Előfizetés

A Ferencváros visszavágott

Korom Milán
Publikálás dátuma
2018.05.25. 19:57
MTI Fotó: Illyés Tibor
A Ferencváros visszavágott az egy héttel korábbi vereségért a bajnokság döntőjében. Az MTK szurkolók csupán annak örülhettek, hogy az égi áldás csak a lefújás után érkezett meg.

Borús, felhős volt az ég, minden esély megvolt arra, hogy megérkezzen az eső a női labdarúgó bajnokság döntőjének második mérkőzésére. A komor idő ellenére a szotyi- és sálárusok már a meccs kezdése előtt több mint egy órával elfoglalták helyüket, s várták a Ferencváros és az MTK Budapest szimpatizánsait az Új Hidegkuti Nándor Stadion előtt. A szurkolók nem tolongtak, ám 45 perccel a kezdés előtt megérkezett egy maroknyi Ferencváros szurkoló, tizenöten, legfeljebb húszan lehetettek. Az 1-es villamosról leszállva öltözékükből szembeötlő volt, hogy a zöld-fehér tábort erősítik, majd egyből hangot adtak annak, melyik csapatnak szurkolnak, vagyis inkább annak, melyiket nem kedvelik. Elsőként a Gá-gá-gá kezdetű nóta zendült fel…

Voltak azért kevésbé vehemens vérmérsékletű szurkolók is. Egy a stadion előtt várakozó családhoz léptem oda, akik csakugyan a vendég sikerért szorítottak. Két apukával beszélgetésbe elegyedtem, s elmondták, lányaik miatt érkeztek, akik a Ferencváros ifjú növendékei. Mint mondták, elkísérték idősebb társaikat, akik eltökélt célja, hogy kiharcolják a harmadik, mindent eldöntő összecsapást. Meglátásuk szerint a női foci felfelé ível, sokat fejlődött az elmúlt években. Mindezt azzal magyarázták, hogy sok pénz áramlik a női futballba is, az ő lányaik már sokkal profibb körülmények között készülhetnek, mint az est folyamán pályára lépők tehették fiatalabb korukban. Hozzátették, a női futball világa azonban továbbra is azon családoknak fontos, akiknek rokonuk, vagy ismerősük pályára léphet, ám sok Ferencváros kötődésű ember nem csak a zöld-fehérek férfi focicsapatára kíváncsi, hanem elmegy egy-egy kézilabda vagy jégkorong meccsre is.

Maga a mérkőzés MTK lehetőséggel indult, az amerikai Laura Berman egy biciklicsellel elküldte védőjét, majd a kapufán csattant a lövése. A folytatásban igencsak komikus jelenetsor játszódott le, a védők közt kilépő MTK-játékost megállította a fradi egyik védője, Kiss Anikó Tünde játékvezető pedig tanácstalanul nézett asszisztensére. Vad Anita nem jelzett, így Kiss szabadrúgást ítélt, s sárga lapot adott annak a Szeitl Szilviának, aki az eset közelében sem járt.

Az első negyedóra végéhez közeledve újabb Ferencváros szurkolók érkeztek a stadionba - összességében talán egyharmad ház lehetett az 5000-es stadionban -, bent lévő társaiktól pedig zúgott a szervusztok, szervusztok. Talán a vendég tábor buzdításának is köszönhetően a Ferencváros átvette a meccs irányítását, éneklés és dobszó kísérte az összecsapást. A folytatásban Vad asszisztens többször is rossz irányba emelte zászlaját, mindez pedig a nézőknek sem tetszett, így jöttek is a bekiabálások. „Hülye vagy! Tisztességes játékvezetést akarunk.”

Mi sem kellett a vendégeknek, újból rázendítettek a Gá-gá-gára, a hangosbemondó pedig sportszerű buzdítást kért a szurkolóktól.

A második játékrész elején Mosdóczi Evelint buktatták a tizenhatoson belül, a játékvezető ezúttal határozottan a büntetőpontra mutatott. A sértett állt a labda mögé, s még az sem zavarta meg, hogy futás közben azt kiabálták neki: kihagyod!

