A kercsi híd

Fél évvel a kitűzött időpont előtt átadták a Krím-félsziget és Oroszország közti, a kercsi szoroson átvezető hatalmas hidat. Hidas mérnökként minden ilyen hír örömmel tölt el, most azonban ebbe az érzésbe aggodalom és rossz érzés is vegyül. A híd a Fekete- és az Azovi-tenger közti szorost 19,1 kilométer hosszban keresztezi, a Tuzla-sziget érintésével. A kercsi szakasz 6,1, a szigeten vezetett rész 6,5, a keleti, víz feletti szakasz 5,0, a Tamany-félszigeti magasút 1,4 km hosszú. Két párhuzamos szerkezet épül, az egyik két vágányon teszi lehetővé a vasúti, a másik kétszer két sávon a közúti közlekedést. A két műtárgy összesen 288 pillérre támaszkodik, melyeket 1420 milliméter átmérőjű acélcölöpökkel alapoztak a tengerfenékbe, maximum 94 méter mélységig. A legnagyobb nyílás 227 méter, ez az ívhidas, 6000 tonnás szerkezet 35 méterrel húzódik a vízszint felett, ez a hajózó nyílás a keleti part, a Tamany-félsziget közelében van. A nyílás mérete nem teszi lehetővé a legnagyobb teherhajók bejutását az Azovi-tengerbe. Ez Európa leghosszabb hídszerkezete, egyelőre csak az egyik hidat nyitották meg a személyautók számára, itt a teherforgalom ősszel indulhat meg, a vasúti hidat jövőre adják át. Az építkezés költsége kb. négymilliárd euró, a munkát 2015-ben, egy évvel a félsziget annektálása után kezdték el. A kercsi hidat is indokolttá tették a földrajzi viszonyok, mégis, ez az építmény, amíg világ a világ, nem az ember műszaki tehetségének, de az orosz imperializmus, a putyini erőszakos nyomulás emlékműve lesz.