Uniós adatvédelmi offenzíva

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:02
Shutterstock illusztráció
Jelentős változásokat hoz az adatvédelemben az Európai Unió mától alkalmazandó rendelete, amely alól a magyar kormány máris keresi a kibúvót.

Rafinált módon igyekszik elfedni a kormány az adatvédelemmel kapcsolatos mulasztásait. A kis és középvállalkozások (kkv) „félelmeire” hivatkozva ígéri: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az adatvédelmi előírások megsértése esetén a kkv-kat csak figyelmeztetni fogja, szankcionálni nem. Erről beszélt legalábbis Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Arra már nem tért ki, hogy a jelenlegi helyzetben a NAIH mást nem is tehet, éppen a kormány mulasztása miatt.

Az ügy hátterében az Európai Unió mától alkalmazandó új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) áll, amelynek értelmében május 25-ig ki kellett volna jelölni egy kétharmados törvénymódosítással a nemzeti adatvédelmi hatóságot. Ezen jogtechnikai lépés hiányában hiába létezik már nálunk évek óta a NAIH, mától nem járhat el adatvédelmi ügyekben, így nem is bírságolhat. Márpedig sem az előző kormány, sem a mostani nem nyújtott be a határidőig ilyen irányú javaslatot, annak ellenére, hogy két évük volt erre.

Milyen adatokra vonatkozik a GDPR?
Az új rendelet a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozik. Ezek közé tartozik a név, a személyazonosító, az online azonosító és a tartózkodási hely. A szigorú előírásokat alkalmazni kell az úgynevezett érzékeny személyes adatok kezelésére is. Ilyenek a biometrikus adatok, továbbá a nemre, a politikai nézetekre, az egészségügyi állapotra és a vallásra vonatkozó információk.

Kerestük ezzel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztériumot és a NAIH-ot is, mert szerettük volna megtudni, hogyan értékelik ezt a helyzetet és várhatóan mikorra születnek meg a GDPR alkalmazásához szükséges jogszabályok, de lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk választ.

Ami a bírságokat illeti: nem kis pénzről van szó. A GDPR-nak talán az egyik legismertebb újítása, hogy az adatvédelmi előírások megsértése akár 20 millió eurós vagy az árbevétel 4 százalékáig terjedő bírságot vonhat maga után. Ráadásul az uniós rendelet értelmében megszűnik az a kkv-szektor számára eddig biztosított gyakorlat, amely alapján elsőre nem büntetett, csak figyelmeztetett a hatóság. Egy ilyen magas összegű bírság a padlóra küldené a kkv-kat, amelyek amúgy a hazai cégek több mint 95 százalékát teszik ki, és amelyek ráadásul teljes joggal tarthatnak a bírságtól. Becslések szerint 70 százalékuk ugyanis még a mostani előírásoknak sem felel meg, a GDPR-t illetően pedig még nagyobb a tájékozatlanság.

Gulyás Gergely joggal hivatkozik tehát a kkv-k félelmeire, amikor azt mondja: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kkv-szektor működését ne nehezítse meg, ezért a kamarákkal és a NAIH-hal közösen kidolgozott szabályozást szeretnének, amelyben osztrák mintára a hatóság csak figyelmeztethet, de nem szankcionálhat.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezek után a kkv-k mennyire lesznek motiváltak betartani a szabályokat. A másik problémára a lapunknak név nélkül nyilatkozó ágazati szakértő hívta fel a figyelmet. Ez pedig az, hogy az uniós rendelet magasabb szintű jogszabály, mint a nemzeti, ezért azt nemzeti szabályozással felülírni nem lehet. Magyarán a kormány nem hirdethet bírságolási moratóriumot a kkv-k számára, hiszen az ellentétes volna az uniós rendelettel. De még ha sikerülne is ezt kiharcolni Brüsszelben, nem egyértelmű, mi történne, ha egy másik uniós ország állampolgára élne panasszal egy magyar webshop adatkezelését illetően.

