Alkotmánymódosítással korlátozná a gyülekezési jogot a kormány

Publikálás dátuma
2018.05.25 14:55
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Kiderült, volt még egy módja annak, hogy a kormány politikájával és intézkedéseivel elégedetlen tüntetők valóban felhívják ügyükre a döntéshozók figyelmét. Ugyanis - mint Gulyás Gergely kijelentette - a kormány alkotmánymódosítással korlátozná a gyülekezési jogot. A lépésre a "magánlakások védelmében" van szükség az indoklás szerint, tehát a politikusok házánál kitartóan demonstráló devizások kerülhettek célkeresztbe.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely az Echo Tv csütörtök esti műsorában számolt be az elképzelésről, ami mentén ismét átírnák az Alaptörvényt - írja az ATV. "Egy szomszéd, vagy egy hozzátartozó nem kell, hogy jogkorlátozást elviseljen csak azért, mert olyan szerencsés, vagy szerencsétlen, hogy egy közszereplő szomszédja, vagy hozzátartozójaként él" - magyarázta a műsorban. "A magánlakások előtti tüntetések időszakát érdemes befejezni" - figyelmeztetett Gulyás.

Hogy a gyakorlatban mindez mit jelent, azt majd a jogalkalmazók döntik el - mondta sejtelmesen a kancelláriaminiszter. Szavaiból minden estre az következik, hogy a jövőben például Orbán Viktor miniszterelnök vagy éppen egy miniszter háza előtti közterületen nem lesz lehetséges tüntetni, csak attól hatóságilag megszabott, megfelelő távolságra.

Mostanában a devizahitelesek helyzetének rendezését követelő különféle csoportok szerveztek több kisebb demonstrációkat politikusok házai elé - emlékeztet a hír kapcsán a Mérce. A Nem adom a házamat mozgalom például Németh Szilárd és Kövér László lakhelye előtt is tartott ilyen tüntetéseket. A Némethez látogató, március végi demonstráció azért emlékezetes, mert a házig az aktivisták el sem jutottak, a rendőrség ugyanis előbb odaért. Ezek fényében elképzelhető, hogy kormány a devizások kitartását büntetné a módosítással.

Az sem derült ki, hogy pontosan mikorra várható "otthonaink megvédése". Bár, ha hihetünk az ígéretnek, amit Orbán Viktor a napokban tett egy nyugdíjasklubban, akkor a parlament július 20-ig elfogadhatja ezt is, az összes többi alkotmány- és törvénymódosító elképzeléssel együtt.

Gulyás Gergely már 2014 decemberében is felvetette a gyülekezési törvény módosítását egy, a Népszabadságnak adott interjúban. A minisztert akkor például a netadó miatti országos tüntetések zavarták. Úgy érezte, "a Parlament előtt hónapokon át tartó sátortáborozás visszaélésszerű gyakorlása a gyülekezési jognak". Az interjú megjelenése után a gyülekezési jog korlátozásának a felvetése olyan nagy politikai visszhangot váltott ki, hogy a korlátozás végül elmaradt.

Szerző
2018.05.25 14:55

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03