Öltözőt százmillióért: nyeli a pénzt az MLSZ pályaprogramja

Publikálás dátuma
2018.05.29. 17:59
Shutterstock illusztráció
Összesen 145 budapesti focipályát szeretne építeni vagy legalább rendbe hozni a Magyar Labdarúgó Szövetség, egy-egy új pálya építése 200 millió forintba kerülhet az első tervek szerint.

Nemrég írtuk meg, hogy 8 milliárd forintért épülhetnek fővárosi focipályák az MLSZ grandiózus projektjében. Most az is kiderült, hogy a labdarúgó szövetség összesen hány pályával és mekkora keretösszegekkel számolnak, ugyanis elküldték lapunknak a Budapesti Pályafejlesztési Program hozzávetőleges pénzügyi adatait.

Az MLSZ megfogalmazása szerint 2020-ig megújul „a budapesti labdarúgás hátországának, utánpótlás-nevelésének és amatőrfutballjának infrastruktúrája” – a hangzatos kijelentés a gyakorlatban azt jelenti, hogy összesen 145 fővárosi nagy pályát építenének vagy újítanának fel, és várhatóan a legtöbb fővárosi kerületben új grundon játszhatnak majd az amatőr focisták.

A projekt mögött 90 százalékos állami támogatás áll – tehát nem uniós forrásokat „sportol el” az MLSZ – a költségek 10 százalékát pedig az adott önkormányzatnak kell majd állnia. A beruházás több ütemben zajlik: első körben a meglévő, de lerobbant pályák felújításához láttak hozzá, amire szintén közbeszerzés keretében 1,8 milliárd forintot költött az MLSZ – ebből eddig 10 helyszínt adtak át, és héten jelenleg is dolgoznak.

A második etap, vagyis az új pályák építése lesz az igazán nagy falat: a már említett 8 milliárd forintból a szövetség 40 új beruházást tervez. Egy-egy helyszínen élő -és műfüves pálya is készül majd, a hozzá tartozó infrastruktúrával, kiszolgáló épületekkel és világítással együtt. A luxus itt is a részletekben rejlik. Mint az MLSZ becsléséből kiderült,

  • egy élőfüves pálya , öntözőrendszerrel együtt 83-105 millió forintba
  • egy műfüves pálya a hozzá tartozó világítással 140 millió forintba
  • Egy vizesblokkal ellátott öltöző felújítása vagy építése pedig 50-115 millió forintba kerülhet.

Utóbbi kiugróan nagy összegnek tűnik: az öltöző kategória egyébként egy 265 négyzetméteres, négy blokkból álló játékosöltözőt, és két játékvezetői szobát takar.

Ráadásul az árak még nőhetnek is: az MLSZ maga figyelmeztet rá, hogy az építőipari árak folyamatosan emelkednek, így az idei beruházások drágábbak lesznek a tavalyinál. A 8 milliárdos tételt pedig átalányösszegnek tekintik, így a tényleges kivitelezés árai még változhatnak a tervezetthez képest.

A szövetség nyílt közbeszerzési tenderén 12 cég futott be, köztük e a Pharos 95 Kft, ami egy konzorciumi szerződés keretében 2,8 milliárdos munkában vehet részt - a stadionépítésben jeleskedő cég tulajdonosa, Végh Gábor arról is híres, hogy a felcsúti mérkőzéseken Orbánnal együtt nézheti a meccset, és ők készítették a  ők készítették a felcsúti stadion műfüves gyeppályáját is.

A tender másik nagy nyertese a kevésbé ismert Sportpark Magyarország Kft.: a cégnyilvántartás alapján két fős cég egy 5,2 milliárdos megbízásból részesülhet. Mindez úgy, hogy a vállalkozás 2016-ban még „szerény” 43,6 milliós értékesítési bevételt könyvelhetett el, tavaly viszont már 414 millió forintra rúgott nettó bevételük.

Szerző

"Előkészítő eljárás": júliustól bárkit megfigyelhetnek a hatóságok

Publikálás dátuma
2018.05.29. 17:28
Illusztráció: Shutterstock
Változás következik be július 1-től a büntetőeljárás megindításának szabályozásában - derül ki Magyar György ügyvéd írásából. Az eljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja: elég lesz, ha valaki "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet". Az ilyenkor folytatható "előkészítő eljárás" célja a gyanú gyanújának megalapozása - akár titkosszolgálati eszközökkel is.