Felkészületlen országok, cégek
Mától az egész Európai Unióban alkalmazni kell az unió új adatvédelmi rendelete. Az Európai Parlament és a Tanács még 2016-ban fogadta el a jogszabályt, ami akkor hatályba is lépett, ám bevezetésére két év haladékot kaptak a tagállamok. A felkészülés élég komótosan haladt, fél-egy éve ébredtek rá a helyi hatóságok és a cégek is, hogy valamit kezdeni kell ezzel az adatkezelésben amúgy mélyreható változásokat előrevetítő csomaggal.
A felmérések azt mutatják, hogy az érintett vállalatoknak és szervezeteknek legalább a fele nem készült fel az új normák alkalmazására. De a tagállamok többsége sem sietett a nemzeti szabályok megalkotásával. Idén januárig a 28 országból csak Ausztria és Németország módosította a GDPR bevezetéséhez szükséges nemzeti törvényeit. A Baker McKenzie konzultációs cég szerint Bulgária, Görögország, Málta, Portugália és Románia még arról sem közölt információkat, hogyan fogja végrehajtani a rendeletet. Szakértők abban is kételkednek, hogy az adatvédelmi hatóságok bírni fogják-e szusszal a rendelet betartatásával járó többletmunkát.
Az új jogszabály pedig alapvetően megváltoztatja az európai adatvédelmet, és egységes előírásokat vezet be minden tagországban. Lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy ellenőrizhessék, mely adataikat és hogyan tárolják a velük kapcsolatban álló online cégek, ügynökségek. Átalakítja és korszerűsíti a vállalkozások és a kormányzati szféra adatkezelési szabályait. Emellett törvénybe foglalja a magánélet védelmét szolgáló titkosítás, illetve álnevesítés elvét.
Mostanáig az internetező európaiak simán megengedték az online platformoknak, hogy tárolják, kezeljék és eladják a róluk szóló személyes információkat, cserébe ingyen hozzáférhettek a cégek informatikai szolgáltatásaihoz. Például sem a Google, sem a Facebook nem kér pénzt azért, ha bárki letölti az alkalmazásaikat. De az adatbiztonság megsértéséből fakadó sorozatos botrányok — legutóbb a Cambridge Analytica ügye — súlyos aggodalmakat keltettek Európában és másutt. Amikor kiderült, hogy egyes online platformok engedély nélkül gyűjtik, kezelik és továbbítják az adatokat, sokan felhördültek: az eltulajdonított információkból vajon hányan fognak részletes személyiségrajzot alkotni a felhasználókról, majd azt akár nemtelen célokra felhasználni.
A skandalumok csak megerősítették az új szabályozás szükségességét. A mintegy 200 oldalas adatvédelmi rendeletet mától kötelező alkalmazni, s nemcsak az EU-ban működő jogi személyeknek, hanem minden olyan külföldi vállalkozásnak és szervezetnek, amelyek online szolgáltatásokat kínálnak a kontinensen. Jan Albrecht, a GDPR európai parlamenti jelentéstevője szerint a rendelettel az Európai Unió globális szabványt állít fel, amelyhez hamarosan több EU-n kívüli ország is csatlakozni fog. Szakértők szerint jelenleg ez a világ legszigorúbb adatvédelmi törvénye, amely kísérletet tesz a digitális Vadnyugat megregulázására. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Vége a kéretlen e-maileknek

„Ha holnaptól nem rendelkezünk a hozzájárulásoddal, nem kezelhetjük tovább adataidat, végleg törölnünk kell a rendszerből, így minden korábbi vásárlásod eltűnik”– az elmúlt napokban sorra küldték ki a cégek az ilyen és ehhez hasonló értesítéseket ügyfeleiknek. Ugyanis a mától Magyarországon is alkalmazandó új uniós adatvédelmi rendelet értelmében a felhasználókat tájékoztatni kell személyes adataik kezelésének módjáról: hogyan, milyen célból és meddig tárolják ezeket az információkat. Mégpedig nem valami érthetetlen jogi nyelven: a GDPR értelmében az adatvédelmi tájékoztatók csak akkor megfelelőek, ha azok nyelvezete közérthető, és az adott cég honlapján könnyen megtalálható helyen teszik közzé.

