Nyilas Misi vagy Harry Potter?

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:45
Arra a kérdésre, hogy beleférhet-e a fantasztikus mű mint kötelező a magyar irodalom órákon, avagy elemezhetik-e a gyerekek Harr
Vajon van-e létjogosultsága a fantasy és a tudományos-fantasztikus regényeknek a magyar irodalom órákon? – vetődött fel a kérdés egy beszélgetésen.

Legyen a fantasztikus a kötelező! címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Auróra nevű alkotótérben, ahol a fő kérdés akörül forgott, szükséges-e minden kötelező olvasmányt elolvastatni a diákokkal, vagy nem lenne-e célszerű behozni az oktatásba pár fantasy és sci-fi regényt. Egyes iskolákban persze már manapság is szerepel az olvasmánylistán a Harry Potter vagy az Éhezők viadala, de jelenleg ez még nem bevett gyakorlat. A témával foglalkozó szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy egy-egy fantasztikus történet képes lenne a diákokkal megszerettetni az irodalom világát.

A beszélgetést a fantasztikus filmekkel, könyvekkel és képregényekkel foglalkozó Roboraptor blog szerzői, Muchichka László, Zsótér Indi Dániel és Scheirich Zsófia szervezte, akik maguk is örömmel fogadnák, ha kedvenc scifi vagy fantasy műveik szerepelhetnének a kis- és nagyiskolások olvasmánylistáján. A két házigazda a beszélgetésre hozzáértőket invitált meg: Gaura Ágnes fantasy szerzőt, Szép Eszter képregénykutatót, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivőjét és Nagy Ádámot, a Selye János Egyetem docensét és a Nevelj jedit! című kötet szerkesztőjét, míg az estet Holló-Vaskó Péter, a fantasztikus könyveket és képregényeket megjelentető Fumax Kiadó munkatársa vezényelte. Arra a kérdésre, hogy beleférhet-e a fantasztikus mű mint kötelező a magyar irodalom órákon, avagy elemezhetik-e a gyerekek Harry Potter kalandjait, a válasz egyöntetű igen volt.

Szép Eszter szerint azonban már magával a kötelező olvasmány kifejezéssel gond van, ő korábban egy olyan iskolában tanított, ahol a gyerekek a „közös olvasmány” kifejezést használták, és a hetente kivesézett könyvek tényleg közösségi élményt nyújtottak számukra. Gaura Ágnes szerint az irodalom órákon inkább boldog embereket kellene képezni, akik szeretnek gondolkodni és felfedezni a világot. Persze ehhez a megfelelő olvasmányokra lenne szükség, olyanokra, melyek a ma fiataljaihoz szólnak, és nyelvezetük közel áll a kortárs beszédstílushoz. Erre hívta fel a figyelmet Nagy Ádám, aki szerint az egyes, a tizenévesek számára már avittnak ható klasszikusok kifejezetten vontatottak, így nem keltik fel az érdeklődésüket olyan témák iránt, mint a barátság, szerelem, a szabadság melyek amúgy a fiatalokat igenis érdekelnék. De nem muszáj csak könyvből tanítani, a docens szerint a tanárok nyugodtan vetíthetnének kortárs sci-fikből és fantasy-kból készült filmeket, a lényeg, hogy a fiatalok legyenek megszólítva.

De hogyan szoktatható olvasásra a fiatal? Egyáltalán szükséges-e olvasásra szoktatni? – tette fel a kérdést Holló-Vaskó Péter a beszélgetés második felében. Gaura Ágnes szerint a lényeg abban rejlik, hogy olyan regények kerüljenek a diák kezébe, melyek élményt nyújtanak neki. Vagyis elég egy jó könyv a fiatalból akár rendszeres könyvfogyasztó válhat. A klasszikusokhoz pedig nem kell feltétlenül ragaszkodni, ha a tanár komoly témákról szeretne az osztályával beszélni. Az író szerint egy jó fantasy regény is képes komoly témákat bemutatni, ráadásul a harmonikus, pozitív végkicsengésnek köszönhetően nem hagy szorongást a fiatalokban. A kortárs történetek másik előnye, hogy olyan hősöket is bemutathatnak, melyek erősíthetik a fiatalok önképét, növelhetik bizalmukat.