Az „előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e” - olvasható az új büntetőeljárási törvény szövegében. Ez alapján aki bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, azzal szemben eljárás indulhat, és így bevethető az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálja. Tehát számíthat rá, hogy a lakását akár bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik - írja Magyar. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplő adatokat, az egészségügyi adatait, és annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést.

A törvény ugyan annyiban konkrétumhoz köti az előkészítő eljárás indítását, hogy ilyet - szöveg szerint - csak a szerv hivatalból tudomására jutott; a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt; vagy az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtést követően, az azt végző szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján lehet elrendelni.

Másfelől viszont az eljárás indítását azzal szemben is megtehetik, "akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart" - fogalmaz a törvény. Ebbe a körbe - mint arra Magyar felhívja a figyelmet - a szomszédtól a munkatárson át, az ivócimboráig bárki beletartozhat.

Szerző

Mit kíván a magyar orvos?

Publikálás dátuma
2018.05.29. 17:27
Fotó: Vajda József
Még idén 660 milliárdot kér az orvosi kamara bérfejlesztésre és a kórházak konszolidációjára. Éger szerint, ha az orvosok „társadalmi státusznak megfelelő tisztes életvitelt biztosító” fizetést kapnak, a kamara is lép, hogy megszünjön a hálapénz.

A hétvégén az orvosi kamara is benyújtotta a maga hat pontos kívánságlistáját az egészségügyért felelős tárca új vezetőinek – erről maga Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke számolt be a sajtónak kedden.

A köztestület listája aligha ítélhető szerénynek. Eszerint ugyanis már ettől az évtől 660 milliárdos többlet forrást kérnek az egészségügyi közkiadásokra. Az összeg egyik felét bérekre, a másik felét a kórházak konszolidációjára költetnék a kormányzattal.

Elvárják, hogy az eddigieknél gyorsabb ütemben emelkedjenek a bérek. (A ciklus utolsó két évében a szakorvosok alapbére 207 ezer forinttal nőtt.) Éger István erre azért is szükség van, mert a „társadalmi státusznak megfelelő tisztes életvitelt biztosító” orvosi jövedelem mellett megszüntethető lenne az orvosok elvándorlása az állami intézményekből, valamint a köztestület az etikai vétségek közé emelhetné, tilthatná a hálapénzt. A Népszava kérdésre, hogy mégis mekkora orvosi jövedelem mellett lépne a kamara, Éger István azt mondta: nem kíván konkrét összeget megjelölni, de ha a kormány biztosítja a célra a GDP egy százalékát, akkor azzal már elérhetik azt az összeget, ami mellett a kamara megtiltja a hálapénzt.

Egyebek mellett rögzíttetnék az alaptörvényben, hogy az egészségügyi közkiadásokra mindenkor a GDP 6,5 százalékát kell biztosítani. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy illesszék a Nemzeti Alaptantervbe a kötelező egészségtan oktatást. Ez utóbbitól azt remélik, hogy a lakosság kevésbé terheli majd a közfinanszírozott ellátórendszert, ha megtanulja milyen problémákkal kell valóban orvoshoz fordulnia. A köztestület elnöke megkerülhetetlen lépésnek ítélte a magán és a közellátás szétválasztását, áttekinthető szabályozását is. Mint mondta: most az a látszat, hogy a magánrendelők átvették a közfeladatokat, miközben a valóságban a súlyosabb esetekkel, a drágán kezelhető szövődményekkel a közintézményeknek kell megbirkózniuk, amelykben viszont egyre kevesebb az orvos.

Az alapellátás számára pontosan leírt hatásköri listát vár el a kamara, s ennek elkészítéséhez elkerülhetetlen a szakmai kollégiumok, a szakfelügyeleti rendszer megszervezése, a független tisztiorvosi rendszer megteremtése.

- Kásler Miklós humán miniszterrel, aki régi jó ismerőse, már személyesen is találkozott, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkárral még nem volt alkalmuk beszélni – mondta Éger István. Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a béremelés folytatásában biztos, hiszen arra a választások előtt ígéretet kaptak az ágazati érdekegyeztető fórumokon Balog Zoltántól.

Éger átgondolatlannak nevezte a háziorvosi törzskarton bevezetését is. Ez azt jelentené, hogy a háziorvosoknak egy új állapot felmérést kell majd a betegekről rögzíteniük július elsejétől. Csakhogy a kamara elnöke szerint ezzel szinte lehetetlent kíván a jogalkotó a háziorvosoktól, akiknek a rendelés alatt biztosan nincs idejük erre az új feladatra.

Szerző