Ami miatt azonban most sorra felkeresik ügyfeleiket a cégek, az az, hogy GDPR szigorítást hoz az adatkezeléshez való hozzájárulás tekintetében. Annak mindenképpen önkéntesnek kell lennie, vagyis nem lehet kötelezővé tenni például egy webshopban a személyes adatokkal történő regisztrációt a vásárláshoz, nem köthető a vásárlás a hírlevélre történő feliratkozáshoz, nem lehet előre kipipálni a hozzájárulást kérő négyzetecskét. A különböző adatfelhasználási célokhoz – statisztika, szerződéskötés, e-mailmarketing, számlázás, szállítás – ráadásul külön-külön kell kérni a hozzájárulást.

Bár az új szabályozás az összes, az unió területén tevékenykedő cégre és intézményre vonatkozik, az utóbbi időben leginkább a webáruházak részéről érezhető, hogy igyekeznek menteni, mi még menthető, és egyesével bekérni a hozzájárulásokat, ha eddig kihagyták ezt a lépést. Ez szakértők szerint ugyan nem teljesen jogszerű eljárás, minden estre a cégek már előre próbálják minimalizálni veszteségeiket. Ezzel együtt komoly vásárlói adatbázist fognak veszíteni, hiszen sokan nem szeretnek az ilyen e-mailekre reagálni, pláne, hogy most tömegével érkeznek.

Az adatok nem megfelelő kezelése azonban nem csupán kéretlen e-mailek garmadát eredményezheti a netezők postaládájában: a ma rendkívül népszerű egészségügyi applikációk és okosórák is például számos olyan szenzitív adatot tartalmaznak, amelyeknél nem szerencsés, ha arra méltatlan kezekbe kerülnek, de igaz ez a banki adatokra is. Ezért kíván az adatok korlátlan bekérésének és felhasználásának gátat szabni a GDPR-rel az unió.

A vállalkozásoknak ezért mától bizonyítania is tudni kell, hogy az adatkezeléshez az ügyfél hozzájárult: ezzel belép az elszámoltathatóság elve.

Mindez elvileg nem kellene, hogy komoly fejtörést okozzon a magyar cégeknek, a hazai infotörvény ugyanis eddig is szigorúan szabályozta az adatvédelmi kérdéseket. Csakhogy a cégek egy része – különösen a kis és középvállalkozások (kkv) – már ezeket az előírásokat sem tartotta be, leginkább azért, mert nem is ismerik azokat. A GDPR előírásaival hasonló a helyzet: számos felmérés jelent meg az utóbbi időben arról, hogy a magyar cégek jelentős része egyáltalán nincs tisztában szabályokkal, nincs is rá felkészülve, egy részük pedig egyenesen úgy véli, rá nem is vonatkozik. - V.A.D.

A jövő számokban
2025-re a világ lakosságának 75 százaléka fog használni valamilyen digitális eszközt
2025-re a megbecsült globális adatforgalom 163 zettabájt lesz. (Egy zettabájt nagyjából egy trillió gigabájt.) Összehasonlításképpen: 2016-ban 16 zettabájt volt a világ teljes adatforgalma.

Szerző

Apró döntéseink súlya

Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:08
KABALAÁLLAT - A plüssmajom mindenhová elkíséri a kutatót FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Magyarországon járt dr. Jane Goodall. A világhírű kutató szokatlan, ámde hatékony módon harcol a környezetpusztítás ellen és az állatokért. Lényegében pedig: a bolygónkért. Értünk.

Hogy dr. Jane Goodall 84 esztendős, az akkor válik csak igazán hihetetlenné, amikor a brit etológus a pulpitusra lép. A termen halk moraj fut végig: sokan dedikáltatni vágyott könyvet szorongatnak, mások előveszik jegyzetfüzeteiket – hogy aztán többségében úgy is hagyják azt az előadás végéig, egyetlen leírt sor nélkül. A Jane Goodallból áradó higgadt, méltóságteljes erő szinte megbabonázza a közönséget. Jane Goodall kortalan.