A vendég tábor ekkor ismét rázendített, hazai oldalról egy-egy kósza hajrá MTK volt hallható. A meccs hajrájáig a zöld-fehérek domináltak, majd a végjátékban kijött a nyomás alól a hazai alakulat. A 87. percben Kiss jó 30 méterre a vendégek kapujától ítélt szabadrúgást az MTK-nak, de amit aztán a vendég szurkolóktól kapott, nem tette zsebre. Útszéli hölgyekhez hasonlítgatták, mindezek pedig akár súlyos százezreket jelenthetnének majd a MLSZ fegyelmi bizottságának következő ülésén…

Az eredmény ezután már nem változott, a vendég drukkerek pedig a „szép volt csajok” és a „gyertek ide” szólamokat skandálták. A játékosok eleget tettek a kérésnek, s ugyan örültek a lefújást követően, a két győzelemig tartó párharc nem dőlt el. Az első meccsen a MTK 3-1-re diadalmaskodott, így a bajnoki cím jövő hét pénteken dől el 16 órától a Kocsis Sándor Sportközpontban.

7-es cikkely - Módosítják a készülő Sargentini-jelentést

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.05.25. 18:46
Fotó: Shutterstock
A többség szigorítaná a szöveget, a fideszesek eltörölnék a bírálatokat.

A magyarországi helyzetről készülő, az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindításával fenyegető európai parlamenti jelentéshez benyújtott módosító indítványok mindenekelőtt a kormányzati korrupció, a menekültpolitika és a romák helyzetének az erőteljesebb bírálatával bővítenék ki a holland zöldpárti Judith Sargentini által írott állásfoglalás-tervezetet. A Népszava által megismert, összesen 263 képviselői javaslatban helyet kapnak az április 8-iki parlamenti választásokat és a “Soros bérencek” listázását kifogásoló friss politikai reakciók is. Egy beadvány a letelepedési kötvénybizniszt, egy másik az MNB kétes alapítványtámogatói rendszerét hánytorgatja fel. A szocialisták a hajléktalanok, a közmunkások, a szegénységben élők méltatlan helyzetét is beleszőnék a szövegbe.

A bíráló kiegészítések nem jelentéktelen részét a Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti képviselők jegyzik. Figyelemre méltó, hogy a magyar kormánypárt politikájával szemben hagyományosan kritikus baloldaliak és liberálisok mellett, az olasz populista Öt csillag mozgalom EP-képviselői sem kímélik az Orbán-rendszert. Az ő kritikájuk a magyarországi korrupcióra és menekültpolitikára zúdul.

A módosító indítványok túlnyomó többségét — valamivel kevesebb, mint a felét — a Fidesz EP-képviselői nyújtották be a jelentéstervezethez. Ezek egy része teljes paragrafusok törlése, illetve ugyanazok módosítása — hátha a két változatból valamelyik többséget kap.

A Szájer József, Gál Kinga és Járóka Lívia által javasolt kiegészítések a legtöbb helyen szó szerint megismétlik annak az 59 oldalas dokumentumnak a megfogalmazásait, amelyet a magyar kormány nemrégiben juttatott el a készülő állásfoglalást tárgyaló szakbizottság tagjainak. A fideszes javaslatok szerint az EU-nak nincs hatásköre a jogállami normák kikényszerítésére a tagállamokban. A három képviselő tételesen próbálja cáfolni a jelentéstevő minden egyes kritikus megállapítását, a leghevesebben talán a cigányellenesség és az antiszemitizmus vádját. Szerintük számos bírálat olyan problémaköröket érint, amelyekről Magyarország már vagy megállapodott vagy tárgyal az Európai Bizottsággal, és egyébként sincs semmi közük az alapvető jogok tiszteletben tartásához. Szájer, Gál és Járóka úgy vélik, hogy Magyarországot csak az EU Bíróságának az ítéletei kötelezhetik cselekvésre, és nem azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékeléseiből bőven idéz a jelentéstervezet. Ennek ellenére ők maguk sem restek citálni ezeknek a szervezeteknek a magyar kormány egyes döntéseit alkalmasint méltató értékeléseit. Nem meglepő, hogy a fideszesek szerint “Magyarországon nem áll fenn az EU Szerződés 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének a veszélye”, és ily módon nincs is szükség a 7. cikkelyes eljárás megkezdésére.

