Előfizetés

Megerősíti saját irányvonalát Ferenc pápa

R.T.
Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:34
FOTÓ: AFP/ALBERTO PIZZOLI

Ferenc pápának nem könnyű keresztülvinni reformjait, elsősorban a konzervatív főpapok ellenállása miatt. Bár 2013-as megválasztásakor sokan gyors reformokat reméltek a katolikus egyházban, a derűlátás hamar alábbhagyott, mert látszott, mennyire meg van kötve a katolikus egyházfő keze, mennyit árthatnak neki az ultrakonzervatívok. A jelentősebb egyházi változásokat az tehetné lehetővé nem is annyira hosszabb távon, ha a saját elképzelései szerint alakítja a pápaválasztó testületet, a Bíborosi Kollégiumot, azaz olyan kardinálisokat nevez ki, akik az ő értékrendjét képviselik. Ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen ilyen konzisztóriumot általában egy évben egyszer tartanak. A következőt június 29-én rendezik meg, ekkor már a pápa elmondhatja azt, hogy a Bíborosi Kollégium tagjainak a felét ő nevezte ki. Ezzel a jelenlegi 114-ről 125-re emelkedik a pápaválasztó bíborosok száma, ez azonban folyamatosan csökken, hiszen elveszti választójogát, aki betölti 80. életévét.

Nem nevezhető meglepetésnek, hogy megkapja a bíborosi birétumot Luis Ladaria Ferrer, aki a teológiai kérdésekben mindenható Hittani Kongregáció prefektusa. Érdekesebb viszont az olasz Giovanni Angelo Beccio érsek, a Máltai Lovagrend különmegbízottja, az Általános Ügyek részlege vezetőjének bíborossá kreálása. Kardinális lesz a káld-katolikus egyház pátriárkája, a bagdadi Louis Raphael I. Sako, illetve a pakisztáni Karacsi érseke, Joseph Coutts is. A pápa ezzel azt kívánja kifejezni, hogy különösképpen szívén viseli az üldözött keresztények sorsát, illetve azokét, akik fegyveres konfliktusok miatt kényszerülnek lakóhelyük elhagyására. Bíboros lesz a pápa alamizsnása, a lengyel Konrad Krajewski érsek is, aki sokat tett a társadalom kirekesztettjeiért.

Kapcsolódó
Ferenc pápa változást sürget

Lassuló béremelkedés

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:24
FOTÓ: NÉPSZAVA
Tovább lassult a bérek növekedése, a szakszervezetek szerint a munkaerőhiány mérséklése érdekében további emelésre van szükség.

A piaci várakozásokat és az előző két hónap növekedési ütemét is alulmúlva, 11,3 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest a nettó és a bruttó átlagkeresetek. Márciusban így a bruttó átlagkereset 331 500, a nettó 220 500 forint volt – derül ki a KSH legfrissebb adatközléséből. A versenyszférában 8,6, a közszférában 19,3 százalékkal emelkedtek a bérek – mutat rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint a bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert míg a közszféra - a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekkel - túl is teljesítette a várt dinamikát, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett.

A kormány szokásához híven most is a kedvezőbb tendenciát mutató negyedéves összevetésre hivatkozva kommentálta az adatokat. A kiemelkedő januári bérnövekedés miatt január-márciusi összevetésben ugyanis 12,4 százalékos a keresetek emelkedése. Mindezt a hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletének és a közszféra béremeléseinek tudja be közleményében a Pénzügyminisztérium. A foglalkoztatáspolitika ugyanis az új kormányban a pénzügyi tárcához került: a területért Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés korábbi elnöke felel majd. Ő eddig foglalkoztatáspolitikában nem nagyon exponálta magát: 2011 óta Fideszes parlamenti képviselő, előtte húsz éven át tanított, majd 2006-tól 2011-ig Sárrétudvari polgármestere volt. Az előző ciklusokban a költségvetési bizottság tagja volt, a most kezdődő ciklusban ezt az Országgyűlés jegyzői posztjával fejelte meg.

A kormany.hu-n egyébként Bodó Sándor még nem szerepel az államtitkárok névsorában. A Dehir.hu-nak adott magyarázata szerint azért, mert esetében még nem tart ott az adminisztráció, hogy kedden a többi államtitkárral együtt letehette volna az esküt. A lapnak arról is beszélt: a foglalkoztatáspolitikában a munkanélküliség 4 százalék alá csökkentése után nem lesz szükség nagy változtatásokra, komoly beavatkozásokra, a finomhangolás időszaka jött el. Elsődleges kihívásnak nevezte ugyanakkor azt, hogyan lehet még több embert visszasegíteni az elsődleges munkaerőpiacra, és példaként említette a nők és szépkorúak visszavezetését akár részmunkaidős megoldással.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont rövidtávon és hosszútávon is számos, komplex intézkedésre van szükség az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, különben a beruházók elmennek Magyarországról, mint ahogyan azt néhány cég az elektronika területén már meg is tette. Érdeklődésünkre azt mondta: Bodó Sándorral még nem találkozott, de várják az érdekegyeztetési találkozót, mivel számos kérdésről szeretnének tárgyalni. Ilyen például a minimálbér ügye, amelyet a szakszervezeti vezető szerint 2019-ben tovább kell emelni: erről a hatéves bérmegállapodás nem rendelkezik. Megjegyezte: jövedelemnövekedést lehetne elérni a személyi jövedelemadó csökkentésével is, amelyet szintén forszíroznak, hiszen most Magyarországon rendkívül nagyok a bérterhek. A dolgozók kétharmada ráadásul kevesebbet is keres, mint az átlagbér.

