Kizáratná a Fideszt az Európai Néppártból a HRW

Publikálás dátuma
2018.05.23 14:53
Orbán és Merkel az Európai Néppárt egy kongresszusán. Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Kampányt indított a nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (HRW), hogy az Európai Néppárt (EPP) zárja ki soraiból magyar tagszervezetét, a Fideszt. A HRW szerint a magyar kormánypárt idegengyűlöletet szít a migránsok ellen, és megpróbálja elhallgattatni a civil szervezeteket. "Meddig tűrik az Európai Néppártban helyet foglaló német kereszténydemokraták, hogy mindez megfertőzze az EU-t?" – olvasható a szervezet honlapján megjelent felhívásban. A szerzők elsősorban a német CDU és CSU pártokat teszik felelőssé azért, hogy nem vizsgálták felül a demokrácia-romboló Fideszhez fűződő kapcsolataikat, és nem késztették erre az általuk irányított ernyőszervezetet, az Európai Néppártot.

Szinte biztos, hogy a HRW kampánya a figyelemfelkeltésen túl nem fog kézzelfogható eredménnyel járni. Az EPP vezetői egyelőre elutasítják a szakítást Orbán Viktorral és pártjával. Az Európai Néppárthoz közelálló magasrangú forrásaink szerint a jövő májusi európai parlamenti választások előtt biztosan nem fog sor kerülni kenyértörésre.

Tetten ért hazugságok
A magyar kormány csúsztat, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek – állítja az a két kutató, akik kielemezték a kormány 59 oldalas feleletét.
Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója és Nagy Zsófia az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója a 444.hu-nak például azt mondta: visszatérő trükk a kormány által elküldött szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyják és teljesen más problémák megoldására hivatkoznak.

Az ernyőszervezet döntéshozói elégedetlenek a Fidesz-kormány politikájával, de még mindig úgy vélik, hogy magyar tagtársaikra a párton belül befolyást tudnak gyakorolni. Mint lapunk megírta, az EPP vezetése a magyarországi parlamenti választások előtt emiatt egyeztetéseket kezdeményezett Orbán Viktorral. Ennek első fordulója május elején volt Brüsszelben. A magyar kormányfő Joseph Daul elnökkel és Manfred Weber parlamenti frakcióvezetővel tárgyalt, de megbeszéléseikről nem nyilatkoztak. Hivatalosan csak az derült ki, hogy a konzultációkat folytatják. Lapunk később úgy értesült, hogy a másfél órás beszélgetésen meglehetősen feszült volt a légkör. Joseph Daul állítólag számon kérte Orbán Viktor korábbi ígéreteit, a kormányfő azonban elhárította a kritikát. Az EPP azt állítja, hogy a CEU működésének további biztosítása, és a civilek elleni kormányzati támadások beszüntetése nem lehet alku tárgya. Ezt néhány napja Manfred Weber is világossá tette egy holland lapinterjúban. De a következtetések levonásától ő is tartózkodott.

Közleményben reagált a Fidesz
Erről is Soros tehet - olvasható a kormánypárt a hírre válaszoló, szerda délutáni közleményében.

2018.05.23 14:53
Frissítve: 2018.05.23 22:49

Pálinkás József: a Fidesz bukik, a kérdés csak az, hogy mikor

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:45

Fotó: Népszava/
A Fideszben meggyőződéssé vált, hogy a választásokat az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. A korábbi miniszter és MTA-elnök szerint viszont egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók a Fidesztől is, ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország.
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Márpedig Pálinkás szerint a magyar társadalom a '90-es évek óta elfordult az értékektől, az országban szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. "Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt" - fogalmazott.
"A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia"
- tette hozzá Pálinkás, arra vonatkozóan, hogy polgári középosztály ugyan nincs az országban, ám annak értékrendjét felhasználják, sőt kiforgatják bizonyos jobboldali körök.
"Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem" - mondta az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Ez a tagozat viszont "túl jól" működött egyes fideszesek szerint. "Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni" - mondta el.
Ugyanakkor a három kétharmados Fidesz-győzelem ellenére is azt mondja Pálinkás. a populizmus nem járható út.
Nem az a kérdés, csődöt mond-e az ösztönökre ható politika, hanem csak az, mikor mond csődöt
- nyilatkozta. Ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország, egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók akár a Fidesztől is.
2018.08.17 09:45
Frissítve: 2018.08.17 09:51

Magyarországra ráborul az oroszok árnyéka - de a kormányt nem érdekli

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:30

Fotó: Shutterstock/
A sajtószabadság korlátozásával ideális környezetet biztosít a kormány az orosz befolyási törekvéseknek – derült ki a European Values nevű elemzőközpont jelentéséből, amely szerint Európában Magyarországon tapasztalható az egyik legintenzívebb Kreml-hatás. 
A 99 oldalas dokumentum, írja a 444.hu, három kritérium mentén vizsgálódott: elismeri-e az ország vezetése a befolyásolási szándék veszélyét; milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva; az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük lett. Mindhárom kérdést egy nulla és öt közötti skálán osztályozták, ahol a kisebb mértékű befolyást a magasabb pontszám jelentette. Magyarország igen rosszul szerepelt, a megszerezhető 15 pontból ugyanis csak 2-t kapott. Ezzel azonban nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, hanem a nulla pontos Görögországban és a szintén pont nélküli Ciprusban, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek. Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert - a jelentés szerint - a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Persze Magyarország nincs egyedül a tagadással: nem hajlandó szembe nézni a fenyegetés létét Ausztria, Luxemburg, Málta, Portugália és Olaszország sem. Leginkább a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a 15 pontos Észtország, Lettország és Litvánia vannak tisztában a veszéllyel és küzdenek az orosz befolyás ellen. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország Oroszországra támaszkodik a Brüsszel elleni küzdelmében, ráadásul a kormánypárti sajtó gyakran hivatkozik az orosz állami média anyagaira. A hazai titkosszolgálatokról azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak.
Szerző
2018.08.17 09:30
Frissítve: 2018.08.17 09:38