Nyilas Misi vagy Harry Potter?

Publikálás dátuma
2018.05.31 07:45
Arra a kérdésre, hogy beleférhet-e a fantasztikus mű mint kötelező a magyar irodalom órákon, avagy elemezhetik-e a gyerekek Harr
Fotó: /
Vajon van-e létjogosultsága a fantasy és a tudományos-fantasztikus regényeknek a magyar irodalom órákon? – vetődött fel a kérdés egy beszélgetésen.

Legyen a fantasztikus a kötelező! címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Auróra nevű alkotótérben, ahol a fő kérdés akörül forgott, szükséges-e minden kötelező olvasmányt elolvastatni a diákokkal, vagy nem lenne-e célszerű behozni az oktatásba pár fantasy és sci-fi regényt. Egyes iskolákban persze már manapság is szerepel az olvasmánylistán a Harry Potter vagy az Éhezők viadala, de jelenleg ez még nem bevett gyakorlat. A témával foglalkozó szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy egy-egy fantasztikus történet képes lenne a diákokkal megszerettetni az irodalom világát.

A beszélgetést a fantasztikus filmekkel, könyvekkel és képregényekkel foglalkozó Roboraptor blog szerzői, Muchichka László, Zsótér Indi Dániel és Scheirich Zsófia szervezte, akik maguk is örömmel fogadnák, ha kedvenc scifi vagy fantasy műveik szerepelhetnének a kis- és nagyiskolások olvasmánylistáján. A két házigazda a beszélgetésre hozzáértőket invitált meg: Gaura Ágnes fantasy szerzőt, Szép Eszter képregénykutatót, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivőjét és Nagy Ádámot, a Selye János Egyetem docensét és a Nevelj jedit! című kötet szerkesztőjét, míg az estet Holló-Vaskó Péter, a fantasztikus könyveket és képregényeket megjelentető Fumax Kiadó munkatársa vezényelte. Arra a kérdésre, hogy beleférhet-e a fantasztikus mű mint kötelező a magyar irodalom órákon, avagy elemezhetik-e a gyerekek Harry Potter kalandjait, a válasz egyöntetű igen volt.

Szép Eszter szerint azonban már magával a kötelező olvasmány kifejezéssel gond van, ő korábban egy olyan iskolában tanított, ahol a gyerekek a „közös olvasmány” kifejezést használták, és a hetente kivesézett könyvek tényleg közösségi élményt nyújtottak számukra. Gaura Ágnes szerint az irodalom órákon inkább boldog embereket kellene képezni, akik szeretnek gondolkodni és felfedezni a világot. Persze ehhez a megfelelő olvasmányokra lenne szükség, olyanokra, melyek a ma fiataljaihoz szólnak, és nyelvezetük közel áll a kortárs beszédstílushoz. Erre hívta fel a figyelmet Nagy Ádám, aki szerint az egyes, a tizenévesek számára már avittnak ható klasszikusok kifejezetten vontatottak, így nem keltik fel az érdeklődésüket olyan témák iránt, mint a barátság, szerelem, a szabadság melyek amúgy a fiatalokat igenis érdekelnék. De nem muszáj csak könyvből tanítani, a docens szerint a tanárok nyugodtan vetíthetnének kortárs sci-fikből és fantasy-kból készült filmeket, a lényeg, hogy a fiatalok legyenek megszólítva.

De hogyan szoktatható olvasásra a fiatal? Egyáltalán szükséges-e olvasásra szoktatni? – tette fel a kérdést Holló-Vaskó Péter a beszélgetés második felében. Gaura Ágnes szerint a lényeg abban rejlik, hogy olyan regények kerüljenek a diák kezébe, melyek élményt nyújtanak neki. Vagyis elég egy jó könyv a fiatalból akár rendszeres könyvfogyasztó válhat. A klasszikusokhoz pedig nem kell feltétlenül ragaszkodni, ha a tanár komoly témákról szeretne az osztályával beszélni. Az író szerint egy jó fantasy regény is képes komoly témákat bemutatni, ráadásul a harmonikus, pozitív végkicsengésnek köszönhetően nem hagy szorongást a fiatalokban. A kortárs történetek másik előnye, hogy olyan hősöket is bemutathatnak, melyek erősíthetik a fiatalok önképét, növelhetik bizalmukat.

De mi legyen a klasszikusokkal? – vetődött fel több alkalommal is a kérdés az este folyamán. Szép Eszter szerint Jókai és Mikszáth műveit is meg lehet kedveltetni a diákokkal, fontos azonban, hogy a regényeket a tanár kontextusba helyezze, így mutatva fel a diákok számára azok jelentőségét. Gaura szerint az is megoldást kínálhat, ha a tanár nem időrendben halad a művek bemutatásában, hanem előbb a kortársakkal kezdi, majd aztán tér vissza a klasszikusokhoz. Utóbbi módszer a felfedezés izgalmával is kecsegtethet, hisz a fiatalok így rádöbbenhetnek, hogy a művek párbeszédben állnak egymással. Ha pedig ez a rádöbbenés örömet okoz, azzal jól jár a tanár, és jól jár a diák is.

2018.05.31 07:45

Kétszáznál több író vállalt szolidaritást a kiszolgáltatottakkal

Publikálás dátuma
2019.01.18 22:04

Fotó: Facebook / Írók a szolidaritásért/
Közös nyilatkozatban álltak ki a civilek, munkások, kutatók, hajléktalanok és minden elnyomott mellett, a jogállamért.
"Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival" - olvasható abban a közösségi médián megjelent szolidaritási nyilatkozatban, melyet péntek estig 213 író írt alá. Köztük olyan ismert nevek épp úgy olvashatóak, akár Parti Nagy Lajosé vagy Bárdos Deák Ágnesé, mint például a feltörekvő írók közül kikerülő Seres Lili Hannáé. A szöveg sorra veszi, ki mindenki mellett állnak ki:
az aláírók szolidárisak mások mellett a rabszolgatörvénnyel sújtott munkásokkal, a köz- és felsőoktatás elszenvedőivel és mindazokkal, akik támogatásra szorulnak, "és akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz".
Mint írják, a társadalom felelős tagjaiként állnak ki a jogállamért.
2019.01.18 22:04

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34