Uniós adatvédelmi offenzíva

Publikálás dátuma
2018.05.25 07:02
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Jelentős változásokat hoz az adatvédelemben az Európai Unió mától alkalmazandó rendelete, amely alól a magyar kormány máris keresi a kibúvót.

Rafinált módon igyekszik elfedni a kormány az adatvédelemmel kapcsolatos mulasztásait. A kis és középvállalkozások (kkv) „félelmeire” hivatkozva ígéri: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az adatvédelmi előírások megsértése esetén a kkv-kat csak figyelmeztetni fogja, szankcionálni nem. Erről beszélt legalábbis Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Arra már nem tért ki, hogy a jelenlegi helyzetben a NAIH mást nem is tehet, éppen a kormány mulasztása miatt.

Az ügy hátterében az Európai Unió mától alkalmazandó új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) áll, amelynek értelmében május 25-ig ki kellett volna jelölni egy kétharmados törvénymódosítással a nemzeti adatvédelmi hatóságot. Ezen jogtechnikai lépés hiányában hiába létezik már nálunk évek óta a NAIH, mától nem járhat el adatvédelmi ügyekben, így nem is bírságolhat. Márpedig sem az előző kormány, sem a mostani nem nyújtott be a határidőig ilyen irányú javaslatot, annak ellenére, hogy két évük volt erre.

Milyen adatokra vonatkozik a GDPR?
Az új rendelet a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozik. Ezek közé tartozik a név, a személyazonosító, az online azonosító és a tartózkodási hely. A szigorú előírásokat alkalmazni kell az úgynevezett érzékeny személyes adatok kezelésére is. Ilyenek a biometrikus adatok, továbbá a nemre, a politikai nézetekre, az egészségügyi állapotra és a vallásra vonatkozó információk.

Kerestük ezzel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztériumot és a NAIH-ot is, mert szerettük volna megtudni, hogyan értékelik ezt a helyzetet és várhatóan mikorra születnek meg a GDPR alkalmazásához szükséges jogszabályok, de lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk választ.

Ami a bírságokat illeti: nem kis pénzről van szó. A GDPR-nak talán az egyik legismertebb újítása, hogy az adatvédelmi előírások megsértése akár 20 millió eurós vagy az árbevétel 4 százalékáig terjedő bírságot vonhat maga után. Ráadásul az uniós rendelet értelmében megszűnik az a kkv-szektor számára eddig biztosított gyakorlat, amely alapján elsőre nem büntetett, csak figyelmeztetett a hatóság. Egy ilyen magas összegű bírság a padlóra küldené a kkv-kat, amelyek amúgy a hazai cégek több mint 95 százalékát teszik ki, és amelyek ráadásul teljes joggal tarthatnak a bírságtól. Becslések szerint 70 százalékuk ugyanis még a mostani előírásoknak sem felel meg, a GDPR-t illetően pedig még nagyobb a tájékozatlanság.

Gulyás Gergely joggal hivatkozik tehát a kkv-k félelmeire, amikor azt mondja: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kkv-szektor működését ne nehezítse meg, ezért a kamarákkal és a NAIH-hal közösen kidolgozott szabályozást szeretnének, amelyben osztrák mintára a hatóság csak figyelmeztethet, de nem szankcionálhat.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezek után a kkv-k mennyire lesznek motiváltak betartani a szabályokat. A másik problémára a lapunknak név nélkül nyilatkozó ágazati szakértő hívta fel a figyelmet. Ez pedig az, hogy az uniós rendelet magasabb szintű jogszabály, mint a nemzeti, ezért azt nemzeti szabályozással felülírni nem lehet. Magyarán a kormány nem hirdethet bírságolási moratóriumot a kkv-k számára, hiszen az ellentétes volna az uniós rendelettel. De még ha sikerülne is ezt kiharcolni Brüsszelben, nem egyértelmű, mi történne, ha egy másik uniós ország állampolgára élne panasszal egy magyar webshop adatkezelését illetően.

