Kizáratná a Fideszt az Európai Néppártból a HRW

Publikálás dátuma
2018.05.23 14:53
Orbán és Merkel az Európai Néppárt egy kongresszusán. Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Kampányt indított a nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (HRW), hogy az Európai Néppárt (EPP) zárja ki soraiból magyar tagszervezetét, a Fideszt. A HRW szerint a magyar kormánypárt idegengyűlöletet szít a migránsok ellen, és megpróbálja elhallgattatni a civil szervezeteket. "Meddig tűrik az Európai Néppártban helyet foglaló német kereszténydemokraták, hogy mindez megfertőzze az EU-t?" – olvasható a szervezet honlapján megjelent felhívásban. A szerzők elsősorban a német CDU és CSU pártokat teszik felelőssé azért, hogy nem vizsgálták felül a demokrácia-romboló Fideszhez fűződő kapcsolataikat, és nem késztették erre az általuk irányított ernyőszervezetet, az Európai Néppártot.

Szinte biztos, hogy a HRW kampánya a figyelemfelkeltésen túl nem fog kézzelfogható eredménnyel járni. Az EPP vezetői egyelőre elutasítják a szakítást Orbán Viktorral és pártjával. Az Európai Néppárthoz közelálló magasrangú forrásaink szerint a jövő májusi európai parlamenti választások előtt biztosan nem fog sor kerülni kenyértörésre.

Tetten ért hazugságok
A magyar kormány csúsztat, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek – állítja az a két kutató, akik kielemezték a kormány 59 oldalas feleletét.
Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója és Nagy Zsófia az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója a 444.hu-nak például azt mondta: visszatérő trükk a kormány által elküldött szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyják és teljesen más problémák megoldására hivatkoznak.

Az ernyőszervezet döntéshozói elégedetlenek a Fidesz-kormány politikájával, de még mindig úgy vélik, hogy magyar tagtársaikra a párton belül befolyást tudnak gyakorolni. Mint lapunk megírta, az EPP vezetése a magyarországi parlamenti választások előtt emiatt egyeztetéseket kezdeményezett Orbán Viktorral. Ennek első fordulója május elején volt Brüsszelben. A magyar kormányfő Joseph Daul elnökkel és Manfred Weber parlamenti frakcióvezetővel tárgyalt, de megbeszéléseikről nem nyilatkoztak. Hivatalosan csak az derült ki, hogy a konzultációkat folytatják. Lapunk később úgy értesült, hogy a másfél órás beszélgetésen meglehetősen feszült volt a légkör. Joseph Daul állítólag számon kérte Orbán Viktor korábbi ígéreteit, a kormányfő azonban elhárította a kritikát. Az EPP azt állítja, hogy a CEU működésének további biztosítása, és a civilek elleni kormányzati támadások beszüntetése nem lehet alku tárgya. Ezt néhány napja Manfred Weber is világossá tette egy holland lapinterjúban. De a következtetések levonásától ő is tartózkodott.

Közleményben reagált a Fidesz
Erről is Soros tehet - olvasható a kormánypárt a hírre válaszoló, szerda délutáni közleményében.

2018.05.23 14:53
Frissítve: 2018.05.23 22:49

Vizsgálják a magyar bírósági rendszert

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:36
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetét is napirendre tűzte és megtárgyalta a marokkói Marrákesben rendezett éves ülésén a Bírák Nemzetközi Egyesülete, s ez alapján úgy döntöttek: európai szervezetük, az Európai Bírói Egyesület (EBE) felügyeleti eljárást indít a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatban. A szervezet október végi ülésén Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnökének bejelentése alapján foglalkoztak a hazai igazságszolgáltatási rendszerrel, az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti vitával, illetve Handó Tünde, az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával. A magyar delegáltak arról számoltak be, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, és akadályozza a bírói függetlenség alapját, az önigazgatás érvényesülését.
Az Alfahír szerint a nemzetközi szervezet marrákesi ülésén telefonon érdeklődtek a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökénél, mi az álláspontja az esetleges eljárásról, ugyanis az EBE nem vizsgálódhat a magyar tagszervezetének kérése nélkül. Makai Lajos elnök támogatta az eljárás megindítását. Mindezek alapján az EBE elnöke felkért egy munkacsoportot a hazai helyzet vizsgálatára. Első lépésként levélben keresik meg az OBT-t, valamint az OBH-t. Ebben jelzik, hogy az európai szabványok szerint az igazságügyi kinevezések kizárólag érdemek alapján történhetnek és a döntéseket megfelelő indokolással kell alátámasztani.  Ugyanakkor az EBE eljárásának a magyar igazságszolgáltatásra nincs érdemi hatása. A vizsgálat végeztével ajánlás formájában teszik meg javaslataikat a magyar kormánynak, ám a kabinetnek semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Voltak már hazaárulók is

Nincs olyan jogosítványa az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENJC), amivel „beavatkozna” más országok igazságügyi rendszerébe, a szervezet együttműködési hálózatként nyújt segítséget tagszervezeteinek - mondta a Népszavának Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) elnöke. Az új vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Handó Tünde még júniusban hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akik „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez”, az ENCJ-hez fordultak az igazságügyi rendszer kormány által tervezett módosítása miatt.      S. Z.

Témák
bíróság
2018.11.21 21:36

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06