Újabb cikkeket árulhat Kínában Trump lánya

Publikálás dátuma
2018.05.29. 11:00
Ivanka Trump 34 védett saját márkás terméket forgalmaz, ennek közel felét Kínában is árulják Forrás: Saul Loeb/ AFP
Ivanka Trump már 16 saját márkás terméket forgalmazhat a kínai piacon, hármat azután jegyeztek be, hogy apja közbenjárt egy szankciókkal sújtott vállalat érdekében.

A kínai kormány újabb Ivanka Trump-védjeggyel ellátott árucikkek forgalmazását engedélyezte az amerikai elnök lányának néhány nappal azt követően, hogy Donald Trump közbenjárt a kínai ZTE vállalat védelmében. 

A The Daily Beast című portál szerint Ivanka Trump - akinek divatárut és lakberendezési cikkeket gyártó és forgalmazó cége van - csak vasárnap három újabb márka kínai forgalmazására kapott engedélyt, írja az MTI.

A kínai kormány pár nappal azután hozott döntést erről, hogy Donald Trump a munkahelyek megőrzésére hivatkozva tervet nyújtott be a ZTE kínai telekommunikációs vállalat amerikai tevékenységének elősegítésére. A ZTE óriásvállalat korábban feketelistára került, mert megszegte az Irán és Észak-Korea ellen hozott amerikai szankciókat, és az erről vizsgálatot folytató hatóságokat is félrevezette.

Donald Trump közbenjárására azonban a kereskedelmi minisztérium – a The Daily Beast információi szerint – már a ZTE ellen foganatosított korlátozások feloldásán dolgozik. 

Az elnök lánya, aki egyúttal tanácsadó is a Fehér Házban, az elmúlt három hónapban összesen 13, Ivanka Trump márkájú portéka forgalmazására kapott engedélyt a pekingi kormánytól, s ez egy jogvédő csoport szerint felveti az összeférhetetlenség kérdését. Az Állampolgárok az Etikáért és Felelősségért Washingtonban (CREW) nevű jogvédő szervezet nyilvánosságra hozta az engedélyezési dokumentumokat. Norman Eisen, a szervezet elnöke arra figyelmeztetett: a kínai példából egyes országok azt a következtetést vonhatják le, hogy ha Ivanka Trump az ő piacaikon is jelentkezik a termékeivel, akkor "ajánlatát nem utasíthatják vissza".

Abigail Klem, Ivanka Trump cégének elnöke hétfőn közleményben szögezte le, hogy "normális üzletmenetről" van szó, a márkavédelem pedig különösen fontos olyan országokban, ahol gyakran nem vesznek tudomást róla.

A The New York Times szerint  Ivanka Trumpnak 34 védett márkájú árucikke van forgalomban, magának Donald Trumpnak pedig több mint száz védett márkája van Kínában. A lap szerint több amerikai szenátor felvetette: vajon ez nem sérti-e az alkotmányt, hiszen külföldi kormányok a Trump-védjegyet az amerikai külpolitikai döntések befolyásolására használhatják fel. 

Szerző

Moszkvának szóló üzenet

Publikálás dátuma
2018.05.29. 07:31
Az ötödik osztálytól ukránul oktatják a tantárgyakat Fotó: AFP/Aleksey Filippov
Orosz politikai befolyásra utalhat a kijevi külügyi tárca szerint az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos makacs magyar ellenkezés.

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes Kijevbe látogató magyar újságíróknak azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy orosz ösztönzésre tanúsít a magyar fél olyan magatartást, ami az ő értékelése szerint a kompromisszumra való nyitottság hiányát mutatja.

Ukrajna tavaly törvényt fogadott el az oktatási rendszer reformjáról. E törvény hetedik cikke előírja, hogy a nemzeti kisebbségek iskoláiban csak az alsó tagozatos általános iskolásoknak tanítsák idegen nyelvként az ukránt, és az ötödik osztálytól ukránul oktassák a tantárgyak többségét. A jelenlegi helyzet az, hogy az általános és a középiskolában végig anyanyelven tanulnak a nemzetiségi iskolákban, és az ukránt idegen nyelvként oktatják.