Felkészületlen országok, cégek
Mától az egész Európai Unióban alkalmazni kell az unió új adatvédelmi rendelete. Az Európai Parlament és a Tanács még 2016-ban fogadta el a jogszabályt, ami akkor hatályba is lépett, ám bevezetésére két év haladékot kaptak a tagállamok. A felkészülés élég komótosan haladt, fél-egy éve ébredtek rá a helyi hatóságok és a cégek is, hogy valamit kezdeni kell ezzel az adatkezelésben amúgy mélyreható változásokat előrevetítő csomaggal.
A felmérések azt mutatják, hogy az érintett vállalatoknak és szervezeteknek legalább a fele nem készült fel az új normák alkalmazására. De a tagállamok többsége sem sietett a nemzeti szabályok megalkotásával. Idén januárig a 28 országból csak Ausztria és Németország módosította a GDPR bevezetéséhez szükséges nemzeti törvényeit. A Baker McKenzie konzultációs cég szerint Bulgária, Görögország, Málta, Portugália és Románia még arról sem közölt információkat, hogyan fogja végrehajtani a rendeletet. Szakértők abban is kételkednek, hogy az adatvédelmi hatóságok bírni fogják-e szusszal a rendelet betartatásával járó többletmunkát.
Az új jogszabály pedig alapvetően megváltoztatja az európai adatvédelmet, és egységes előírásokat vezet be minden tagországban. Lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy ellenőrizhessék, mely adataikat és hogyan tárolják a velük kapcsolatban álló online cégek, ügynökségek. Átalakítja és korszerűsíti a vállalkozások és a kormányzati szféra adatkezelési szabályait. Emellett törvénybe foglalja a magánélet védelmét szolgáló titkosítás, illetve álnevesítés elvét.
Mostanáig az internetező európaiak simán megengedték az online platformoknak, hogy tárolják, kezeljék és eladják a róluk szóló személyes információkat, cserébe ingyen hozzáférhettek a cégek informatikai szolgáltatásaihoz. Például sem a Google, sem a Facebook nem kér pénzt azért, ha bárki letölti az alkalmazásaikat. De az adatbiztonság megsértéséből fakadó sorozatos botrányok — legutóbb a Cambridge Analytica ügye — súlyos aggodalmakat keltettek Európában és másutt. Amikor kiderült, hogy egyes online platformok engedély nélkül gyűjtik, kezelik és továbbítják az adatokat, sokan felhördültek: az eltulajdonított információkból vajon hányan fognak részletes személyiségrajzot alkotni a felhasználókról, majd azt akár nemtelen célokra felhasználni.
A skandalumok csak megerősítették az új szabályozás szükségességét. A mintegy 200 oldalas adatvédelmi rendeletet mától kötelező alkalmazni, s nemcsak az EU-ban működő jogi személyeknek, hanem minden olyan külföldi vállalkozásnak és szervezetnek, amelyek online szolgáltatásokat kínálnak a kontinensen. Jan Albrecht, a GDPR európai parlamenti jelentéstevője szerint a rendelettel az Európai Unió globális szabványt állít fel, amelyhez hamarosan több EU-n kívüli ország is csatlakozni fog. Szakértők szerint jelenleg ez a világ legszigorúbb adatvédelmi törvénye, amely kísérletet tesz a digitális Vadnyugat megregulázására. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Vége a kéretlen e-maileknek

„Ha holnaptól nem rendelkezünk a hozzájárulásoddal, nem kezelhetjük tovább adataidat, végleg törölnünk kell a rendszerből, így minden korábbi vásárlásod eltűnik”– az elmúlt napokban sorra küldték ki a cégek az ilyen és ehhez hasonló értesítéseket ügyfeleiknek. Ugyanis a mától Magyarországon is alkalmazandó új uniós adatvédelmi rendelet értelmében a felhasználókat tájékoztatni kell személyes adataik kezelésének módjáról: hogyan, milyen célból és meddig tárolják ezeket az információkat. Mégpedig nem valami érthetetlen jogi nyelven: a GDPR értelmében az adatvédelmi tájékoztatók csak akkor megfelelőek, ha azok nyelvezete közérthető, és az adott cég honlapján könnyen megtalálható helyen teszik közzé.

Ami miatt azonban most sorra felkeresik ügyfeleiket a cégek, az az, hogy GDPR szigorítást hoz az adatkezeléshez való hozzájárulás tekintetében. Annak mindenképpen önkéntesnek kell lennie, vagyis nem lehet kötelezővé tenni például egy webshopban a személyes adatokkal történő regisztrációt a vásárláshoz, nem köthető a vásárlás a hírlevélre történő feliratkozáshoz, nem lehet előre kipipálni a hozzájárulást kérő négyzetecskét. A különböző adatfelhasználási célokhoz – statisztika, szerződéskötés, e-mailmarketing, számlázás, szállítás – ráadásul külön-külön kell kérni a hozzájárulást.

