Válság és baloldali agónia Romániában

Alig 17 hónappal a választások után már a harmadik román kormányt fenyegeti a bukás. A baloldali koalíció belső ellentétek miatt veszítette el parlamenti többségét.

Kényelmes parlamenti többséggel rendelkezett a 2016 decemberi parlamenti választások után összeállt román balközép koalíció, de nem egészen másfél év elteltével, május 28-tól kisebbségbe került. A bukaresti Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Szociál-Liberális Szövetség (ALDE) koalíciójának vesszőfutása nem a jobboldali ellenzék megerősödésének, hanem mindenekelőtt és mondhatni kizárólag önmagának, pontosabban a szocialisták belső válságának és hatalmi harcának köszönhető. Az egyre terebélyesedő bizonytalanság már az ország versenyképességét veszélyezteti, s Románia kezdi elveszíteni az utóbbi években kivívott, a régió éllovasa pozícióját gazdasági téren is.

A kegyelemdöfést az adta meg a kormányzati többségnek, hogy az utóbbi napokban a PSD öt képviselője ült át a képviselőházban egykori elnöke és kormányfője, Victor Ponta új pártjába.

A PSD-ALDE koalíció 9 mandátumos képviselőházi többséggel kezdte meg működését, és élvezte az RMDSZ valamint a nemzeti kisebbségek csoportjának külső, parlamenti támogatását. Ennek ellenére két saját miniszterelnökét buktatta meg eddig rekord gyorsasággal a koalíció nagyobbik pártja, a PSD, ami csak növelte a párton belüli feszültségeket és oda vezetett, hogy mára az egykori 174 mandátumos többség 164-re apadt, miközben egy törvénytervezet elfogadásához 165 voks szükséges. Ezt egyelőre még biztosíthatja az RMDSZ és a kisebbségi frakció, ám a parlamenti többség elvesztése után nyilatkozó RMDSZ elnök, Kelemen Hunor is kilátásba helyezte, hogy a magyar szövetség szeptemberben felülvizsgálja majd a kormány támogatásának kérdését és akkor dönt majd a folytatásról. Kelemen azt is leszögezte, hogy az RMDSZ nem kívánja kormányra lépéshez kihasználni a PSD belső válságát, és nem szándékozik szorosabbra fűzni viszonyát a párttal, a parlamenti együttműködés viszont egyelőre megmarad. Mindez azt is jelenti, hogy őszig akár hivatalban maradhat a Dancila–kormány, ámde ha a nyáron folytatódik az átülés a Ponta párt soraiba, vagy ha szeptemberben a szakítás mellett dönt az RMDSZ, akkor már az ellenzék is meg tudja buktatni a kormányt, s a rendszerváltás után eltelt 28 évben mindig kormányzó vagy potenciális váltópártnak számító szocialista román tömörülés sok más kelet-közép-európai testvérpártja sorsára jut. A régió más baloldali pártjaihoz hasonlóan, a PSD is elsősorban önmagát falja fel, belső hatalmi harc, s a megújulás-képtelenség áldozata lesz.

Visszavonul Orbán barátja

Meglepő bejelentést tett Románia talán legharciasabb politikusa, Traian Basescu volt államfő, aki jelenleg az általa létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke. Egy televíziós interjúban közölte: szenátori mandátuma lejártával befejezi politikai tevékenységét. Basescu és pártja nyíltan hirdeti Románia és Moldova Köztársaság „egyesülésének” szükségességét és következetesen RMDSZ-, illetve magyarellenes kijelentéseket tesz. A jelenlegi kormányválság kapcsán is elsődlegesen az jutott eszébe, hogy „Minél több szavazatot veszítenek, annál inkább függenek az RMDSZ-től, és a szenátusban szavazás előtt áll a Székelyföld a autonómiájáról szóló tervezet. Kíváncsi vagyok, holnap hogy szavaznak", mondta egy hétfői interjúban a román közszolgálati televízióban. Basescu Orbán Viktor barátja volt, a magyar miniszterelnök személyesen is kampányolt mellette egy tusnádi beszédében, arra kérve az erdélyi magyarokat, hogy támogassák az államfőt a menesztésére kiírt referendumon.

