasztalt ugrása ellenére a kérdés a magyarországi lakossági rezsi tekintetében nem időszerű. Ráadásul hosszabb időtávon tekintve a hazai hatósági díjak alakulása és szintje illeszkedik a nemzetközi tőzsdék ívébe. Arra is figyelmeztetett, hogy az energia mint termék ára a rezsinek csak egy része: a számlában megfizetjük ugyanis az ellátórendszer üzemeltetési költségeit is. Tehát egy esetleges drágulási hullámot az állam és a közműcégek más eszközökkel ellensúlyozhatnak. Megismételte az előadásaiban rögzítetteket, miszerint szeretnék „fenntartani”, sőt lehetőség szerint folytatni a rezsicsökkentést.

Néhány lakást felújítanának
Az ITM fenn kívánja tartani a lakosság energiahatékonysági támogatására szolgáló Otthon Melege Programot (OMP) is – szögezte le kérdésünkre Palkovics László. A miniszter e tekintetben a közintézmények felújítását rendben lévőnek nevezte.
Ennek kapcsán emlékeztettük ama szakértői panaszokra, miszerint az Orbán-kabinet éppenséggel az eredetileg a magyar lakosságnak szánt százmilliárdos vissza nem térítendő uniós energiahatékonysági támogatást csatornázta át az állami-helyhatósági épületek rendbetételére.
Kérdésünkre, hogy az új kormány az OMP évi néhány milliárdos kereténél nagyságrendekkel bővebb uniós kasszából kíván-e a lakossági felújítások céljára is forrásokat elkülöníteni, a kérdés vizsgálatát helyezte kilátásba.

Palkovics László nyilatkozatában – azon túl, hogy egyáltalán állt lapunk kérdései elébe - az a figyelemre méltó, hogy a kötelező pártpropaganda-fordulatok mellett, még ha elvi éllel is, de megpendítette a rezsiemelés lehetőségét. Ilyenért néhány éve még fejek hullottak. Az egykori felsőoktatási államtitkár szavai mindemellett határozott meggondoltságról tanúskodnak. A nemzetközi olaj- és gázárak emelkedését az állam, illetve az energiaipar különböző tartalékai bevetésével kétségkívül ellensúlyozhatja. Szükséges viszont leszögezni, hogy ez csak ideig-óráig tartható. Három hónapja – még a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetőjeként – lapunkban épp Palkovics László új energetikai államtitkára, Kaderják Péter fejtette ki: a lakosság központilag megállapított rezsijének előbb-utóbb le kell követnie a piaci folyamatokat.

A Fidesz alapítói közé tartozó, az első Orbán-kabinet alatt az energiahivatalt irányító közgazdász-szakember érvelése szerint, ha a lakossági rezsi sokáig drágább a piacinál, a kereskedők előbb-utóbb úgyis a hivatalos ár alá ajánlanak. (Az utóbbi évek nemzetközi árzuhanása után a hazai közműdíjak eddig éppenséggel túlárazottnak tűntek. Ezt az E.ON nagyfogyasztású családokra szabott, az államinál alacsonyabb ellenajánlata is bizonyította. Míg a német cég kezdeményezése ellen a központi pártüzeneteket közvetítő Németh Szilárd alelnök élesen kikelt, Kaderják Péter versenyélénkítő lépésként határozottan üdvözölte azt.)

A piacinál tartósan alacsonyabb lakossági ár viszont veszélyezteti az ellátócégek egyensúlyát – tette hozzá a szakember. A nemzetközi tőzsdék ugrása már ez utóbbi veszéllyel fenyeget. Habár a REKK tanulmányait az Orbán-kabinet sűrűn felhasználta, az intézet és vezetője az elmúlt évtized során a kormányénál jóval kevésbé állam- és szabályközpontú, sokkal inkább piacpárti álláspontra helyezkedett. De a kabinethez képest a Paksi Atomerőmű új blokkjai megtérülését is borúlátóbban ítélték meg.