Bár az új szabályozás az összes, az unió területén tevékenykedő cégre és intézményre vonatkozik, az utóbbi időben leginkább a webáruházak részéről érezhető, hogy igyekeznek menteni, mi még menthető, és egyesével bekérni a hozzájárulásokat, ha eddig kihagyták ezt a lépést. Ez szakértők szerint ugyan nem teljesen jogszerű eljárás, minden estre a cégek már előre próbálják minimalizálni veszteségeiket. Ezzel együtt komoly vásárlói adatbázist fognak veszíteni, hiszen sokan nem szeretnek az ilyen e-mailekre reagálni, pláne, hogy most tömegével érkeznek.

Az adatok nem megfelelő kezelése azonban nem csupán kéretlen e-mailek garmadát eredményezheti a netezők postaládájában: a ma rendkívül népszerű egészségügyi applikációk és okosórák is például számos olyan szenzitív adatot tartalmaznak, amelyeknél nem szerencsés, ha arra méltatlan kezekbe kerülnek, de igaz ez a banki adatokra is. Ezért kíván az adatok korlátlan bekérésének és felhasználásának gátat szabni a GDPR-rel az unió.

A vállalkozásoknak ezért mától bizonyítania is tudni kell, hogy az adatkezeléshez az ügyfél hozzájárult: ezzel belép az elszámoltathatóság elve.

Mindez elvileg nem kellene, hogy komoly fejtörést okozzon a magyar cégeknek, a hazai infotörvény ugyanis eddig is szigorúan szabályozta az adatvédelmi kérdéseket. Csakhogy a cégek egy része – különösen a kis és középvállalkozások (kkv) – már ezeket az előírásokat sem tartotta be, leginkább azért, mert nem is ismerik azokat. A GDPR előírásaival hasonló a helyzet: számos felmérés jelent meg az utóbbi időben arról, hogy a magyar cégek jelentős része egyáltalán nincs tisztában szabályokkal, nincs is rá felkészülve, egy részük pedig egyenesen úgy véli, rá nem is vonatkozik. - V.A.D.

A jövő számokban
2025-re a világ lakosságának 75 százaléka fog használni valamilyen digitális eszközt
2025-re a megbecsült globális adatforgalom 163 zettabájt lesz. (Egy zettabájt nagyjából egy trillió gigabájt.) Összehasonlításképpen: 2016-ban 16 zettabájt volt a világ teljes adatforgalma.