De mi legyen a klasszikusokkal? – vetődött fel több alkalommal is a kérdés az este folyamán. Szép Eszter szerint Jókai és Mikszáth műveit is meg lehet kedveltetni a diákokkal, fontos azonban, hogy a regényeket a tanár kontextusba helyezze, így mutatva fel a diákok számára azok jelentőségét. Gaura szerint az is megoldást kínálhat, ha a tanár nem időrendben halad a művek bemutatásában, hanem előbb a kortársakkal kezdi, majd aztán tér vissza a klasszikusokhoz. Utóbbi módszer a felfedezés izgalmával is kecsegtethet, hisz a fiatalok így rádöbbenhetnek, hogy a művek párbeszédben állnak egymással. Ha pedig ez a rádöbbenés örömet okoz, azzal jól jár a tanár, és jól jár a diák is.

Fődíjat kapott Az állampolgár Buenos Aires-ben

Publikálás dátuma
2018.05.30. 21:10
Forrás: Az állampolgár/Facebook

Vranik Roland Az állampolgár című filmje kapta a fődíjat a Buenos Aires-i nemzetközi filmfesztiválon. A május 17. és 23. között megrendezett Festival Internacional de Cine Político filmfesztiválon 30 ország több mint száz alkotását mutatták be. Az argentin mustrán először nyert magyar film. Vranik Roland – a Fekete kefe és az Adás rendezője – Az állampolgár című drámájában egy ötvenes évei végén járó afrikai férfi (Cake-Baly Marcelo) története bontakozik ki, aki menekültként él Magyarországon, de szeretné megszerezni az állampolgárságot. A felkészülésben egy tanárnő (Máhr Ági) segít neki, és közben egymásba szeretnek. Az állampolgár amerikai forgalmazója, az ArtMattan Productions júliusban a New York-i Metrograph kultmoziban tűzi műsorra a produkciót. 

Szerző

Sík Ferenc-díj a magyar ősbemutatókért

Publikálás dátuma
2018.05.30. 07:50
A díjat a POSZT megnyitóján adják át Fotók: Eöri Szabó Zsolt

A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Sík Ferenc-díj a magyar ősbemutatókért elnevezéssel díjat alapított. Az elismeréssel a békéscsabai származású Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező munkássága előtt tisztelegnek. Az önkormányzat a Pécsi Országos Színházi Találkozóval (POSZT) és a Nemzeti Színházzal együttműködve alapította az országos színházi díjat - mondta Zalai Mihály, a közgyűlés elnöke. Az elismerésben olyan rendező vagy társulat részesülhet, aki vagy amely sokat tett a magyar drámák megszületéséért, színpadra állításáért, és színházi tevékenysége méltó Sík Ferenc szellemi örökségéhez. A díjjal emlékplakett és oklevél jár, előbbit - Sík Ferenc jellegzetes alakját idézve - bőrtarisznyában adnak át minden évben a POSZT megnyitóján. Az elismerés évente egy alkalommal adható, adományozására színházak és színházi szakmai szervezetek tehetnek javaslatot. Idén hét javaslat érkezett, az elismerést odaítélő bizottság május 14-én ülésezett és egyhangú határozattal döntött a díjazottról.

Zalai Mihály felidézte: 1973-ban közreműködésével jött létre a Gyulai Várszínház, amelynek 1994-ig művészeti vezetője volt. 1982 és 1995 között a Nemzeti Színház rendezője, 1991-től főrendezője volt. 1991-ben ő alapította az első vidéki felsőfokú színészképző intézetet, amely a mai napig működik. "Házi rendezője" volt többek között Illyés Gyulának, Sütő Andrásnak és Hubay Miklósnak.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója Sík Ferencről szólva kiemelte, a rendező akkor vállalta fel a nemzeti színház ügyét, amikor az "nagyon nem volt divatos". Sík Ferenc magyar drámához fűződő viszonya egyedülálló volt, ősbemutatók sokasága fémjelzi munkásságát. Rendezői, színházvezetői munkájának hangsúlyos törekvése volt, hogy segítse az új magyar drámák megszületését.

Szerző