Az amerikai külügyminiszter alapesetben a Truman elnökről elnevezett irodaház hetedik emeletén fogadja külföldi látogatóit. Condoleezza Rice is így tett Göncz Kingával, míg Colin Powell a keveseknek fenntartott gesztussal a földszinti előcsarnokban várta az ő "László barátját". Sőt, amíg Kovács László meg nem érkezett, még el is beszélgetett a pár méterrel arrébb ácsorgó magyar újságírókkal.
2002-től tíz éven át nem számított nagy etvasznak, hogy a magyar diplomácia irányítója időnként áttekinti amerikai kollégájával a dolgok állását. Pedig Orbánék előtt is voltak feszültebb pillanatok - például amikor Gyurcsány Ferenc talán túlságosan is meleg barátságba keveredett Vlagyimir Putyinnal, és nem támogatta teljes szívvel a ma már csak tervezői emlékeiben élő Nabuccót.
No de hol a tavalyi gázvezeték?! Ha csak annyi lenne az amerikaiak baja Orbán Viktorral, amennyi Gyurcsány Ferenccel volt, az elmúlt években már lett volna mód a "félreértések" tisztázására. Az amerikai diplomáciának ugyanis alig néhány fontos célja van Magyarországgal: maradjon nyugodt, stabil állam, ne keverjen bajt Közép-Európában, ne közeledjen újra és újra Oroszországhoz, tartsa magát a nyugati szövetség normáihoz, és vegye ki részét a NATO műveletekből. Az Orbán-kormány eddig az utolsót kivéve az összes pontban folyamatosan sértette az amerikai érdekeket, s ennek megfelelő a megítélése is.
Ez nem ideológiafüggő. Első miniszterelnöksége idején már George W. Bush republikánus kormányzatával is megfeszült a viszonya, 2010 után a liberális Obama-adminisztrációval egyik csatt követte a másikat, és a dolgok 2017-től, Trump alatt se sokat változtak - egészen mostanáig. A tangóhoz persze két fél kell, s a tánclépéssel mindkettő megvárta az áprilisi választást. Orbán azért, hogy ne idegesítse híveit újabb, ki tudja hányadik pálfordulásával, az amerikaiak azért, hogy kiderüljön, nem lehetne-e mégis inkább valaki mással tárgyalniuk. Mostanra minden világos: nincs mese, vele kell zöldágra vergődni.
Amerika azonban elég nagy hatalom, Magyarország meg elég kicsi. Ennek megfelelően Orbánnak kellett nagyobb engedményeket tennie. Vissza kellett parancsolnia az Ukrajna torkának ugrasztott vérebeit, biztosítania kellett Washingtont, hogy csak látszólag áll mindenben Putyin mellett, valójában a NATO és az Európai Unió keretein belül politizál. Mike Pompeo a maga részéről hozta a mindenkori amerikai külügyminiszterre nézve kötelező minimumot: diplomatikusan, de felemlegette a civileket, felszólította a magyar kormányt, hogy támogassa Ukrajna és a NATO eddig akadályozott együttműködését, illetve lépjen fel a rosszindulatú orosz befolyás ellen Közép-Európában. A felek abban is egyetértettek, hogy Magyarországnak diverzifikálnia kellene energiabeszerzéseit, ami magyarul ismét csak az orosz viszony lazítását jelenti.
Ez volt Szijjártó Péter belépőjének ára a hetedik mennyországba. Viszonylag olcsón megúszta. Persze hátra van még a feketeleves: a CEU. Valaki közben fordítsa le angolra Ady Ismeretlen Korvin-kódex margójára című írásából a kompországról szóló részt!