Szerző
2018.05.25 07:02

Felfalják a multik a munkaerőt

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:00
ÉPÜL AZ ÚJ MERCEDES-GYÁR 2500: dolgozóval bővülnének
Fotó: MTI/ UJVÁRI SÁNDOR
Több mint 25 ezer álláshely üresen áll az iparban, a tervezett nagyberuházásoknál több ezer fős létszámbővüléssel számolnak. A dolgozókat a magyar kkv-szektort padlóra küldve szipkázhatják el.
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. Az MNB szerint az elkövetkező évek során a - jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén létrejövő - beruházások meghatározó elemei lehetnek a hazai gazdasági növekedésnek. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta lapunknak: a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A beruházó cégek szerinte várhatóan képesek lesznek valóban 15 ezer fővel bővíteni dolgozóik létszámát, de csak úgy, hogy közben 15 ezer másik magyarországi munkahely megszűnik. Ebben a játszmában pedig egyértelműen a hazai kis és középvállalkozások (kkv) lesznek a vesztesek. Az MNB friss Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben. A hazai munkaerőpiac azonban már kiürült, innen nem lesz további utánpótlás. Pláne, hogy – mint Rolek Ferenc fogalmazott – ez nem darabra megy, akárkit nem lehet beállítani a gépsorok mellé. Az MGYOSZ alelnöke szerint ennek ellenére nem a fenti nagy beruházásokat tervező multicégek, hanem a hazai kkv-k számára jelent majd ez komoly problémát az elkövetkező években. A multik ugyanis magasabb béreket kínálva elszipkázzák majd az alacsonyabb termelékenységű, és emiatt a magasabb béreket kigazdálkodni nem tudó hazai kkv-któl a munkaerőt. Így valójában csak szektoron belüli mozgás lesz majd, de nem bővül a foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel: egész egyszerűen azért, mert nincs már merítési bázis. A magas, nemritkán 40 százalékos fluktuáció azonban már így is megkeseríti az ipari cégek vezetőinek mindennapjait. Az egyik autóipari beszállító cégnél például augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Miután erről a Vasas Szakszervezet alelnökének szavai nyomán beszámoltunk, László Zoltánt több cégvezető is felhívta: róluk van-e szó a cikkben? Ez is mutatja, mennyire nem egyedi esetekről van szó, hiszen több cég is magára ismert a kirívónak tűnő adatok alapján – mondja a szakszervezeti vezető. A hazai munkaerőpiacon László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart: a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi  a termelést Magyarországon. Íly módon felszabadulhat ugyan némi munkaerő a nagyberuházások számára, de hogy meg tudják-e majd tartani, az az eddigiek alapján kétséges: az egyik érintett nagy autógyár ugyanis tavaly év elején 1600 új dolgozót vett föl, de közülük év végére csupán 16 maradt a cégnél. Bár a HR-vezetők lapunk munkaerőhiánnyal kapcsolatos, illetve a fluktuáció mértékét firtató kérdéseire igencsak szemérmesen reagálnak, nem ritkán üzleti titokra hivatkoznak, László Zoltán szerint egymás közt már bevallják: ők sem látják a munkaerőutánpótlás forrását. Nem csupán arról van szó, hogy nincs elegendő létszámú, és dolgozni is akaró ember a magyar munkaerőpiacon, a fő probléma az, hogy akik még bevonhatók lennének, azok nem rendelkeznek a gépek kezeléséhez szükséges ipari kultúrával – mutatott rá. A szakképzésben nagy a lemorzsolódás és magas a pályaelhagyók aránya. Részben emiatt a nagyobb gyárakban könnyen betanítható részfeladatokra osztják a termelést. Saját képzéseiken pedig nem komplex tudású autóipari szakembereket képeznek, csak részfeladatokat tanítanak be, nehogy dolgozóik később egy másik gyárban hasznosítsák tudásukat. Éppen emiatt viszont egy magára valamit is adó autóipari szakember nem megy el egy ilyen gyárba, hogy ott 2-3 mozdulatsort monotonon ismételgessen. Vagyis az ördögi kör bezárul. Az alacsony szakmai színvonal és a magas fluktuáció mellett hatalmas nyomás nehezedik a menedzsmentre: a tervszámokat teljesíteni kell. Így a legjobb szándék mellett sem figyelnek oda a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére. Az egyik alkatrészgyártó cégnél például már belekalkulálják a költségvetésbe a törvényileg engedélyezett túlórakeretek túllépése miatti büntetést. Még így is megéri, mert másként nem tudják hozni a tervszámokat – említ egy példát László Zoltán. Ebben a helyzetben viszont néhány ezer forintért is odébbállnak a munkavállalók. A fenti problémákat csakis komplex megoldással lehet kezelni: a tisztességes és kiszámítható alapbérek, a szakmunkásképzés átalakítása, a szakmunka presztízsének helyreállítása, a munkakörülmények javítása egyaránt elengedhetetlen – hangsúlyozta László Zoltán, megjegyezve: az érdemi párbeszéd ezekről a kérdésekről  továbbra is várat magára.      

Papíron nőnek majd a bérek

A csökkenő munkaerő-tartalék illeszkedési problémái – a munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya - jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit. A feszes munkaerőpiaci környezetben a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért – írja Inflációs jelentésében az MNB, amely szerint a munkavállalók béralkupozíciója ezáltal folyamatosan javul. A cafateria-rendszer jövő évi szűkítése kapcsán azonban nagy a bizonytalanság: miként reagálnak rá a vállalatok. A jegybank úgy számol: a feszes munkaerőpiaci környezetben a cégek nagy része - az egyetlen kedvezményes adózású juttatásként megmaradó SZÉP-kártya alszámlák bővítése mellett - béremelésekkel reagál majd a változásokra. Ennek költsége azonban főként a munkavállalókra hárul majd. Mindez a 2019. évi bruttó átlagkereset dinamikát 1 százalékponttal emeli, az átlagos munkaerőköltség dinamikát pedig kismértékben csökkenti - írják. Magyarán: a bérstatisztikában jól mutat majd a cafeteria rendszer átalakítása miatti bérnövekedés, a munkavállalók zsebébe azonban ettől még nem kerül majd több pénz. Hiszen csupán annyi történik majd, hogy adózott bérként kapják majd meg az addig adómentesen vagy adókedvezménnyel kapott cafeteria-juttatásokat. 

