Jóstehetség

A Budapest sorsa iránt érdeklődőket igencsak meglepte, amikor február közepén Gerő András történész nagy ívű koncepciót tett közzé az Élet és Irodalomban a főváros igazgatásának kívánatos átalakításáról. Miért pont most? Miért pont ő? Miért pont ezt? - kérdezgettük egymástól.

Május közepén aztán megalakult a Fürjes Balázs vezette államtitkárság, amely mostantól a főváros és az agglomeráció fejlesztéséért felel. Jó, jó, nem kormánybiztosság, ahogy Gerő javasolta, de azért mégiscsak nehéz volna véletlennek látni a folyamatot. Különösen, mert az államtitkár sietett kijelenteni: az állami szerv a jövőben közvetlenül a főpolgármesterrel fog egyeztetni. És valóban, már Gerő is hosszan érvelt cikkében az állam és a főváros paritásos részvételén alapuló döntéshozó testület, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa újbóli megszervezése ellen.

Tarlós és Fürjes tehát egymással fogja leszkanderozni a hídfelújításokat, a nélkülözhetetlen sportberuházásokat, a kórház- és iskolaépítéseket, az új HÉV- és metróvonalakat, az M0-s befejezését, a P+R parkolókat, a városligeti múzeumi negyedet és a Vár további sorsát, értelemszerűen a miniszterelnök által odaóhajtott kormányzati objektumokkal egyetemben. Szinte már látjuk, ahogy mindketten szem előtt tartják közben az őszre pozícionált, széles körű konzultáció eredményét.

Azt viszont nem árt észben tartani, hogy Gerő András tanulságos cikkének volt még egy vonulata, amely figyelmünkre érdemes. A történész amellett foglalt állást ugyanis, hogy a főváros jelenlegi széttagoltsága helyett célszerű lenne a XIX-XX. századi mintára újfent elöljáróságokká egyszerűsíteni a ma széles körű önkormányzati jogosítványokkal felszerelt kerületeket, és ezeket ismét alárendelni a fővárosnak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Fidesz-kormányok a hagyományos önkormányzatiságból már kiszerelték az iskolákat és a kórházakat, a szociális gondoskodás pedig lényegében elmúlt, hát valóban csak az ilyen-olyan építkezések maradtak. Azokról meg lásd, mint fent.

Akarnak fogadni, hogy mi következik?

2018.05.25 08:05

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25