A kutató elmeséli személyes történetét: hogyan csöppent egy valószínűtlen kutatási programba Tanzániában. Hogyan várta hónapokig, hogy a csimpánzok be- de legalábbis elfogadják. A sztorik, amelyeket mindenki ismer – Goodall azon kevés tudósok egyike, aki tulajdonképpen már munkássága korai szakaszában popkulturális ikonná vált – egész másként hangzanak így, első kézből. A főemlősök eszközhasználatát kutató szakember jó mesélő. Hallunk polipról, aki éjszakánként kinyitotta a saját akváriumát, hogy átmásszon és halat lopjon egy másikból. Nektár-jutalomért különféle feladatokat megoldó poszméhekről – Dr. Jane néhány perc alatt a legérzéketlenebb embert is képes lenne rávezetni: az állatok sokkal, de sokkal értelmesebbek annál, mint mi gondoljuk. És ha ez így van, akkor hogyan jelenthetnénk ki, hogy nem érző lények?

Dr. Jane – ő maga kéri, hogy így szólítsuk – évi háromszáz napon át járja a világot, hogy környezetvédelemre, a természet tiszteletére tanítsa az embereket. Mindezt talán szokatlan módszerekkel teszi: az aktivista nem a látványos akciókra esküdött fel, hanem a lassú, ámde hatékony érzékenyítésre. Azt vallja: nézzük meg, mi az oka annak, hogy egy adott területen a környezetet pusztítják az emberek. A válasz többnyire anyagi természetű, ezért Dr. Jane évtizedek óta azon dolgozik, hogy oktatást biztosítson a helyiek számára, így javítva életkilátásaikat. A szegénység legnagyobb ellenfele ugyanis a tanulás: ha az emberek tudják, miként éljenek a környezetüket óvva, azzal az egész bolygó nyer.

Dr. Jane jelenleg két nagy missziót folytat örök szerelme, a csimpánzok védelme mellett. Az egyik a mind gyakrabban hallható pálmaolaj. Ez a legnagyobb mennyiségben használt növényi olaj a világon: ott van az élelmiszerekben, a kozmetikumokban és a bioüzemanyagokban. Mindezért pedig súlyos árat fizetnek Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában: bizonyára mindenki találkozott már a saját Facebook-oldalán a haldokló orangutánokról, felégetett esőerdőkről készült képekkel. Mindez nem túlzás és nem elrettentés: a pálmaolaj-ügy jelenleg az egyik legfontosabb környezetvédelmi probléma. Az Európai Unió szorgalmazza, hogy 2021-től ne lehessen pálmaolajat használni a bioüzemanyagokban, de mivel egyes országok nem zárkóznak el a teljes tiltástól, elképzelhető, hogy éveken belül terítékre kerül az ügy az élelmiszeripar kapcsán is. Dr. Jane azonban nem hiszi, hogy hátradőlhetünk: óránként (!) 300 futballpályányi esőerdőt égetnek fel a Földön, hogy olajpálmát telepítsenek a helyére. Ez egyrészt borzalmas károkat okoz az állatoknak – ha ugyan túlélik a pusztítást – másrészt a bolygónak is: az esőerdők a Föld tüdeje, a csökkenésükkel egyre erősödik az üvegházhatás. „A globális felmelegedés nem vicc, nem kitaláció. Itt van, máris érezzük” – mondja Dr. Jane. Kiemeli: a hatékonysághoz három szinten szükséges tenni: az emberek, a kormányok és a vállalatok szintjén is. Ő az emberekkel foglalkozik, erre tette fel az életét, ezért tölti az év nagy részét iskolákban, előadótermekben, tanösvényeken sétálva – Pesthidegkúton most róla neveztek el egyet –, és ezért igyekszik tudatosítani mindenkiben, milyen fontos, mit emelünk le a boltok polcairól.

