Szakképzés új gazdával

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:04
VARRÓNŐK - A jövő szakmunkásai valójában csak betanított munkát tudnak végezni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Néhány év leforgása alatt harmadszorra váltanak fenntartót a szakképző intézmények. Egyelőre szakértők sem tudják biztosan, mire számítsanak.

Máshol már biztosan nem volt hely - kommentálta Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) pénteken megválasztott elnöke azt a kormányzati intézkedést, ami az új Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte a szakképzést. Ugyanez a tárca -Palkovics László leköszönő oktatási államtitkár vezetésével - felel majd egyebek mellett a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztésért, Magyarország energiaellátásának biztosításáért, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítéséért, valamint a hulladékgazdálkodásért. Trencsényi szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a szakképzés további "lefokozását" jelenti, ám attól nem tart, hogy a kormány megszokott oktatásirányítási módszerei bármiben is pozitív irányba változnának.

A szakképzés 2015 óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (ami épp most zsugorodik Pénzügyminisztériummá) fenntartása és az akkor megjelenő szakképzési centrumok irányítása alá tartozott. Sokak szerint jót tett a szakképző intézményeknek, hogy kikerültek az akkor még Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, röviden KLIK-nek nevezett monstrum alól, mert így legalább a finanszírozás egy kicsit stabilabbá vált. Az oktatás minősége viszont tovább romlott: az elmúlt években soha nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint most, a tanári kar elöregedett, az iskolai tanműhelyek elsorvadtak, a hiányszakmák betöltésére indított képzésekre alig akad jelentkező, a közismereti óraszámok drasztikusan csökkentek, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legutóbbi kompetenciamérések eredményei szerint a szakközépiskolás diákok éppen hogy csak elérték az általános iskola hatodik osztályának követelményszintjét.

Az MPT a héten egy konferenciát is rendezett a szakképzési törvény 25. évfordulója apropóján, amelyen részt vett Pölöskei Gáborné egykori KLIK-elnök, jelenlegi szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is. A 168 Óra tudósítása szerint Pölöskeiné meglepte közönségét, amikor egy ponton elkezdte bírálni a kormány - és egyben saját - munkáját. Szerinte hiba volt a tanműhelyek kiüresítése, a frontális oktatással nem lehet erősíteni a diákok azon készségeit, amiket a munkavállalók elvárnának, az intézményrendszer elavult, hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak is. Úgy véli, folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, a szakképzésnek ezekhez az igényeknek kell alkalmazkodnia.

Csakhogy jelenleg nem ezt teszi. A szakképzés átalakításában nagy szerepe volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, melynek korábbi oktatási igazgatója, Szilágyi János nemrég úgy nyilatkozott a Népszavának: a jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, belső körökben ezt "egyszer használatos szakmunkás modellnek" is nevezik.

Sem Pölöskeiné, sem Szilágyi nyilatkozatait nem akarta kommentálni Benedek András, az MPT Szakképzési Kollégiumának ugyancsak pénteken kinevezett új elnöke. Azt viszont elismerte: a szakképzési rendszer továbbra is gödörben van. Azzal kapcsolatban, hogy a szakképzés az innovációs tárcához kerül, bizakodó: úgy véli, a kormány ezen lépésében van szakmai racionalitás, Palkovics László vezetésével - akinek Benedek szerint kiváló ipari referenciái is vannak - akár egy gyorsabb, dinamikusabb szakképzés-politikának a fejlesztése is megkezdődhet.

Állásfoglalás az oktatásügyről
Az MPT pénteki küldöttgyűlésén az új elnök megválasztása mellet egy állásfoglalást is elfogadtak a jelenlévők, amelyben arra hívták fel a figyelmet: a magyar oktatási rendszer nem felel meg a XXI. századi követelményeknek, nem segíti a magyar gazdaság fejlődését, nemzetközi versenyképességi pozíciójának javulását.
"A kedvezőtlen eredményeket nem cáfolják a diákolimpiai sikerek" - írták, hozzátéve: az elmúlt mintegy húsz év oktatáspolitikái mára XIX. század végi, XX. század közepi állapotokat eredményeztek. Az MPT Magyarország legrégebbi, több mint 125 éves múltra visszatekintő pedagógiai civil szakmai szervezete.

Szerző
Témák
2018.05.26 07:04

"Az egész országot nem lehet kirúgni" - Pécsett is a rabszolgatörvény ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.01.19 18:16

Fotó: Népszava/
A kormánynak az a célja, hogy rabszolgák legyünk a Mészáros Lőrincek országában - hangzott el a pécsi tüntetésen.
Pécsett ezúttal is megtelt a város emblematikus főtere, itt valamivel több mint ezren demonstráltak a kormány ellen. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője szólalt fel elsőnek, s minden munkavállalót arra biztatott, hogy lépjen be a munkahelyén a szakszervezetbe, mert csak teljes összefogással van esély a sikerre. Az ügyvivő hozzátette, hogy akkor is csatlakozzanak az érdekképviselethez, ha elégedetlenek annak munkájával, váltsák le a rossz vezetőket, helyettük válasszanak meg olyan embereket, akik valóban a dolgozókat képviselik. A később felszólalók is az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Varga Orsolya egy, a nők jogaiért harcoló civil egyesület képviseletében azt mondta: a rabszolgatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert a kormánynak már régóta az a célja, hogy rabszolgák legyünk Magyarországon, ami a Mészáros Lőrincek magánbirtokává vált, s ahol a hatalom emberei szabadon vegzálhatnak egy 18 éves diáklányt, ha az szót emel ellenük. Varga arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mindannyian álljanak ki önmagukért és a jogaikért, mert az egész országot nem tudják „kirúgni”.
2019.01.19 18:16
Frissítve: 2019.01.19 18:17

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47