A munkábajárást támogatják a leginkább
Tízből hét kis és középvállalkozás tervez az idén béren kívüli juttatást adni a dolgozóinak, míg egy évvel ezelőtt csak a cégek negyede kalkulált ilyesmivel - derül ki a K&H kutatásából. A legszívesebben adott juttatás a munkábajárás költségtérítése: ezt a cégek harmada nyújtja. 100 ezer forintig adómentesen adható készpénzjuttatást a cégek 27 százaléka ad munkavállalóinak, 13. havi fizetést pedig minden ötödik cég. Az Erzsébet utalvány viszont 19 százalékra esett vissza.

Kapcsolódó
Megtorpant béremelkedés

Lassuló béremelkedés

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:24
FOTÓ: NÉPSZAVA
Tovább lassult a bérek növekedése, a szakszervezetek szerint a munkaerőhiány mérséklése érdekében további emelésre van szükség.

A piaci várakozásokat és az előző két hónap növekedési ütemét is alulmúlva, 11,3 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest a nettó és a bruttó átlagkeresetek. Márciusban így a bruttó átlagkereset 331 500, a nettó 220 500 forint volt – derül ki a KSH legfrissebb adatközléséből. A versenyszférában 8,6, a közszférában 19,3 százalékkal emelkedtek a bérek – mutat rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint a bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert míg a közszféra - a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekkel - túl is teljesítette a várt dinamikát, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett.

A kormány szokásához híven most is a kedvezőbb tendenciát mutató negyedéves összevetésre hivatkozva kommentálta az adatokat. A kiemelkedő januári bérnövekedés miatt január-márciusi összevetésben ugyanis 12,4 százalékos a keresetek emelkedése. Mindezt a hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletének és a közszféra béremeléseinek tudja be közleményében a Pénzügyminisztérium. A foglalkoztatáspolitika ugyanis az új kormányban a pénzügyi tárcához került: a területért Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés korábbi elnöke felel majd. Ő eddig foglalkoztatáspolitikában nem nagyon exponálta magát: 2011 óta Fideszes parlamenti képviselő, előtte húsz éven át tanított, majd 2006-tól 2011-ig Sárrétudvari polgármestere volt. Az előző ciklusokban a költségvetési bizottság tagja volt, a most kezdődő ciklusban ezt az Országgyűlés jegyzői posztjával fejelte meg.

A kormany.hu-n egyébként Bodó Sándor még nem szerepel az államtitkárok névsorában. A Dehir.hu-nak adott magyarázata szerint azért, mert esetében még nem tart ott az adminisztráció, hogy kedden a többi államtitkárral együtt letehette volna az esküt. A lapnak arról is beszélt: a foglalkoztatáspolitikában a munkanélküliség 4 százalék alá csökkentése után nem lesz szükség nagy változtatásokra, komoly beavatkozásokra, a finomhangolás időszaka jött el. Elsődleges kihívásnak nevezte ugyanakkor azt, hogyan lehet még több embert visszasegíteni az elsődleges munkaerőpiacra, és példaként említette a nők és szépkorúak visszavezetését akár részmunkaidős megoldással.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont rövidtávon és hosszútávon is számos, komplex intézkedésre van szükség az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, különben a beruházók elmennek Magyarországról, mint ahogyan azt néhány cég az elektronika területén már meg is tette. Érdeklődésünkre azt mondta: Bodó Sándorral még nem találkozott, de várják az érdekegyeztetési találkozót, mivel számos kérdésről szeretnének tárgyalni. Ilyen például a minimálbér ügye, amelyet a szakszervezeti vezető szerint 2019-ben tovább kell emelni: erről a hatéves bérmegállapodás nem rendelkezik. Megjegyezte: jövedelemnövekedést lehetne elérni a személyi jövedelemadó csökkentésével is, amelyet szintén forszíroznak, hiszen most Magyarországon rendkívül nagyok a bérterhek. A dolgozók kétharmada ráadásul kevesebbet is keres, mint az átlagbér.

A munkábajárást támogatják a leginkább
Tízből hét kis és középvállalkozás tervez az idén béren kívüli juttatást adni a dolgozóinak, míg egy évvel ezelőtt csak a cégek negyede kalkulált ilyesmivel - derül ki a K&H kutatásából. A legszívesebben adott juttatás a munkábajárás költségtérítése: ezt a cégek harmada nyújtja. 100 ezer forintig adómentesen adható készpénzjuttatást a cégek 27 százaléka ad munkavállalóinak, 13. havi fizetést pedig minden ötödik cég. Az Erzsébet utalvány viszont 19 százalékra esett vissza.

Kapcsolódó
Megtorpant béremelkedés