Nő a nyomás Észak-Írországra

Publikálás dátuma
2018.05.28. 07:35
Dublinban nagy tömeg várta, hogy nyilvánosságra hozzák az eredményt Fotó: AFP/Paul Faith

Az ír egészségügyi miniszter, Simon Harris holnap megkaphatja a kabinet támogatását, hogy elkezdjenek dolgozni az új, terhességmegszakításról szóló törvénytervezeten. Írországban pénteken tartottak népszavazást Európa egyik legszigorúbb abortusztörvényének az eltörléséről, s a döntő többség, 66 százalék igennel szavazott. Míg korábban csak akkor hajtották végre a beavatkozást, ha az anya életveszélyben volt, a jövőben a 12. hétig korlátozás nélkül, a 24. hétig pedig rendkívüli esetben meg lehet majd szakítani a terhességet. Leo Varadkar kormányfő – aki maga is az igen tábort támogatta – a hétvégén bejelentette, hogy az év végéig életbe lép az új törvény.

A népszavazás másnapján a figyelem máris Észak-Írországra terelődött, amely mostanra az Egyesült Királyság egyetlen szeglete, ahol Drákói abortusztörvény van érvényben. Theresa May brit kormányfőt máris egyre többen sürgetik, hogy lépjen közbe. May azonban nincs könnyű helyzetben, a hatékony kormányzáshoz ugyanis szüksége van a 10 unionista (DUP) parlamenti képviselő támogatására, ám a konzervatív északír párt hevesen ellenez bárminemű reformot.

Szerző

Kapcsolódó

Csendes forradalom

Erdogan törököt fogott

Publikálás dátuma
2018.05.28. 07:33
Fotó: AFP/Can Merey

Egyre tanácstalanabb a török kormány annak kapcsán, hogyan állítsa meg a török nemzeti valuta mélyrepülését. Egy dollár 4,7 lírát ér, ami jobb a múlt heti 4,9-es mélypontnál, ám a valuta csak azután erősödött, hogy a jegybank 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatot. Azóta ismét folyamatos a gyengülés. A kabinet továbbra is politikai támadást emleget, ám egyre inkább a kétségbeesés, mintsem a korábban mutatott határozottság jellemzi a vezetést. Ez érthető is, hiszen a június 24-én esedékes választás közeledtével a lehető legrosszabbkor jött a valutaválság az ankarai kabinet számára.

Recep Tayyip Erdogan elnök saját lakosságát kérte fel a nemzeti valuta gyengülésének megállítására. Az Erzurumban megtartott kampányrendezvény során arra kérte az embereket, váltsák át valutáikat, dollárjukat, eurójukat lírára. „Együtt vetünk véget a játéknak” – közölte. A játék szóval nyilvánvalóan arra utalt, hogy gonosz erők űznek csúfos játékot a lírával, s a történésekhez a kabinet politikájának semmi köze. Felettébb valószínűtlen azonban, hogy a törökök tömegesen követik majd elnökük utasítását, hiszen nem a saját pénzük ellenségei.

Azért sem várható, hogy hirtelenjében pozitív változás történik az ügyben, mert Erdogan szarvashibát követett el azzal, hogy előre bejelentette: a választás után politikai ellenőrzés alá helyezik a jegybankot. Ezzel a pénzügyi befektetők sorban fordítanak hátat az országnak, aki tud, menekül az államból. A török elnöknek szálka a szemében, hogy a jegybank képes önálló döntéseket hozni és kamatemeléssel avatkozik be a nemzeti valuta védelmébe. Erdogan azonban alacsonyan tartaná a kamatot. Múlt héten a jegybank ennek mértékét 13,5-ről 16,5 százalékra emelte. A líra gyengülését azonban amiatt nem sikerült megállítani ezzel a lépéssel sem, mert a piac arra számít, hogy Erdogan nyeri meg az elnökválasztást.

Nemcsak a befektetők, a szakértők is kételkednek Erdogan lépéseiben. John Hardy, a Saxo Bank elemzője a dán Onlinebroker című lapnak kifejtette, az alapvető gond a befektetők távozása, akik egyébként már Erdogan terveinek bejelentése előtt kezdtek kivonulni a török piacról. Ziad Daoud a Bloomberg vezető közgazdásza pedig azt közölte, Erdogan megnyilatkozásai nem igazán segítettek a líra árfolyamának.