Ukrán kormányzati illetékesek – Bodnar mellett például a magyar újságíróknak szintén nyilatkozó Pavlo Hobzej oktatási és tudományos miniszterhelyettes is – arra hivatkoznak, hogy a mostani rendszerben a kárpátaljai magyar tanulók nem sajátítják el megfelelően a ukrán államnyelvet, nem ismerik az egyes tantárgyak szakkifejezéseit olyan szinten, hogy felsőfokú tanulmányokat tudjanak folytatni ukránul. Érvelésük szerint a kisebbségek egyenjogúságát azzal segítenék, ha lehetővé tennék tagjaik számára az államnyelv magas szintű ismeretét.

Ez az érvelés ugyanakkor nagyon viszonylagos értékű, mert többnyire konkrétan úgy hangzik, hogy „heti két órában nem lehet megtanítani egy nyelvet”, miközben semmi olyan előírás nincs, hogy az idegen nyelvként való ukránoktatás ne tartalmazzon kettőnél több nyelvórát.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar szervezetek szerint az új törvény sérti a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatáshoz fűződő jogát. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, egészen széles skálán lenne elképzelhető a sérelem enyhítésének a lehetősége, amire más érintett ukrajnai kisebbségek - így a lengyelek, illetve a románok - valamelyest nyitottabbak.

Az ukrán kormányzat ki is dolgozott bizonyos finomító intézkedéseket, amelyeket azonban egyelőre nem terjesztett a törvényhozás elé. Ez a csomag egyfelől 2020 helyett 2023-ra tolná ki a hetedik cikk alkalmazását, másfelől a törvény hatálya alól kivonnák a magániskolákat. E tervezet szerint a nem magániskolákban az olyan kisebbségek esetében, amelyeknek az anyanyelve az EU egyik hivatalos nyelve – ilyen tehát a magyar is -, az 5-9. osztályban (évfolyamonként növekvő mértékben) 20 és 40 százalék között, a középfokú szakképzésben pedig 60 százalék lenne az előírt módon ukránul oktatott tárgyak heti óraszámban kifejezett aránya.

Kijev szerint Budapest a ténylegesen érintett kárpátaljai magyar szervezeteknél is merevebben elzárkózik minden kompromisszumot célzó tárgyalástól, sőt, túllép azon, hogy kétoldalú kérdésként kezelje a problémát, és minden tőle telhető eszközzel akadályozza Ukrajna euroatlanti integrációs előrehaladását. Ez kijevi hivatalos közlések szerint az EU-val, illetve a NATO-val való gyakorlati együttműködést ugyan nem lehetetleníti el, de azt már akadályozza, hogy magasabb, politikai szinten is megfelelő megállapodásokra tudjon jutni Ukrajna az európai, illetve az atlanti integrációs intézményekkel.

Vaszil Bodnar külügyminiszter-helyettes – fenntartva a tévedés lehetőségét - hangot adott azon feltételezésének, hogy Magyarország egy bizonyos harmadik fél, nevezetesen Oroszország érdekében jár el, amikor ilyen magatartást tanúsít. Magyar újságírókkal beszélgetve felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest és Moszkva számos tekintetben koordinál egymással. Úgy véli például, hogy a magyar-orosz katonai-műszaki együttműködés nincs teljes összhangban az Oroszországgal szembeni szankciós előírásokkal. Bodnar azzal érvelt, hogy a NATO-ukrán kapcsolatok erősítésének akadályozásával Magyarország voltaképpen a saját érdekei ellen cselekszik, hiszen ha Ukrajna közelebb kerülhetne a NATO-hoz, akkor az növelné Magyarország biztonságát is.

Az ukrán külügyminiszter-helyettes azt is mondta: korábban azt feltételezték, hogy a magyar álláspont az országgyűlési választás után engedni fog a merevségből, de ebben most csalódni kénytelenek. Mindennek ellenére – tette hozzá – ma is bíznak a kompromisszzumos megállapodás lehetőségében.

Vaszil Bodnar még a tőle elvárható diplomatikus formába csomagolta mondanivalóját, de nála sokkal élesebben és borúlátóbban fogalmazott a magyar újságíróknak Szerhij Szidorenko, az Ukrainszka Pravda európai kérdésekkel foglalkozó mellékletének, a European Pravdának a szerkesztője.

