Privatizáció ellen sztrájkolnak a Zastava munkásai

Egy napra teljesen beszüntette a munkát szerdán a szerbiai Zastava fegyvergyár mintegy kétezer dolgozója azt követelve, hogy a gyárat ne privatizálják - írja az MTI. Követeléseik között szerepelt még, hogy növeljék a béreket, javítsanak a munkafeltételeken, és hozzák nyilvánosságra a tavalyi és az idei esztendőre vonatkozó vállalati eredményeket. Tüntetést is szerveznek, a teljes vezetőség lemondását követelve.

A dolgozók azt is kérik, hogy javítsanak a munkafeltételeken, a legtöbbször ugyanis veszélyes anyagokkal dolgoznak, a szellőztetés viszont nem jó, valamint a munkavédelmi ruházat és a lábbelik sem megfelelőek. A Danas című belgrádi napilap úgy értesült, hogy a munkabeszüntetésen felül szerdán tüntetést szerveznek a vállalat központi épülete előtt, ahol a teljes vezetőség lemondását követelik majd.

Milojko Brzakovic, a Zastava fegyvergyár vezérigazgatója szerint a szakszervezeti vezetőket politikai és magánérdek motiválja, továbbá hazugok és manipulatívak. Mint elmondta, a "rossz" privatizációval történő ijesztgetés nem megalapozott, a szerbiai védelmi minisztérium és a kormány ugyanis megígérte, hogy csak akkor adja el a gyárat, ha megbízható, fegyvergyártással foglalkozó cég érdeklődik iránta.

Dragan Ilic szakszervezeti vezető viszont a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) arról beszélt, a vállalat eladása teljesen elfogadhatatlan, és azt követelik, vegyék le a stratégiailag fontos céget a privatizációra jelölt gyárak listájáról. Hozzátette, a vállalat vezetése teljesen elzárkózott a párbeszédtől.

A szerb parlament néhány hete fogadta el a veszteséges hadiipar részleges privatizációjáról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek az ország fegyvergyáraiban 49 százalékos részesedést vásároljanak. A törvényjavaslat előterjesztésekor elhangzott, hogy külföldi tőkére van szükség a hadiipar fejlesztése és korszerűsítése érdekében, a külföldi befektetők pedig új technológiákat, új felszerelést hozhatnak az országba. A törvény elfogadására azért volt szükség - indokolta Nenad Miloradovic, a védelmi miniszter tanácsadója -, mert a szerb államnak nincs pénze a szükséges korszerűsítés elvégzésére.

A kragujevaci Zastava fegyvergyárat 1853-ban alapították. A cég évente mintegy 150 ezer fegyvert értékesít a pisztolytól a gránátvetőig, a legnagyobb megrendelések a Közel-Keletről, Nyugat-Afrikából és az Egyesült Államokból érkeznek.

Szerző
2018.05.23 12:28

Szakszervezetek tüntettek a volt elnök menedékkérelme miatt

Publikálás dátuma
2018.11.21 19:52

Fotó: AFP/ ERNESTO BENAVIDES
Felháborítónak tartják, hogy egyes befolyásos emberek kibújhatnak az igazságszolgáltatás alól azzal, hogy más országokban az üldözött szerepében tetszelegnek.
Perui szakszervezetek vonultak utcára Limában, hogy az uruguayi nagykövetség épületénél tiltakozzanak az egykori elnök, Alan Garcia menedékkérelme ellen - írja az Euronews. A volt perui államfő három napja lépett be a diplomáciai épületbe, miután egy korrupciós ügyben folytatott vizsgálat miatt a hatóságok megtiltották neki, hogy elhagyja az országot.
"Hisszük, hogy mindenkinek egyenlő tárgyalás jár"
- nyilatkozta Manuel Coronado, a perui dolgozók szakszervezetének elnöke. Szerinte csak az igazságszolgáltatás, a felelősségre vonás alól akar kibújni Garcia. A vád szerint
Alan Garcia 100 ezer dollár kenőpénzt fogadott el,
egy vasúthálózat építésével kapcsolatban. A perui ügyészség a nyomozás tervezett idejére, 18 hónapra tiltotta meg a volt elnöknek, hogy elhagyja az országot. Garcia ezután kért menedékjogot az uruguayi követségen.
2018.11.21 19:52