FORRÁS: NATIONAL GEOGRAPHIC

FORRÁS: NATIONAL GEOGRAPHIC

A másik nagy hadjáratot – még ha csendes hadjárat is ez – a műanyaghulladék ellen folytatja Dr. Jane. A tengerekben lebegő műanyag, a szárazföldeket elöntő PET-palackok problémája globális, a megoldás azonban az egyes emberek kezében van. „Minden egyes döntésünkkel hozzájárulunk a világ alakulásához. Ideje szembenéznünk az apró választásaink következményeivel.” Dr. Jane Bye Bye Plastic elnevezésű kampányával teljesen lecsökkentetné a műanyag szatyor használatát - s ebben partnernek mutatkozik az EU is, amely 2018 januárjában fogadta el az első műanyagokkal kapcsolatos páneurópai stratégiát.

Élet a csimpánzok között
Jane Goodall idén is a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására érkezett hazánkba, ezúttal azzal a fő céllal, hogy a fiatalok környezeti nevelését szolgáló – általa alapított – Jane Goodall 's Roots&Shoots (magyarul Rügyek és Gyökerek) programot népszerűsítse. Az Európa Pontban tartott eseményen bemutatásra került a National Geographic Jane – Egy élet a csimpánzok között című filmje, amely május 26-án 22 órakor a tévécsatornán is megtekinthető. A film zenéjét - amelyről lapunkban korábban már írtunk - Philip Glass amerikai komponista szerezte.

Néhány percet beszélgethetünk csak a kutatóval, elsőként a napjainkban nagy vihart kavart szurikátás esetről kérdezem: „Először is: az állatkert felelőssége, hogy előfordulhatott, hogy a szurikáta megharapta a fiút – mondja. – A dolog másik része, hogy a fiút megharapta egy állat, de hát ez egy harapás, önmagában nem ok arra, hogy megölje azt. Gondolom, nem szándékosan tette, vélhetően megijedt és eldobta. Ennél többet videófelvétel híján nem mondanék – de az alapján, amit hallottam, ez egy szomorú balesetnek tűnik számomra.”

De miért is csodálkozunk, hogy túlzott reakciót vált ki egy harapás egy kisfiúban? Az urbanizálódó ember nemhogy tehenekkel, csirkékkel, de még kutyákkal vagy macskákkal sem kerül közelebbi kapcsolatba. „Pontosan. Ezért hoztam létre a Roots &Shoots programot. Magyarországon jelenleg tíz csoportunk van, de egyre emelkedik a számuk. Épp azért fontos, hogy a gyerekeket a természetbe vigyük, hogy többet tudjanak az állatokról. Kína remek példa a program működésére. Amikor a kilencvenes években elindítottam ott a programot, Kínában nem bántak valami jól az állatokkal. Manapság úgy jönnek oda hozzám a felnőttek: hát persze, hogy törődöm az állatokkal, kiskoromban én is részt vettem a Roots&Shoots programban! Az a célom, hogy minél több helyen váljék a kerettanterv részévé az, amit tanítunk. Nagy-Britanniában tizenegy csoporttól eljutottunk odáig, hogy bemutatkozhattunk az oktatásügyi miniszternek, ő pedig fontosnak érezte a céljainkat, és támogatott minket.”

Dr. Jane – akinek az életéről nemrég készült NatGeo-dokumentumfilmet lapunkban is méltattuk – nem titkolja: ahogy a missziója során, úgy kutatásai közben is nehézségekbe ütközött néha. Akad olyan ember, akivel nehéz megértetni, miért fontos a környezetvédelem, hogy a globális felmelegedés nem összeesküvés-elmélet. A viselkedés – ezt ő tudja a legjobban – néha kemény dió. A csimpánzok között maga is tapasztalt durva agressziót a dzsungelben – arra azonban, hogy előre megfontoltan rosszat tegyen valakivel, csakis az ember képes. Kérdezem, kapja-e néha azon magát, hogy agresszív vagy dühös. „Persze – nevet. – De az évek során rájöttem, hogy ez nem célravezető.”

