Előfizetés

Lesújtott az LMP fegyelmi bizottsága

Összesen kilenc fegyelmi eljárás indult az LMP-ben, ezek első fokon lezárultak – jelentette be Ungár Péter. Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője megerősítette azt a korábbi információt, hogy a fegyelmi testület első fokon két évre eltiltotta pártpozícióktól Hadházy Ákos korábbi társelnököt, Sallai Róbert Benedek eddigi elnökségi titkárt pedig kizárták a pártból. – A fegyelmi testület független grémium, döntésük indoklását nem ismerem, ezt csak az érintettekkel osztják meg – magyarázta Ungár, hozzátéve: Sallai ellen „fizikai erőszakkal való fenyegetés” miatt folytattak eljárást, mert az LMP „elfogadhatatlannak tartja a konfliktuskezelés ilyen módját.” Sallai és Hadházy is fellebbeznek a döntés ellen, előbbi enyhítésért, utóbbi pedig súlyosbításért.

Hadházy ellen azért indult fegyelmi, mert a párt döntéshozó testületeinek határozatai ellenére egyeztetett az MSZP-vel. Azok ellen is eljárás kezdődött, akik a választáson visszaléptek más ellenzéki párt jelöltje javára. Az első ilyen LMP-s Kassai Dániel volt, aki a XVIII. kerületben a szocialista Kunhalmi Ágnesnek tett gesztust. Kassaival vélhetően példát statuált az LMP, hiszen öt évre eltiltották attól, hogy országgyűlési, önkormányzati, illetve EP-választáson induljon LMP-sként. A többi visszalépő nem járt ilyen rosszul, őket felmentették.

– Én kaptam a legsúlyosabb büntetést. Nem értek vele egyet, nyilvánvaló, hogy ezt meg fogom fellebbezni, egyebekben nem kívánok nyilatkozni – mondta a Népszavának Kassai Dániel. Információnk szerint a Kassait elmarasztaló határozatban arra hivatkoztak, hogy "zavar keletkezett a pártban a politikus visszalépése után". Úgy tudjuk, a bizottság a többi visszalépőt azért nem büntette meg, mert ők több emberrel is tárgyaltak telefonon lépésük előtt, míg Kassai csak Hadházy Ákossal egyeztetett.

Az LMP-ben egyébként a hétvégén nemcsak társelnököket - Szél Bernadett és Keresztes László Lóránt a két aspiráns -, választanak, hanem a fegyelmi és az etikai bizottságba is új tagok kerülhetnek. Hallottunk olyan véleményeket a párt politikusaitól: az a baj ezekkel a grémiumokkal, hogy párttagok ülnek benne, objektív döntést - mint egy bíróság - így nem hoznak.

Szakképzés új gazdával

Publikálás dátuma
2018.05.26. 07:04
VARRÓNŐK - A jövő szakmunkásai valójában csak betanított munkát tudnak végezni FOTÓ: NÉPSZAVA
Néhány év leforgása alatt harmadszorra váltanak fenntartót a szakképző intézmények. Egyelőre szakértők sem tudják biztosan, mire számítsanak.

Máshol már biztosan nem volt hely - kommentálta Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) pénteken megválasztott elnöke azt a kormányzati intézkedést, ami az új Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte a szakképzést. Ugyanez a tárca -Palkovics László leköszönő oktatási államtitkár vezetésével - felel majd egyebek mellett a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztésért, Magyarország energiaellátásának biztosításáért, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítéséért, valamint a hulladékgazdálkodásért. Trencsényi szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a szakképzés további "lefokozását" jelenti, ám attól nem tart, hogy a kormány megszokott oktatásirányítási módszerei bármiben is pozitív irányba változnának.

A szakképzés 2015 óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (ami épp most zsugorodik Pénzügyminisztériummá) fenntartása és az akkor megjelenő szakképzési centrumok irányítása alá tartozott. Sokak szerint jót tett a szakképző intézményeknek, hogy kikerültek az akkor még Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, röviden KLIK-nek nevezett monstrum alól, mert így legalább a finanszírozás egy kicsit stabilabbá vált. Az oktatás minősége viszont tovább romlott: az elmúlt években soha nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint most, a tanári kar elöregedett, az iskolai tanműhelyek elsorvadtak, a hiányszakmák betöltésére indított képzésekre alig akad jelentkező, a közismereti óraszámok drasztikusan csökkentek, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legutóbbi kompetenciamérések eredményei szerint a szakközépiskolás diákok éppen hogy csak elérték az általános iskola hatodik osztályának követelményszintjét.

Az MPT a héten egy konferenciát is rendezett a szakképzési törvény 25. évfordulója apropóján, amelyen részt vett Pölöskei Gáborné egykori KLIK-elnök, jelenlegi szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is. A 168 Óra tudósítása szerint Pölöskeiné meglepte közönségét, amikor egy ponton elkezdte bírálni a kormány - és egyben saját - munkáját. Szerinte hiba volt a tanműhelyek kiüresítése, a frontális oktatással nem lehet erősíteni a diákok azon készségeit, amiket a munkavállalók elvárnának, az intézményrendszer elavult, hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak is. Úgy véli, folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, a szakképzésnek ezekhez az igényeknek kell alkalmazkodnia.

Csakhogy jelenleg nem ezt teszi. A szakképzés átalakításában nagy szerepe volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, melynek korábbi oktatási igazgatója, Szilágyi János nemrég úgy nyilatkozott a Népszavának: a jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, belső körökben ezt "egyszer használatos szakmunkás modellnek" is nevezik.