2:1-re kikapott a fidesz kultúrpolitikusa

Publikálás dátuma
2018.11.21 19:17

Fotó: / Molnár Ádám
L. Simon László szerint kár küzdeni a tao-ért, inkább az áfa-csökkentés jelenthet pénzt a kulturális életnek. A kormánypárti politikus beszántaná a Nemzeti Kulturális Alapot és nem ütötte agyon Enyedi Ildikó filmje.
Áfa-csökkentés, a Nemzeti Kulturális Alap bezárása és a múzeumi ingyenjegyek megszüntetése is szerepel L. Simon László kultúrafinanszírozási ötletei között. „Nincs nagy baj, és nem kell félni a rendszer megváltoztatásától: csak jobb rendszert kell csinálni” – nyugtatott mindenkit a fideszes kultúrpolitikus.  Azért egy kicsit bővebben is taglalta, mi van a fejében: "az előadóművészeti élet szereplői a helyében nem a tao-t siratnám, hanem a 27 százalékos áfa 5 százalékosra csökkentéséért cselekednék". A volt kulturális államtitkár, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke azon a kerekasztal-beszélgetésként meghirdetett, ám meghatározhatatlan műfajúvá vált eseményen hirdetett programot, amelyet az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezett a Magyar Művészeti Akadémia új, Andrássy úti irodaházába. Az állami kultúrafinanszírozás rendszere című konverzációra meghívták Inkei Péter kultúroktatót, aki 1996-98 között helyettes államtitkárként dolgozott, illetve Naszvadi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadóját is. Utóbbi lemondta részvételét, így az asztal körül a műsorvezető Takács Bence Ervinnel hárman ültek. L. Simon László a tao rendszer visszásságaként nem csupán a visszaéléseket említette, hanem arról is beszélt, hogy szerinte az adókedvezménynek van egy súlyos következménye: nevezetesen az, hogy a magánpénzek nem jöttek a kultúrába. A fideszes politikus szerint azért, mert a "taozó" vállalatok úgy gondolják: ezzel letudták a mecénási feladataikat. (Inkei Péter nemzetközi példákat sorolva arról beszélt, hogy érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy a polgárok tudnak-e költeni a kultúrára.) A beszédteret nagyjából 80 százalékban kitöltő L. Simon László arra is kitért, hogy a kultúrából élni szándékozók száma drasztikusan nőtt, és az állami források egy része szociális szempontok alapján kerül művészekhez. Inkei Péter közbevetésére, hogy az MMA rendszere ugyancsak efelé tendál L. Simon László ismét a pénzek elaprózódását említette, és példaként a Nemzeti Kulturális Alapot hozta fel, mondván: „ebben a formában az NKA-t működtetni nem szabad tovább”. Inkei Péter visszafogottan vitatkozott: szerintem az NKA fölött nem járt el az idő, és nagyon sajnálnám, ha megszűnne.” L. Simon László szerint „nincs nagy baj, az elmúlt négy évben a kultúrafogyasztás pozitívan alakult.” Fontosnak tartja azt is, hogy „töröljük el az ingyenes múzeumi belépőket, Európa nagy részén nem ingyenesek a múzeumok, ez nagyon nagy kárt okoz a múzeumoknak. Bár Inkei Péter hangsúlyozta , hogy a kultúra minőségét nem a politikusnak kell megítélni, hanem a természetes kiválasztódásra kell bízni a kerekasztal-beszélgetés utolsó húsz perce a filmipar helyzetének sajátos elemzésével telt. A kormánypárti kultúrpolitikus szerint ugyan valóban sok nemzetközi díjat nyert a magyar filmipar az elmúlt években, de ezeket az elismerések nem esztétikai minőségről szólnak”. Büszkének kell lennünk a díjakra, ahogy Kertész Imre Nobel-díjára is, de jogos a történelmi filmek iránti igény is. Szerinte a Saul fia zseniális, „de azzal is szembe kell nézni, hogy nem egy közönségfilm, tíz nézőből kilenc nem tudja végignézni.” Az Enyedi Ildikó korábbi filmjeit nagyon szerető kultúrpolitikusnak azonban a Testről és lélekről csalódást okozott, „nem ütött agyon”. Ám Inkei Péternek és Takács Bence Ervinnek nagyon tetszett Enyedi Ildikó Berlini fődíjas filmje.  
2018.11.21 19:17