Meglátása szerint az elkövetkező években semmi esély nincs arra, hogy ebben a kérdésben bármelyik fél engedjen. Utalt arra, hogy jövőre Ukrajnában választásokat tartanak. Az oktatási törvény hetedik cikkének a hatályba lépéséig hátralévő időben a feszültség csak fokozódni fog – jósolta, és ezt megfejelte azzal, hogy Ukrajnában a következő időszakban nyelvtörvényt is el fognak fogadni, ami szerinte elkerülhetetlenül az oktatási törvény által előidézettnél is magasabb hőfokra izzítja majd a légkört.

Az orosz áfium ellen
Az Ukrajnába látogató magyar újságíróban számos kijevi illetékes egy-egy elszólása alapján az a benyomás keletkezik, hogy az ukrán államnyelv pozícióját erősítő oktatási törvénynek a magyarokra gyakorolt negatív hatása csak mintegy szerencsétlen melléktermék az elérni kívánt fő célhoz, az orosz nyelv visszaszorításához képest. Egy külügyi tisztségviselő az agressziós propaganda és dezinformáció nyelvének nevezte az oroszt, és e propaganda visszaszorítását kiemelt célként jelölte meg. Egy másik, magas beosztású kormányzati illetékes arról beszélt, hogy bár - a szükséges reformok keretében - bizonyos mértékű hatásköri decentralizáció Kelet-Ukrajnában is kitűzött cél, a helyi hatóságok jogköreinek a bővítését nem a nyelvi hovatartozás mentén képzelik el. És nem csupán a kijevi államgépezetben gondolkodnak így, hanem az elvben nyitottabb civil szférában, a nem kormányzatinak minősített ukrán intézmények világában is érzékelhető ez a szemlélet - egészen odáig, hogy amikor az ember "bevallja", hogy az ukrajnai konfliktusról orosz forrásból is szokott tájékozódni, akkor ennek nyomán némi felhördülés fut végig a termen. Kelet-Ukrajnában ugyanakkor, ahol nagyon sok orosz él teljes békességben az ukrán közeggel, az egyszerű emberek mindennapi kommunikációja szintjén - legalábbis a helyi viszonyokba csak röviden bepillantó, futó látogató benyomása szerint - senkinek semmi baja nincs az orosz nyelvvel.

Eurostat: 340 ezer magyar dolgozik külföldön

Publikálás dátuma
2018.05.29. 07:07
Illusztráció/AFP

Tavaly a magyar munkaképes lakosság (a 20–64 éves korcsoport) 5,2 százaléka, azaz csaknem 340 ezer ember élt egy másik uniós tagállamban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentéséből. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években rengeteg magyar döntött a külföldre költözés mellett: 2007-ben ugyanis Magyarország munkaképes korú lakosságának még csak 1,5 százaléka, 2012-ben pedig 2,4 százaléka élt egy másik uniós tagállamban.

A felmérés szerint a magasabb képzettséggel rendelkezők esetében nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre. Magyarország esetében például a munkaképes korú lakosság 22,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, miközben a külföldön élő magyarok között 34,5 százalékon állt a diplomások aránya.

Az egész Európai Uniót tekintve egyébként a munkaképes korú lakosok 3,8 százaléka élt egy másik, az állampolgárságától eltérő uniós tagországban, tíz évvel korábban ez az arány még csak 2,5 százalék volt.

A kivándorlási kedv egész Európában nőtt, ám óriásiak az egyes tagállamok közötti különbségek. Románia és Litvánia lakosai a leginkább mobilisak: a munkaképes korú románok majdnem egyötöde, 19,7 százaléka, a litvánoknak pedig a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. A két országot Horvátország (14 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) követte. Magyarország az 5,2 százalékos kivándorlási aránnyal a 13. helyen állt a 28 tagú Unióban.

Legkevésbé azokból az országokból akarnak kivándorolni az emberek, amelyeket a hazai kormánypropaganda elviselhetetlen helynek ír le a menekültek befogadása miatt. A lista szerint például Németországból 2012-ben és 2017-ben is csak 1 százalék települt át másik országba. Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1 százalékkal, valamint Franciaországban és Svédországban (1,3-1,3 százalék).

Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1 százalék volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1 százalékot ért el. 

Szerző