Dr. Jane tehát higgadt, elegáns erővel harcol. Nemrég például az egyik róla elnevezett rózsa bemutatóján megjegyezte: talán küldenie kellene egy csokorral a nemzetközi klímaegyezményből kihátráló Donald Trumpnak, hogy az amerikai elnök is láthassa, micsoda szépségeket ad nekünk a természet – s ha már így van, talán nem ártana vigyázni rá. Kérdésemre, hogy célba ért-e már a küldemény, nemmel válaszol, de a szája sarkában mosoly bujkál. Mindennek eljön az ideje.

Névjegy
dr. Jane Goodall etológus, primatológus, ENSZ-békenagykövet. 1960-ban kezdte tanulmányozni a csimpánzok viselkedését Tanzániában. 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet, mely folytatja a gombei kutatásokat, védi a csimpánzok és élőhelyeiket, és növeli a helyi közösségek életszínvonalát.
1991-ben hozta létre az Roots&Shoots környezeti nevelés programot, mely cselekvésre ösztönzi a fiatalokat bolygónk jobbá tételére. Magyarországon 2006-ban jött létre Jane Goodall részvételével a Rügyek és Gyökerek Egyesület, mely 2010-es évtől Jane Goodall Intézetként folytatja tevékenységét.

Szerző

Lenyomhatja az árakat a sertéspestis

Publikálás dátuma
2018.05.23. 07:03
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP) Magyarországon, már megjelent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Bővül az beviteli tilalmat elrendelő országok köre, áresésre számítanak a kereskedelemben.

Olcsóbb lehet a sertéshús az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a készletek felhalmozódása miatt, de erre azért még egy kicsit várni kell. A 2016-os madárinfluenza járvány is hasonló következményekkel járt, mint most az afrikai sertéspestis: jó néhány ország hirdetett embargót a magyar szárnyasokra és baromfihús-készítményekre. Még Dél-Afrikából is küldtek vissza hajórakományra való magyar terméket. A készletek pedig a hazai piacot nyomták. Hasonló várható a sertéspestis esetében is.

Az ilyen embargós lépések mögött azért gyakran felfedezhetők bizonyos kereskedelmi érdekek is a korlátozást bejelentő országok részéről – említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Mivel jelentős árualapok maradnak a hazai piacon, élelmiszerpiaci törvényszerűség, hogy ha elhúzódik a sertéspestis okozta embargó, akkor megnő a készlet, nő a kínálat, s lejjebb mennek az átadási, majd azt követően a fogyasztási árak is.

Az afrikai sertéspestis bajok Magyarországon hivatalosan április elején kezdődtek, amikor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma először mutatta ki egy Heves megyében elhullott vaddisznóban a kórokozókat. Ugyanabban a körzetben a NÉBIH térképe szerint további fertőzött egyedekre is leltek. Május közepén már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán határ közelében Tiszakerecseny térségében is találtak olyan elhullott állatot, amelyben megtalálható volt a magas lázzal járó, vérzéses tüneteket mutató és az állatokra nézve legtöbbször halálos kór. A Heves megyei fertőzést okozhatta akár fertőzött sertéshúsból készített élelmiszer is, de nem zárható ki az sem, hogy a járvány által érintett területről érkezett jármű gumiabroncsán, vagy emberi ruházattal, a cipőn, csizmán megtapadt szennyezéssel került a vírus a megyébe.

Az észak-magyarországi településen viszont nagy valószínűséggel Ukrajnából, Kárpátaljáról hurcolhatta be a kórt egy fertőzött vaddisznó. A szomszédos országban évek óta gondot jelent a jelenleg még gyógyíthatatlan állatbetegség. Szakmai körökben változatlanul él a gyanú, hogy áprilisnál korábban megjelenhetett Magyarországon a fertőzés, csak a választások miatt "jegelték a témát". Az tény, hogy Ukrajnában és Romániában már január-februárban közvetlenül a magyar határ túloldalán fertőző gócok alakultak ki.

