Privatizáció ellen sztrájkolnak a Zastava munkásai

Egy napra teljesen beszüntette a munkát szerdán a szerbiai Zastava fegyvergyár mintegy kétezer dolgozója azt követelve, hogy a gyárat ne privatizálják - írja az MTI. Követeléseik között szerepelt még, hogy növeljék a béreket, javítsanak a munkafeltételeken, és hozzák nyilvánosságra a tavalyi és az idei esztendőre vonatkozó vállalati eredményeket. Tüntetést is szerveznek, a teljes vezetőség lemondását követelve.

A dolgozók azt is kérik, hogy javítsanak a munkafeltételeken, a legtöbbször ugyanis veszélyes anyagokkal dolgoznak, a szellőztetés viszont nem jó, valamint a munkavédelmi ruházat és a lábbelik sem megfelelőek. A Danas című belgrádi napilap úgy értesült, hogy a munkabeszüntetésen felül szerdán tüntetést szerveznek a vállalat központi épülete előtt, ahol a teljes vezetőség lemondását követelik majd.

Milojko Brzakovic, a Zastava fegyvergyár vezérigazgatója szerint a szakszervezeti vezetőket politikai és magánérdek motiválja, továbbá hazugok és manipulatívak. Mint elmondta, a "rossz" privatizációval történő ijesztgetés nem megalapozott, a szerbiai védelmi minisztérium és a kormány ugyanis megígérte, hogy csak akkor adja el a gyárat, ha megbízható, fegyvergyártással foglalkozó cég érdeklődik iránta.

Dragan Ilic szakszervezeti vezető viszont a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) arról beszélt, a vállalat eladása teljesen elfogadhatatlan, és azt követelik, vegyék le a stratégiailag fontos céget a privatizációra jelölt gyárak listájáról. Hozzátette, a vállalat vezetése teljesen elzárkózott a párbeszédtől.

A szerb parlament néhány hete fogadta el a veszteséges hadiipar részleges privatizációjáról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek az ország fegyvergyáraiban 49 százalékos részesedést vásároljanak. A törvényjavaslat előterjesztésekor elhangzott, hogy külföldi tőkére van szükség a hadiipar fejlesztése és korszerűsítése érdekében, a külföldi befektetők pedig új technológiákat, új felszerelést hozhatnak az országba. A törvény elfogadására azért volt szükség - indokolta Nenad Miloradovic, a védelmi miniszter tanácsadója -, mert a szerb államnak nincs pénze a szükséges korszerűsítés elvégzésére.

A kragujevaci Zastava fegyvergyárat 1853-ban alapították. A cég évente mintegy 150 ezer fegyvert értékesít a pisztolytól a gránátvetőig, a legnagyobb megrendelések a Közel-Keletről, Nyugat-Afrikából és az Egyesült Államokból érkeznek.

Szerző
2018.05.23 12:28

Amerika "Irán Akciócsoportot" hozott létre

Publikálás dátuma
2018.08.17 07:18
Brian Hook
Fotó: AFP/ Andrew CABALLERO-REYNOLDS
Az akciófilmbe illő névvel bíró bizottság élére az amerikai külügyminisztérium egy Iránnal foglalkozó különmegbízottat is kinevezett.
Az amerikai külügyminisztérium iráni akciócsoportot hozott létre és Iránnal foglalkozó különmegbízottat nevezett ki - jelentette be helyi idő szerint csütörtöki sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, írja az MTI.
A miniszter Irán Akciócsoportnak nevezve mutatta be az új különleges munkacsoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy koordinálja az Iránnal kötött többhatalmi atomalku amerikai felmondása utáni lépéseket, és megpróbáljon külföldi szövetségeseket szerezni az új amerikai stratégiához. A csoport vezetőjévé, és egyúttal külügyminiszteri különmegbízottá Brian Hook külpolitikai tanácsadót nevezte ki Pompeo.
"Az Irán Akciócsoport lesz felelős a külügyminisztériumon belüli, Iránnal kapcsolatos valamennyi feladat összehangolásáért és irányításáért, és közvetlenül nekem tartozik beszámolni"
- jelentette ki Pompeo. Az amerikai diplomácia vezetője a sajtótájékoztatón elismételte: Washington fokozott gazdasági nyomással kívánja Iránt rábírni arra, hogy hagyjon fel atomprogramjával és a közel-keleti militáns csoportok támogatásával. 
Brian Hook korábban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval együtt dolgozott azon, hogy a Trump-adminisztráció keményebben lépjen fel Iránnal szemben. A sajtótájékoztatón állította, máris "termékeny megbeszéléseket" folytatott brit, francia és német tisztségviselőkkel Iránról. Ezek az országok, illetve az Európai Unió egyébként határozottan ellenzik, hogy Trump felrúgta az atomalkut, ami okán gazdaságilag is igen nehéz helyzetbe került számos nyugat-európai nagyvállalat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jelzés értékű jelentősége annak, hogy a munkacsoportot pontosan 65 évvel az 1953-as iráni puccs után hívták életre, Brian Hook azt válaszolta: az időzítés csupán "véletlen egybeesés". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csoportnak nem a Teheránnal folytatandó párbeszéd helyreállítása a célja és a feladata, mert - mint fogalmazott - "normális kapcsolatok csak azután kezdődhetnek, ha már látjuk, hogy az iráni rendszer komolyan változtatni akar a magatartásán".
2018.08.17 07:18

Földrengés rázta meg Olaszországot

Publikálás dátuma
2018.08.16 21:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 5,3-as erősségű földrengés rázta meg 12 kilométeres mélységben az Adriai-tenger olaszországi partszakaszát, a Puglia tartománybeli Foggiától 72 kilométerre északnyugatra - írja a hirado.hu.
A rengés epicentruma a szomszédos Molisében volt, Abruzzo, Puglia és Campania tartományban (Nápoly környékén) is érzékelni lehetett. Egyes településeken az emberek megijedtek, és félelmükben az utcára rohantak, de senkinek sem esett baja. A nápolyi tűzoltókhoz számos telefonhívás érkezett, amelyekben elsődlegesen információk felől érdeklődtek.
2018.08.16 21:56