Sem Pölöskeiné, sem Szilágyi nyilatkozatait nem akarta kommentálni Benedek András, az MPT Szakképzési Kollégiumának ugyancsak pénteken kinevezett új elnöke. Azt viszont elismerte: a szakképzési rendszer továbbra is gödörben van. Azzal kapcsolatban, hogy a szakképzés az innovációs tárcához kerül, bizakodó: úgy véli, a kormány ezen lépésében van szakmai racionalitás, Palkovics László vezetésével - akinek Benedek szerint kiváló ipari referenciái is vannak - akár egy gyorsabb, dinamikusabb szakképzés-politikának a fejlesztése is megkezdődhet.

Állásfoglalás az oktatásügyről
Az MPT pénteki küldöttgyűlésén az új elnök megválasztása mellet egy állásfoglalást is elfogadtak a jelenlévők, amelyben arra hívták fel a figyelmet: a magyar oktatási rendszer nem felel meg a XXI. századi követelményeknek, nem segíti a magyar gazdaság fejlődését, nemzetközi versenyképességi pozíciójának javulását.
"A kedvezőtlen eredményeket nem cáfolják a diákolimpiai sikerek" - írták, hozzátéve: az elmúlt mintegy húsz év oktatáspolitikái mára XIX. század végi, XX. század közepi állapotokat eredményeztek. Az MPT Magyarország legrégebbi, több mint 125 éves múltra visszatekintő pedagógiai civil szakmai szervezete.

Szakképzés új gazdával

Publikálás dátuma
2018.05.26. 07:04
VARRÓNŐK - A jövő szakmunkásai valójában csak betanított munkát tudnak végezni FOTÓ: NÉPSZAVA
Néhány év leforgása alatt harmadszorra váltanak fenntartót a szakképző intézmények. Egyelőre szakértők sem tudják biztosan, mire számítsanak.

Máshol már biztosan nem volt hely - kommentálta Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) pénteken megválasztott elnöke azt a kormányzati intézkedést, ami az új Innovációs és Technológiai Minisztérium alá rendelte a szakképzést. Ugyanez a tárca -Palkovics László leköszönő oktatási államtitkár vezetésével - felel majd egyebek mellett a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztésért, Magyarország energiaellátásának biztosításáért, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítéséért, valamint a hulladékgazdálkodásért. Trencsényi szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a szakképzés további "lefokozását" jelenti, ám attól nem tart, hogy a kormány megszokott oktatásirányítási módszerei bármiben is pozitív irányba változnának.

A szakképzés 2015 óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (ami épp most zsugorodik Pénzügyminisztériummá) fenntartása és az akkor megjelenő szakképzési centrumok irányítása alá tartozott. Sokak szerint jót tett a szakképző intézményeknek, hogy kikerültek az akkor még Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, röviden KLIK-nek nevezett monstrum alól, mert így legalább a finanszírozás egy kicsit stabilabbá vált. Az oktatás minősége viszont tovább romlott: az elmúlt években soha nem volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya, mint most, a tanári kar elöregedett, az iskolai tanműhelyek elsorvadtak, a hiányszakmák betöltésére indított képzésekre alig akad jelentkező, a közismereti óraszámok drasztikusan csökkentek, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legutóbbi kompetenciamérések eredményei szerint a szakközépiskolás diákok éppen hogy csak elérték az általános iskola hatodik osztályának követelményszintjét.

Az MPT a héten egy konferenciát is rendezett a szakképzési törvény 25. évfordulója apropóján, amelyen részt vett Pölöskei Gáborné egykori KLIK-elnök, jelenlegi szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is. A 168 Óra tudósítása szerint Pölöskeiné meglepte közönségét, amikor egy ponton elkezdte bírálni a kormány - és egyben saját - munkáját. Szerinte hiba volt a tanműhelyek kiüresítése, a frontális oktatással nem lehet erősíteni a diákok azon készségeit, amiket a munkavállalók elvárnának, az intézményrendszer elavult, hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak is. Úgy véli, folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, a szakképzésnek ezekhez az igényeknek kell alkalmazkodnia.

Csakhogy jelenleg nem ezt teszi. A szakképzés átalakításában nagy szerepe volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, melynek korábbi oktatási igazgatója, Szilágyi János nemrég úgy nyilatkozott a Népszavának: a jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, belső körökben ezt "egyszer használatos szakmunkás modellnek" is nevezik.

Sem Pölöskeiné, sem Szilágyi nyilatkozatait nem akarta kommentálni Benedek András, az MPT Szakképzési Kollégiumának ugyancsak pénteken kinevezett új elnöke. Azt viszont elismerte: a szakképzési rendszer továbbra is gödörben van. Azzal kapcsolatban, hogy a szakképzés az innovációs tárcához kerül, bizakodó: úgy véli, a kormány ezen lépésében van szakmai racionalitás, Palkovics László vezetésével - akinek Benedek szerint kiváló ipari referenciái is vannak - akár egy gyorsabb, dinamikusabb szakképzés-politikának a fejlesztése is megkezdődhet.

Állásfoglalás az oktatásügyről
Az MPT pénteki küldöttgyűlésén az új elnök megválasztása mellet egy állásfoglalást is elfogadtak a jelenlévők, amelyben arra hívták fel a figyelmet: a magyar oktatási rendszer nem felel meg a XXI. századi követelményeknek, nem segíti a magyar gazdaság fejlődését, nemzetközi versenyképességi pozíciójának javulását.
"A kedvezőtlen eredményeket nem cáfolják a diákolimpiai sikerek" - írták, hozzátéve: az elmúlt mintegy húsz év oktatáspolitikái mára XIX. század végi, XX. század közepi állapotokat eredményeztek. Az MPT Magyarország legrégebbi, több mint 125 éves múltra visszatekintő pedagógiai civil szakmai szervezete.