A hazai sertéstelepeken, háztáji gazdaságokban eddig nem észleltek megbetegedést, de ennek ellenére eddig majd’ tucatnyi ország jelentett be embargót a magyar élő sertés, sertés hús, illetve az abból készült készítmények behozatalára. Eddig a legfontosabb távol-keleti piacok, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea zárta le a határait a magyar sertés előtt, de azóta csatlakozott a behozatali tilalomhoz Kína, Dél-Afrika, Ausztrália, Oroszország, Fehér-Oroszország, Ukrajna, Szerbia és Horvátország, míg

Macedónia és Kanada csupán Heves megyéből nem enged be magyar sertést és sertéshús-készítményeket a piacára.

Sajtóhírek szerint Békés megyét ugyan egyelőre elkerülte az afrikai sertéspestis, de máris megindult a termelők tájékoztatása a járvánnyal, valamint a védekezéssel kapcsolatban. Az óvatosság indokolt, hiszen a statisztikai adatok szerint a hazai nyilvántartásba vett állomány mintegy 10 százalékát, nagyjából 280 ezer sertést tartanak Békés megyében.

A sertésre, illetve sertéshúsra kirótt embargó jelenlegi becslések szerint az export 30-40 százalékát, mintegy 40-50 ezer tonnányi sertéshúst érinti – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke.

Ágazati szakértők úgy vélik, az embargó az összes termelés 6-8 százaléka érinti. A jelenlegi számítások alapján akár 10-11 milliárd forintra is rúghat az ágazatot ért bevételkiesés.

A kormányzat vizsgálja, milyen támogatás adható az embargó miatt veszteségeket elszenvedő gazdáknak, feldolgozóknak. Az Európai Bizottsághoz (EB) fordulnak, hogy csekély összegűnek minősülő állami támogatásokkal (de minimis), illetve a foglalkoztatási alapból lehet-e valamilyen módon enyhíteni a károkat. Az engedélyezés azonban hónapokat is igénybe vehet.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az afrikai sertéspestis megjelenik a nagy sertésexportőröknél is, mint amilyen Németország, Hollandia, Dánia, az nagy mértékben érintheti a kicsi és nyitott magyar piacot is. Ha ezek az Európában meghatározó országok a távol-keleti piacról akár átmenetileg is kiszorulnak, óriási mennyiségű sertéshús és készítmény öntheti el az uniós piacokat és a felvásárlás árak zuhanórepülésbe kezdhetnek.

Ha véget érnek az afrikai sertéspestis okozta embargók, az sem jelent azonnali exportlehetőséget a gazdák és a feldolgozók számára.

Az érintett magyar termelőknek újra kell auditálni, és a kivitel csak akkor indulhat be ismét, ha az embargót hirdető országok szakemberei kiadják az engedélyeket. Ez hónapokig, de rosszabb esetben 1-1,5 évig is elhúzódhat – jegyezte meg Éder Tamás.