A Sargentini-jelentésről előreláthatólag júniusban szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. Előtte a jelentéstevő és a frakciókat képviselő árnyék jelentéstevők kompromisszumos szöveggé próbálják gyúrni a tervezetet és a hozzá beérkezett módosító javaslatokat.

7-es cikkely - Módosítják a készülő Sargentini-jelentést

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.05.25. 18:46
Fotó: Shutterstock
A többség szigorítaná a szöveget, a fideszesek eltörölnék a bírálatokat.

A magyarországi helyzetről készülő, az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindításával fenyegető európai parlamenti jelentéshez benyújtott módosító indítványok mindenekelőtt a kormányzati korrupció, a menekültpolitika és a romák helyzetének az erőteljesebb bírálatával bővítenék ki a holland zöldpárti Judith Sargentini által írott állásfoglalás-tervezetet. A Népszava által megismert, összesen 263 képviselői javaslatban helyet kapnak az április 8-iki parlamenti választásokat és a “Soros bérencek” listázását kifogásoló friss politikai reakciók is. Egy beadvány a letelepedési kötvénybizniszt, egy másik az MNB kétes alapítványtámogatói rendszerét hánytorgatja fel. A szocialisták a hajléktalanok, a közmunkások, a szegénységben élők méltatlan helyzetét is beleszőnék a szövegbe.

A bíráló kiegészítések nem jelentéktelen részét a Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti képviselők jegyzik. Figyelemre méltó, hogy a magyar kormánypárt politikájával szemben hagyományosan kritikus baloldaliak és liberálisok mellett, az olasz populista Öt csillag mozgalom EP-képviselői sem kímélik az Orbán-rendszert. Az ő kritikájuk a magyarországi korrupcióra és menekültpolitikára zúdul.

A módosító indítványok túlnyomó többségét — valamivel kevesebb, mint a felét — a Fidesz EP-képviselői nyújtották be a jelentéstervezethez. Ezek egy része teljes paragrafusok törlése, illetve ugyanazok módosítása — hátha a két változatból valamelyik többséget kap.

A Szájer József, Gál Kinga és Járóka Lívia által javasolt kiegészítések a legtöbb helyen szó szerint megismétlik annak az 59 oldalas dokumentumnak a megfogalmazásait, amelyet a magyar kormány nemrégiben juttatott el a készülő állásfoglalást tárgyaló szakbizottság tagjainak. A fideszes javaslatok szerint az EU-nak nincs hatásköre a jogállami normák kikényszerítésére a tagállamokban. A három képviselő tételesen próbálja cáfolni a jelentéstevő minden egyes kritikus megállapítását, a leghevesebben talán a cigányellenesség és az antiszemitizmus vádját. Szerintük számos bírálat olyan problémaköröket érint, amelyekről Magyarország már vagy megállapodott vagy tárgyal az Európai Bizottsággal, és egyébként sincs semmi közük az alapvető jogok tiszteletben tartásához. Szájer, Gál és Járóka úgy vélik, hogy Magyarországot csak az EU Bíróságának az ítéletei kötelezhetik cselekvésre, és nem azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékeléseiből bőven idéz a jelentéstervezet. Ennek ellenére ők maguk sem restek citálni ezeknek a szervezeteknek a magyar kormány egyes döntéseit alkalmasint méltató értékeléseit. Nem meglepő, hogy a fideszesek szerint “Magyarországon nem áll fenn az EU Szerződés 2. cikkében említett értékek súlyos megsértésének a veszélye”, és ily módon nincs is szükség a 7. cikkelyes eljárás megkezdésére.

A Sargentini-jelentésről előreláthatólag júniusban szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. Előtte a jelentéstevő és a frakciókat képviselő árnyék jelentéstevők kompromisszumos szöveggé próbálják gyúrni a tervezetet és a hozzá beérkezett módosító javaslatokat.