Üres álláshelyekben az EU éllovasai vagyunk

Az Európai Unió tagállamainak kétharmadában emelkedik a betöltetlen álláshelyek aránya a gazdaságban, és csupán egyetlen ország tudott fordítani a trendeken. Etéren hazánk is az élbolyba tartozik, a legtöbb üres állás ráadásul éppen a nagyberuházások által érintett iparban van. Az Eurostat adatai szerint az idei év második negyedévében a korábbi 2 százalékról 2,2 százalékra nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az ipar és az építőipar állásainak 2,1 százalékát nem tudták betölteni, a szolgáltatások terén 2,5 százalékos a ráta. A tagországok közül a legrosszabb helyzetben Csehország van, ott már az állások 5,4 százalékára nem találnak embert. Belgiumban az álláshelyek 3,5, Hollandiában a 3,1, Németországban pedig a 2,9 százaléka áll üresen. Magyarország Ausztriával, Svédországgal és az Egyesült Királysággal holtversenyben az ötödik a listán: ezekben az országokban az álláshelyek 2,7 százaléka áll üresen. A skála másik végén helyezkedik el Bulgária, Spanyolország és Portugália, ahol 0,9 százalékot tesz ki a betöltetlen álláshelyek aránya, valamint Görögország, ahol mindössze 0,7 százalékot. A többek között Magyarországról is informatikusokat elcsábítani szándékozó Észtországban 0,3 százalékponttal csökkent az üres álláshelyek aránya (most 1,9 százalékon áll a mutató), 20 másik tagállamban ugyanakkor tovább emelkedett a ráta. Ezek közül is kimagaslóan nőtt Csehországban (1,8 százalékponttal), Lettországban (0,8 százalékponttal), Cipruson (0,6 százalékponttal), valamint Hollandiában, Finnországban és Magyarországon (0,5 százalékponttal). Hazánk esetében a 2,7 százalékos arány 83 611 üres állás helyet takart 2018 második negyedévében. Összehasonlításul: 2017 április-júniusában még „csupán” 65 711 betöltetlen állást jelentettek a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A ráta az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató az információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális területeken, valamint az építőiparban és az iparban. Számszerűen egyébként éppen ez utóbbi, a nagyberuházások által is érintett területen áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen.

2018.09.25 11:00
Frissítve: 2018.09.25 11:00

Súlyosabb szankciók szemetelésért - Már egyeztet a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.24 11:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A jövőben akár bűncselekmény is lehet, és sokkal súlyosabb szankciók járhatnak azért, ha valaki közterületen rakja le a hulladékát– értesült a Népszava. Ma tettenérés nélkül szinte lehetetlen bebizonyítani, kié az elhagyott hulladék.
A kormány már megkezdte a szakmai egyeztetést a civil szervezetekkel arról a javaslatról, amelynek következtében a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladékkihelyezés idővel akár bűncselekménynek is minősülhetne. - Eddig a pozitív ösztönzést alkalmaztunk a szemetelőkkel szemben, ám ez nem jött be – fogalmazott egyik forrásunk. Az illegális hulladék ellen küzdő civilek, illetve az önkormányzati cégvezetők véleménye szerint azért lenne indokolt a szigorítás, mert az utóbbi időben a korábbiakhoz képest is nagyobb problémát okoz a szemetelés. A lerakatok zömét jellemzően a vállalkozók által „elhagyott” építési bontott anyag, illetve lom teszi ki, ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy lakossági hulladék kerül a közterületekre. Az is egyértelmű, hogy az esetleges büntetések nem érték el hatásukat.
A hulladékgazdálkodás kormányzati központosítása – a koordináló szervezetek megszűnése és a helyi hulladékgondozó cégek tevékenységének ellehetetlenülése – miatt még rosszabb helyzet állhat elő. Ezt jelzi az is, hogy az utóbbi időben alig akad olyan városszéli, bekötőút, ahol ne éktelenkedne egy szemétkupac. Mindez azon túl, hogy ronda látvány, gyakran veszélyes is, ráadásul egyre komolyabb költségeket ró az adófizetőkre.