Szerző

Sokadik felvonás

Publikálás dátuma
2018.05.28. 07:31
A koreai vezetők közötti szombati vizit baráti hangulatban telt Fotó: AFP/Dong-A Ilbo
Meglepetésként érte a közvéleményt, hogy a hétvégén találkozott egymással az észak-és a dél-koreai vezető. A jelek szerint a tárgyalás eredményes volt, most úgy tűnik, június 12-én mégis találkozik egymással Donald Trump amerikai, és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.

Egy biztos a június 12-re tervezett, Észak-Korea és Egyesült Államok közötti csúcsot illetően: az, hogy semmi sem biztos a történelmi találkozóval kapcsolatban. Múlt csütörtökön úgy tűnt, meghiúsul a várva várt találkozó – és a Koreai-félsziget atommentesítéséről szőtt álmok –, miután Donald Trump „lefújta” a csúcsot, másnap azonban közölte, mégis van rá esély, a hétvégén pedig meglepetésként jött a hír, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozott Mun Dzse In dél-koreai elnökkel.

A tárgyalást állítólag Kim kezdeményezte, ami szakértők szerint annak a jele, hogy a kis vezér szeretné megmenteni a helyzetet. A BBC Korea-szakértője, Rupert Wingfield-Hayes szerint nem csupán a gazdaságot fojtogató nemzetközi szankciók miatt vágyik erre, hanem azért is, mert Kim nagy álma, hogy véghez vigye azt, ami sem az apjának, sem az államalapító nagyapjának nem sikerült: tárgyalást folytatni az Egyesült Államok regnáló elnökével.

„Stratégiailag nagyon okos lépés volt Kimtől, hogy meghívta Munt egy személyes találkozóra. Ezzel egy nagyon barátságos, a diplomáciai megoldást preferáló államférfi képét sugározza” – nyilatkozta a The Guardiannek a 38 North nevű, Észak-Koreára specializálódott szakportál főszerkesztője. Jenny Town ugyanakkor figyelmeztetett: még mindig nagy a szakadék Washington és Phenjan között, a lényegi dolgokban továbbra is vannak nézetkülönbségek. Az Egyesült Államok vezetése csak akkor hajlandó a gazdasági szankciók feloldására, ha Észak-Korea előbb végigmegy a denuklearizáció útján. A rezsim azonban nem híve ennek, és szeretné, ha lépésről-lépésre haladna minden, így az atommentesítés és a szankciók fokozatos feloldása is.

„Ez nem diplomácia. Ez politikai színház. Egyelőre nincs bizalom az Egyesült Államok és Észak-Korea között” – tette hozzá Town.

A szombati találkozóról azonban ennél sokkal derűlátóbban nyilatkozott Mun Dzse In. „Észak-Korea újfent leszögezte elkötelezettségét a Koreai-félsziget atommentesítése mellett” – mondta sokat sejtetően. A déli államfő hozzátette, Kim egyetért abban, hogy a júniusi, szingapúri csúcsot sikerre kell vinni, ám jelezte: az észak-koreai vezető aggódik, mert egyelőre nincs washingtoni garancia arra, hogy amennyiben országa lemond a nukleáris fegyverekről, a rezsim túléli azt.

„Kim számára nem világos, hogy az országa valóban megbízhat-e az Egyesült Államokban, s, hogy (Washingtonban) hűek maradnak-e ahhoz az ígérethez, miszerint véget ér az ellenségeskedés” – tette hozzá Mun Dzse In, aki azt mondta, baráti hangulatban zajlott a vizit, s a videók is mosolydiplomáciáról és ölelésekről tanúskodtak.

Az észak-koreai KCNA állami hírügynökség szintén beszámolt a találkozóról – amely néhány héten belül már a második volt a két vezető között –, a közlemény szerint Kim és Mun „őszintén beszélgettek” a kialakult helyzetről, majd a kis vezér hangsúlyozta, hogy szeretné, ha „létrejönne a történelmi csúcs”, és beköszöntene egy új időszak, „a megbékélés és az egység korszaka”. A hírügynökségi jelentés szerint a koreai vezetők e hét pénteken bővebben is megtárgyalják majd a részleteket.

A Fehér Ház álláspontja az, hogy minden az eredeti tervek szerint halad, s egy szombat esti közlemény szerint az volt a washingtoni szándék, hogy a hét végén elindul egy hivatalos delegáció Szingapúrba, előkészíteni a terepet a csúcstalálkozóra. A The New York Times fehér házi értesülései szerint azonban hiába utaznak már a helyszínre, akkor sem lesz idő mindent előkészíteni június 12-ig, ha Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un valóban akar tárgyalni. Az amerikai elnök egy indulatos Twitter-üzenetben cáfolta ezeket az értesüléseket.