Támadás a magyar disznók ellen
Az embargó nem indokolt, annak inkább gazdasági, piaci okai lehetnek – vélte a Népszavának nyilatkozó agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő, Raskó György.
- A járvány sebességével terjed a magyar élő sertésre, sertés húsra, készítményekre bevezetett embargó. Megalapozott ez a gyors intézkedés roham?
- Semmiképpen sem. A szakemberek előtt ismert, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, még ha valaki fertőzött húst enne, az sem okozna nála semmilyen megbetegedést. Szerintem némely országok esetében a behozatali tilalom egyértelmű visszaélés a kereskedelmi pozíciókkal. Akár kereskedelmi háborúnak is nevezhetném, ami történik. Erre utal az is, hogy valójában egészségügyi indokokkal nem tudnak szolgálni. Az állattartó telepeken nagyon szigorú előírások vannak érvényben és különösen a fertőzéssel érintett területeken az egészségügyi hatóságok is ellenőrzik a szállítmányokat.
- Kik az igaz vesztesei a magyar sertéshús kivitelét sújtó tilalomnak?
- Szerintem egyértelműen a termelők. Jelenleg a feldolgozók már átlagosan alig 320 forintot adnak az élő sertés kilójáért, miközben korábban ez az összeg 400 forint felett is járt. Márpedig egy kiló sertéshús önköltsége eléri a kilónként 350-360 forintot. Ki lehet számolni, mennyit veszít a termelő a sertésen. Jelenleg egy 100 kilós sertésért a gazdálkodó kaphat 32 ezer forintot, vagyis egy hízón bukik 8-10 ezer forintot. Egy nagy gazdaság, ha értékesít 1 000 jószágot, máris 8 millió forintos veszteséget könyvelhet el.
- Agrárszakemberek szerint a sertéspestis azért is érintheti érzékenyen a magyar termelőket, mert többnyire nem elég termelékenyek, hatékonyak, elmaradt a korszerűsítés.
- Ez a sertéspestistől függetlenül igaz, de nemcsak a termelőkre, hanem sok feldolgozóüzemre is. Én a kettőt nem kapcsolnám össze. A gond az, hogy megint a végén csattan az ostor, vagyis azokon, akik teljesen ártatlanok ebben az egész afrikai sertés járvány ügyben: a termelőkön. Ráadásul a hazai húsfeldolgozó-ipar alapanyagszükségletének már 40-50 százalékát importból szerzi be. Az állattenyésztők pedig nem tudnak új piacokra szállítani, mert a veszteségekre rárakódna a szállítási költség, de amúgy sincs hova kivinni a jószágot. A szomszédos országokba még talán lenne értelme, de például Horvátország éppen most akarja kitiltani a magyar sertést, amihez, mivel uniós ország, nyilván Brüsszelnek is lesz szava.
- Milyen következményekkel járhat ez a mostani afrikai sertéspestis mizéria?
-Elsősorban a háztáji, illetve a kistermelő gazdák kerülhetnek bajba a csökkenő árak miatt. Ebben a szegmensben tovább csökkenhet a hazai sertés állomány. Ha ez bekövetkezik, a 2,8 milliót sem fogja elérni a magyarországi sertés létszám.

Emberre nem veszélyes a kór

A afrikai setéspestis emberre nem veszélyes, állatról emberre nem vihető át. A fertőzött állat húsának elfogyasztása sem okoz embernél megbetegedést.

A jószágok viszont könnyen megfertőzhetik egymást és a járvány könnyen és gyorsan terjedhet. A vaddisznó megfertőzheti a házi sertést is és jelenleg sem oltóanyag, sem ellenszer nincs a betegség leküzdésére.

Az afrikai sertéspestis lázzal és vérzéses tünetekkel jár és néhány nap alatt végezhet az állattal.

A fertőzött területeket zárlattal igyekeznek izolálni. A gépjárművek fertőtlenítő folyadékkal telt vályún haladhatnak át az érintett körzetekhez közeli határállomásokon, a sertés telepekre, nagyüzemekbe pedig illetéktelenek nem léphetnek be. Az alkalmazottak pedig csak védőruhában és szintén fertőtlenítés után mehetnek az állomány közelébe. A háztáji gazdaságokban nehéz az ilyen szigorú védelmi intézkedéseket megtenni.

A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek, infektológusok arra figyelmeztettek, hogy a magyar lakosság számára nem az afrikai sertéspestis jelent veszélyt, hanem a globális felmelegedés miatt a Balkán, illetve Dél-Európa felől 10-12 év múlva várhatóan megjelenő, Magyarországon korábban nem ismert szúnyogfajták által behurcolt trópusi betegségek, mint a sárgaláz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, illetve a malária. A Magyarországon élő 53 szúnyogfajta közül pillanatnyilag csak 1-2 faj képes terjeszteni emberre is veszélyes vírusokat.

Szerző