Adatkáosz a politikában

Publikálás dátuma
2018.05.25 07:04

Fotó: /
Az új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) a pártokat és a kormányzatot is érinti, egyelőre azonban semmi jele, hogy komolyan vennék névlistáik szigorúbb védelmét.

Az Európai Unió tagállamaiban működő, személyes adatokat kezelő szervezetekre, így a politikai pártokra és például a kormányzati kommunikációt szervező hivatalokra is a korábbinál szigorúbb előírások vonatkoznak mától. A magyarul Általános Adatvédelmi Rendeletként ismert - angol elnevezése alapján GDPR-nek rövidített közösségi szabályozás változtatásokra kényszeríti ezeket a szervezeteket is.

Lapunk az összes parlamenti pártnak elküldte kérdéseit a GDPR bevezetésével kapcsolatban, érdemi választ azonban egyedül az LMP-től kaptunk. A Fidesz megüzente, hogy nem fog reagálni, mivel Gulyás Gergely a kormányszóvivői tájékoztatón kitér majd a kérdésre, végül azonban egyetlen szót sem szólt arról, hogyan módosítják a személyes adatok kezelésére vonatkozó saját gyakorlatukat. Pedig a változtatás kikerülhetetlen, a Fidesz és a kormány eddigi adathasználata mától nyilvánvalóan jogsértő. „A természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog” fogalmaz a rendelet, amelynek szövegéből kiderül, hogy az adatvédelmi kötelezettség a pártokra és a kormányra is kiterjed. Bizonyos fokú kivételt egyedül a közérdekből gyűjtött adatok esetében ismer a rendelet - „A személyes adatok hatóságok általi, illetve hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül” –, ebből azonban nem következik, hogy a „rezsialáírásokat”, a nemzeti konzultációk idején (azaz nem közérdekből) begyűjtött információkat vagy akár a népességnyilvántartóból lekért adatokat ezentúl kampánycélokra lehetne használni. A szabályozás lényege, hogy adataink kezeléséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása kell, és az adatot csak arra a célra lehet használni, amire a hozzájárulás kiterjed.

Hasonlóan kardinális szabályozási kérdés a tiltakozási és megismerési jog – ami ráadásul még a közérdekből gyűjtött adatokra is érvényes. Vagyis mától minden állampolgárnak joga van megtudni, hogy egy-egy szervezet (ide értve a kormányt és a kormánypártot is) pontosan milyen adatot kezel róla, és bárki kérheti a rá vonatkozó adatok törlését, illetve megtilthatja azok felhasználását. A pártok – amennyiben a GDPR előírásait betartják, azaz megfelelően tájékoztatják az állampolgárokat, és valóban csak arra használják az adatokat, amire kérték – továbbra is gyűjthetnek személyes adatokat. Lapunk információi szerint kompromisszumként, részben a magyar kormány igénye miatt került be a szövegbe a következő passzus: „Ha választással kapcsolatos tevékenységek során valamely tagállamban a demokratikus rendszer működése megkívánja, hogy a politikai pártok személyes adatokat gyűjtsenek az emberek politikai véleményéről, akkor az ilyen adatok kezelése közérdekből megengedhető, feltéve, hogy megfelelő garanciák vannak érvényben” - a „megfelelő garanciák” a hozzájárulást, a célhoz kötött felhasználást, annak átlátható és ellenőrizhető voltát, valamint a már említett tiltakozási és megismerési jog érvényesülését jelentik.

A kormány (és a Fidesz) szerencséje, hogy az ellenőrzés és a szankcionálás a Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság (NAIH) feladata a rendelet szerint, és a szóban forgó intézmény eddig sem volt kellően szigorú a kormányzattal szemben (nem talált például kivetnivalót abban, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációban az elektronikus kérdőívek kódjában szerepelt az orosz Yandex forgalomfigyelő, adatgyűjtő mérőkódja, amely orosz szervereknek küldhette el magyar állampolgárok adatait, a magyar törvények szerint is jogsértő módon.

Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint idehaza a legtöbb forrással rendelkező, az adatkezelést koncentráltan végző cégeket leszámítva mindenkinek nagyon komoly kihívás lesz a GDPR-megfelelés, amelyhez új, specializált jogi és technikai tudásra lenne szükség, miközben a politikai szféra eddig is jelentős részben illegálisan gyűjtött és kezelt adatokat. A szakember úgy fogalmazott, hogy a politikának ezen a téren nagyobb a lemaradása, mint a magánszektornak.

Pártválasz
- Az LMP mindig kiemelt figyelmet fordított az állampolgárok adatainak biztonságos és átlátható kezelésére és az ezzel kapcsolatos jogszabályok betartására, így a GDPR elvárásain is hetek óta dolgozunk és minden ezzel kapcsolatos határidőt be fogunk tartani – közölte a Népszava kérdésére a zöldpárt.
- Ennek megfelelően, akik nem járulnak hozzá az adataik további használatához, azok semmilyen anyagot nem kapnak tőlünk a jövőben, illetve az új szabályozással kapcsolatos részletekről email-ben is tájékoztatunk mindenkit. Az állampolgárok nálunk tárolt adataikról a szabályozás életbelépése után az LMP weboldalán keresztül kérhetnek felvilágosítást – írták a lapunknak küldött válaszban.

Szerző
2018.05.25 07:04

Pálinkás József: a Fidesz bukik, a kérdés csak az, hogy mikor

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:45

Fotó: Népszava/
A Fideszben meggyőződéssé vált, hogy a választásokat az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. A korábbi miniszter és MTA-elnök szerint viszont egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók a Fidesztől is, ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország.
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Márpedig Pálinkás szerint a magyar társadalom a '90-es évek óta elfordult az értékektől, az országban szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. "Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt" - fogalmazott.
"A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia"
- tette hozzá Pálinkás, arra vonatkozóan, hogy polgári középosztály ugyan nincs az országban, ám annak értékrendjét felhasználják, sőt kiforgatják bizonyos jobboldali körök.
"Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem" - mondta az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Ez a tagozat viszont "túl jól" működött egyes fideszesek szerint. "Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni" - mondta el.
Ugyanakkor a három kétharmados Fidesz-győzelem ellenére is azt mondja Pálinkás. a populizmus nem járható út.
Nem az a kérdés, csődöt mond-e az ösztönökre ható politika, hanem csak az, mikor mond csődöt
- nyilatkozta. Ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország, egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók akár a Fidesztől is.
2018.08.17 09:45
Frissítve: 2018.08.17 09:51

Magyarországra ráborul az oroszok árnyéka - de a kormányt nem érdekli

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:30

Fotó: Shutterstock/
A sajtószabadság korlátozásával ideális környezetet biztosít a kormány az orosz befolyási törekvéseknek – derült ki a European Values nevű elemzőközpont jelentéséből, amely szerint Európában Magyarországon tapasztalható az egyik legintenzívebb Kreml-hatás. 
A 99 oldalas dokumentum, írja a 444.hu, három kritérium mentén vizsgálódott: elismeri-e az ország vezetése a befolyásolási szándék veszélyét; milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva; az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük lett. Mindhárom kérdést egy nulla és öt közötti skálán osztályozták, ahol a kisebb mértékű befolyást a magasabb pontszám jelentette. Magyarország igen rosszul szerepelt, a megszerezhető 15 pontból ugyanis csak 2-t kapott. Ezzel azonban nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, hanem a nulla pontos Görögországban és a szintén pont nélküli Ciprusban, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek. Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert - a jelentés szerint - a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Persze Magyarország nincs egyedül a tagadással: nem hajlandó szembe nézni a fenyegetés létét Ausztria, Luxemburg, Málta, Portugália és Olaszország sem. Leginkább a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a 15 pontos Észtország, Lettország és Litvánia vannak tisztában a veszéllyel és küzdenek az orosz befolyás ellen. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország Oroszországra támaszkodik a Brüsszel elleni küzdelmében, ráadásul a kormánypárti sajtó gyakran hivatkozik az orosz állami média anyagaira. A hazai titkosszolgálatokról azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak.
Szerző
2018.08.17 09:30
Frissítve: 2018.08.17 09:38