A román szociáldemokraták soraiban dúló válság alapján szinte borítékolni lehet, hogy őszig tovább duzzad majd Victor Ponta új pártjának, a Pro Romania elnevezésű formációnak a létszáma, s az új tagok továbbra is a PSD-ből fognak érkezni. A PSD-színekben volt miniszterelnök, egyben pártelnök Ponta ugyan saját akaratából mondott le mindkét tisztségéről a 61 emberéletet követelő bukaresti Colectiv-diszkótűz tragédia nyomán elharapódzó kormány- és korrupcióellenes tüntetéshullám miatt, s annak köszönhetően, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség eljárást indított ellene. Ezt követően azonban a párt másod- és harmadvonala kezdett előtérbe kerülni. Egykori helyettese, a jelenlegi pártelnök, Liviu Dragnea és a köré csoportosult keményvonalasok mindent megtettek a fiatal és tehetséges exelnök partvonalra szorításáért, ami a mai helyzethez vezetett.

A román Szociáldemokrata Párt élén az elmúlt évtizedekben eddig két olyan vezető állt, aki a belső erőviszonyokhoz is megpróbált hozzányúlni: Adrian Nastase és Victor Ponta. Mindkettőre „rászállt” a Korrupcióellenes Ügyészség is – Nastase letöltendő börtönbüntetést is kapott, Pontát egyelőre felmentették –, de a párt valójában egyik mellett sem állt ki igazán. Minkét nagyobb formátumú vezető bukása után gyakorlatilag restauráció következett, s a pártban visszaállt a begyöpösödött kriptokommunista, apparatcsik-vonal. A PSD támogatottsága folyamatosan zuhan, értelmiségi támogatottsága mára a nullához közelít. Ám, a kelet-közép-európai baloldali vesszőfutások tapasztalata azt sugallja, hogy nem pusztán a párt, a PSD, hanem a román baloldal vége körvonalazódik. Pontának ugyan elméleti esélye van arra, hogy vezetésével újjáalakuljon, immár a modern, 21 századi román baloldal, de a régiós és a romániai tapasztalatok is mást sugallnak. A volt szocialista országokban még egyetlen baloldali pártból kivált vezetőnek sem sikerült elfoglalnia új pártjával a régi helyét, senkinek sem sikerült még olyan alakulatot létrehoznia, amely legalább legnagyobb ellenzéki párttá tudta volna kinőni magát. Hiába vezette hosszú ideig a romániai politikusok népszerűségi listáját Victor Ponta, aligha van esélye arra, hogy baloldali színekben, új párt élén, újra miniszterelnök lehessen. Ez még a nála jóval dörzsöltebb Traian Basescu exállamfőnek sem sikerült, pedig ő igazán nem válogatott az eszközökben – nacionalizmust, revizionizmust, populizmust is segítségül hívott, de új pártja még így sem, az ugyancsak felaprózódott román jobboldalon sem tudott labdába rúgni.

Erejét bizonyítaná a PSD

A Viorica Dancila vezette kormány melletti szimpátiatüntetést szervez június 9-re a nagyobbik román kormánypárt. Klaus Johannis államfő ugyanis április végén lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, arra hivatkozva, hogy a kormányfő megszegte a hivatali esküjét és pártutasításokat hajt végre. A miniszterelnök visszautasította a vádat, a PSD próbál mozgósítani a kabinet mellett. Csakhogy Romániában még sohasem sikerült nagyszámban utcára vinni a baloldali szimpatizánsokat, minden eddigi nagyobb méretű demonstráció általában a baloldali kormányok ellen jött létre.