Ártott a központosítás

A hulladékgazdálkodás központosításával a kis szolgáltatók feladatai megnőttek, nagyobb területet kell ellátniuk, ugyanakkor lényegében kevesebb pénzért. Ráadásul a rezsicsökkentés miatt eleve kevesebb bevétel érkezik és az is gyakran csúszik: a szolgáltatás díját ugyanis a tényleges szemétszállítást elvégző szolgáltató és a fogyasztó közé beékelt Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) szedi be, ám gyakran 60-90 nap után fizeti csak ki a helyi cégnek. Így a helyi hulladékgazdálkodók is úgy spórolnak, ahol tudnak: csökkentik a szemétbeszedő járataikat vagy bevonják a szelektív hulladékszigeteiket. Így egyre többen a város szélén „tüntetik el” a szemetüket.

– Az elmúlt években hatszáz esetben sikerült kinyomozni, hogy ki volt a szemetelő – mondta Tápai Mónika a Százhalombatta környékén 2008 óta működő Hulladékkommandó vezetője. A szemetelők ugyanis legtöbbször elővigyázatlanok, így gyakori, hogy a hulladékban személyes leveleket, számlákat hagynak, de előfordult már olyan eset is, hogy valaki a kórházi zárójelentését vagy egy diákigazolványt felejtett a szemétben. Ezekben az esetekben azonban nem lehet bizonyítani, hogy ténylegesen az iratok tulajdonosa dobta ki a szemetet. – Tengernyi kiskapu létezik – mondja Tápai Mónika, aki szerint így például hiába fotózzák le a hulladékot eldobót, az utána hivatkozhat arra, hogy éppen csak összeszedte a szemetet, vagy csak sétált egyet vele. Így a rendőrség bizonyítottság hiányában nem tud mit kezdeni az ilyen ügyekkel. Régebben egyébként a jegyzőnek joga volt behívni a tetten ért személyeket és ki is kérdezhette őket. Az ilyen hatósági pressziónak már volt valamekkora elrettentő ereje, így legközelebb legalább meggondolta, hogy szemeteljen. Azonban pár éve a kormányhivatalokhoz kerültek az ilyen szabálysértési ügyek, a kormányhivatal pedig papírból dolgozik, így a szemetelőknek már nem kell arra számítaniuk, hogy behívatják őket. Egyedül a tetten érés segíthet. A hatóságok gyakran érdektelenek – nincs energiájuk a szemetelőket figyelni, így ez a munka civilekre hárul. Ez viszont nem könnyű munka: a Hulladékkommandó tagjai például éjjellátóval felfegyverkezve lesből figyelik a környéket, hogy ki próbál hulladékot lerakni a közterületre. Ha tetten érik, akkor feltartóztatják az illetőt addig, amíg kiérkezik a rendőr. Érdekes módon eddig egyetlen esetben sem torkollott agresszióba a tettenérés. - Meg kell találni mindenkivel a hangot - mondja erről Tápai Mónika, aki szerint a türelmes meggyőzéssel még a legkeményebben fellépő alakok is leszerelhetőek. - Általában arra hivatkoznak, hogy éppen csak megálltak az autóval, és látták, hogy már úgyis van ott szemét. Vagy arról beszélnek, hogy a szomszéd adta nekik a szemetet, hogy csináljanak vele valamit- mondta. Szerinte a bírság mellett az is fontos, hogy a szemetelők tudják, azon a területen figyelnek a hulladéklerakásra.