Nem csak a napelemeké a világ
Palkovics László ama megjegyzésünk kapcsán, hogy - mivel a napelemek este nem adnak áramot - az 50-50 százalékban atom- és napelem-alapú, kizárólag belföldi forrású áramellátási kormányterv kissé ingatagnak tűnik, úgy látja: a jövőben számos más, a napelemek termelésingadozását kiegyensúlyozó belföldi energiatermelési mód előtt is megnyílhatnak a lehetőségek.
Ezt - a tárca fő feladatához illeszkedően – a fejlesztések, az innováció révén is segíthetik. A kormány azon dolgozik, hogy csökkentse az ország energiafüggőségét és minél nagyobb arányban magunk legyünk képesek előállítani áramot – fűzte hozzá.

Palkovics László szavai érzékelhetően figyelembe veszik a mostantól a keze alá dolgozó Kaderják Péter sokrétű szakmai előéletét. Mindazonáltal ezt a jelek szerint igyekeznek – legalábbis kommunikációsan - egy lapra helyezni a rezsicsökkentés és annak „fenntartása” eddigi, elsősorban propagandaalapú, észérvekkel nehezen védhető politikájával. Ez nem kis kihívás: Kaderják Péter elődje, a Mol egykori jogásza, a KDNP-s Aradszki András például kísérletet se tett rá.

Jelentős a tartalék
Az elmúlt három év lakossági rezsicsökkentéseinek elmaradása okán az állami MVM-hez tartozó gáznagykereskedő, az MFGK könyveiben - mint arra Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető kutatásai felhívták a figyelmet - eddig közel kétszázmilliárd forint tartalék gyűlt össze. A kasszát a 12 ezer forintos választási gázárkedvezmény 40 milliárddal apasztotta.
Követhetőbbé tenné a folyamatokat ama olaj- illetve gázár ismerete, amivel e tartalék csökkenésbe fordul, de vonatkozó kérdésünk megválaszolásától az illetékes közműhivatal elzárkózott. Mindazonáltal szakértők továbbra is élénk, ennek folytán viszonylag alacsony árakat elérő európai gázpiacot látnak.

Szerző
2018.05.23 07:20

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Két és félmilliárdból startol a kisföldalatti felújítása

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:31
Forrás: BKK/Facebook
Fotó: /
A megbízás a teljes szakaszt érinti, az ajánlatkérő a BKK.
Nettó 2,49 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Főmterv Zrt. az M1-es metró fejlesztésének kiviteli tervezése és a szükséges engedélyek megszerzése kapcsán – derül ki az uniós hirdetményből, a hírt a Világgazdaság szúrta ki. Az ajánlatkérő a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), amely szolgáltatási keretmegállapodást kötött a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésére. A mostani megbízás a teljes, (tehát mintegy 5 kilométeres szakaszt) érinti.  Az infrastruktúra-fejlesztés tervei három ütemre osztották a beruházást:
  • az elsőben újítanák fel a meglévő vonalat, illetve hosszabbítanák meg a Vigadó térig,
  • a másodikban a Kassai térig (a 3-as villamos majdani új szakaszáig) bővítenék a pályát 800 méterrel,
  • utoljára pedig a Marcheggi hídi csomópontig (XV. kerület) vinnék ki a kisföldalatti végállomását.
A projekthez kapcsolódóan új járműveket is vásárolna a BKK. A Főmterv a közel 2,5 milliárd forintos összegért vállalta, hogy egyebek mellett tervet készít az állomások kapacitásnöveléséhez, a Deák téren a felszínt és az M1–M2–M3-as vonalakat is elérő lift kialakításához, az Oktogonon egy déli irányú, a Hősök terén pedig egy második kijárat megépítéséhez, valamint a legfontosabb állomások akadálymentesítéséhez.
2018.08.16 08:31
Frissítve: 2018.08.16 10:28