Szinte lehetetlen a bizonyítás

Arról egyébként nincs pontos adat, hogy hány illegális szemétlerakóhely van Magyarországon. A Hulladék Szövetség (HUMUSZ) még évekkel ezelőtt 15 ezer ilyen helyet azonosított, ám szakmai vélekedések szerint jó eséllyel kétszer ennyi törvénytelen lerakat található az országban. Urbán Csilla a szövetség elnöke úgy becsüli: évente a teljes magyar szemétmennyiség egy százaléka kerülhet ki a szabad ég alá. Ez annyit jelent, hogy hozzávetőlegesen több tízmillió kilogrammnyi különféle szemét landol a szabadban, vagy az erdő szélén – gyakorlatilag bárhol, ahol autóval meg lehet állni, majd a szemét kiborítása után gyorsan kereket lehet oldani. Ha már elhajtott a szemetelő az autójával, később már gyakorlatilag alig lehet felelősségre vonni.

Urbán Csilla szerint az információhiány is gyakran felelős, amiért végül sokan úgy döntenek, hogy inkább a közterületen hagyják az építési hulladékukat. Nehéz például arról információt szerezni, hogy mikor és hova vihetik szabályos körülmények között a hulladékot. A fővárosban ugyan 17 hulladékudvar működik, ám nem mindegyik tud minden típusú szemetet fogadni. Például az udvarokból mindössze három fogad építési hulladékot. Már amikor fogad: az FKF honlapja szerint augusztus és szeptember közepe között, egy hónapig nem tudták fogadni a napi kvóta feletti lakossági lomot, azaz az érdeklődőknek oda kellett telefonálniuk, hogy megtudják, egyáltalán érdemes-e elindulni a szeméttel. Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője szerint a keményebb szankcionálás mellett komolyabb szakmai összefogásra és koordinációra van szükség. Ez egy hosszabb folyamat lesz – tette hozzá. Arra is rámutatott, hogy országszerte számos civil szervezet foglalkozik az önkéntes hulladékmentesítéssel, ám ezek nem szankcionálhatnak. Fontos lenne a régen bevált mezőőrök alkalmazása, akik helyben tarthatnák az elkövetőket a rendőrség kiérkezéséig. A kitakarított helyszíneknél nagyon fontos a későbbi megközelíthetőség akadályozása, figyelmeztető tábla kihelyezése, továbbá a funkcióváltás: például ha az erre alkalmas helyen pihenőparkot, tanösvényt alakítanak ki. - A szemetelés alapvetően kulturális sajátosság, nyugaton ez kevésbé jelent problémát, inkább kelet-közép-európai jelenség – mondja Hankó Gergely. Egyébként hiába alakult ki Magyarországon a hulladékkal kapcsolatos infrastruktúra, nem használjuk megfelelően. A települési hulladéknak csak kicsit több mint 22 százalékát gyűjtjük szelektíven, és például a budapesti fém-műanyag gyűjtőkbe érkező anyag fele nem odavaló hulladék. Az illegális hulladéklerakókkal szemben az önkormányzatnak is lehetnek eszközei: a Tisza-parti kistelepülésen, Cigándon nemrégiben egy közterületi felügyelőt is felvettek akinek, az egyik kiemelt feladata a szemetelők szemmel tartása. Mint Oláh Krisztián polgármester elmondta: az önkormányzat évek óta küzd a hulladékokkal, így évente kétszer még a polgármesteri hivatal dolgozói is kimennek szemetet gyűjteni.

Egymásra mutogatnak

Szakmai becslések szerint a fővárosban kerületenként évi 30-40 millió forintot emészt fel az illegális szemét elleni küzdelem, ehhez jönnek hozzá azok a fővárosi önkormányzat által kezelt területek, ahol az Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF ZRT.) tájékoztatása szerint idén további 30 millióba kerül a sok ezer köbméternyi szemét elszállítása. A hulladékszállítás igen drága díját alapszabály szerint annak a szervezetnek, önkormányzatnak kell kifizetnie, amelynek a területén megtalálták a szemetet. Ugyanakkor nagyon gyakori, hogy „határterületen” alakulnak ki az illegális kupacok: olyan helyen például, ahol az erdőgazdaság vagy az autópályát fenntartó közút is szóba jöhetne kezelőként, de a főváros peremkerületeiben az is rendszeresen előfordul, hogy a Máv által felügyelt területen jönnek létre illegális szeméttelepek. A vitás helyzetekben az érintett földtulajdonosok jobbára egymásra mutogatnak, mivel egyik sem akar költeni a hulladék felszámolására.

2018.09.24 11:00
Frissítve: 2018.09.24 13:54