Orbán receptjét alkalmazza

Publikálás dátuma
2018.06.02 07:30
MÁS A ZÁSZLÓ - Janez Jansa (jobboldalt) pártját, az SDS-t reklámozta a kampányban Orbán Viktor
Fotó: /
Vasárnap rendezik meg a szlovén parlamenti választást. A voksolás nagy tétje, Ljubljana is az euroszkepticizmus útjára lép-e, vagy marad az eddigi irányvonal. A magyar kormányfő mindent megtett azért, hogy az előbbi következzék be.

Exportálni a gyűlöletkampányt. Így jellemezhetnénk azt a stratégiát, amit a magyar kormány követett a vasárnapi szlovén parlamenti választás előtt. A megmérettetés legnagyobb esélyesének tartott Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, Janez Jansa május 11-i, celjei kampányrendezvényén igazi sztárfellépőként vezette fel a magyar miniszterelnököt, aki úgyszólván hozta is a kötelezőt. Mint az MTI akkori tudósítása szerint elmondta, a 2015-ös „illegális bevándorlási helyzet” csak az „előhangja volta annak, ami következni fog”, illetve „Afrikából tízmilliók akarnak elindulni Európa felé, és amíg Európa nem védi meg magát, amíg meghívókat küldenek az indulni akaróknak, amíg ők kis esélyt is látnak, hogy bejuthatnak Európába, jönni is fognak, és ha nem figyelünk oda, elveszíthetjük az országainkat”.

A magyar miniszterelnök mindezt egy olyan országban mondta el, ahol az emberek nagy része még életében nem látott bevándorlót, s az évente benyújtott letelepedési kérelmek száma nem éri el az ezret sem, ráadásul ezek nagy részét a hatóságok elutasítják. A magyar kormány azonban nem csak szép szavakkal segítette Jansa kormányát (lásd keretes írásunkat).

Hogy azonban működik-e az Szlovéniában, mint Magyarországon, s sikeres lesz-e a riogatás, ez egyelőre messze nem biztos. Jansa rendkívül megosztó személyiség, ki gyűlöli, ki valósággal isteníti. A jugoszláv érában még ellenzékisége miatt bebörtönzött politikust 2014-ben két korrupciós ügye miatt ítélték két év letöltendő börtönre. 2006-ban Szlovénia páncélozott harcjárműveket vett volna a finn Patria hadiipari vállalattól 278 millió euró értékben. Jansa tagadta, hogy kenőpénzt fogadott volna el a szerződés megkötéséért cserébe, ám a politikusok vagyonosodását vizsgáló bizottság megvádolta, hogy nem tudja igazolni a bankszámláján lévő 210 ezer euró forrását. „Politikailag többször végezni akartak vele, de mindig felkelt” – dícsérgette Jansát a magyar kormányfő Celjében.

A közvélemény-kutatók szinte ijesztő adatokkal állnak elő: egészen megdöbbentő eltérések vannak az egyes felmérések között. Még ugyanazon irodák adatai is jelentős eltéréseket mutatnak. A Ninamedia például május 23-án azt közölte, Jansa pártja 15,6 százalékkal végezhet az élen, hat nappal később azonban már 25,5 százalékot jósolt neki. Ezt az emelkedést még az sem magyarázza, hogy a politikai paletta változatossága miatt a választók egyötödének egyelőre sejtelme sincs arról, melyik pártra adja a voksát, s a megkérdezettek harmada csak az utolsó pillanatban, a választás napján dönti el, melyik pártot tiszteli meg bizalmával. Az elképesztő különbségeket jól mutatja, hogy míg a Ninamedia kedden közzétett felmérése szerint a szociáldemokratákra 12,5 százalék szavazna, a Mediana múlt pénteki közvélemény-kutatásánál a párt mindössze 0,8 százalékkal lépte túl a négy százalékos parlamenti küszöböt.

Teljes a bizonytalanság, így korai megmondani, valóban Jansa lesz-e a következő kormányfő. Orbán Viktor kampányfellépése mindenesetre nem keltett nagy visszhangot, a szlovének nem tartanak az ország „orbanizációjától”, már csak azért sem, mert nem tudják, mi az, másrészt elképzelhetetlen az, hogy bármely politikai erő akár koalíciós partnereivel az alkotmánymódosításhoz is elegendő többséget szerezzen.

A voksoláson a második helyre esélyes LMS párt vezetője, a volt komikus, Marjan Sarec, aki minden várakozást felülmúlóan jól szerepelt a tavaly őszi elnökválasztáson, nem díjazta Orbán fellépését. Szerinte a magyar kormányfő beavatkozott az ország választási kampányaiba, és még meg fogja kérni a támogatás árát.

Az LMS a választás sötét lova. Nincs szó egységes tömörülésről, akadnak a pártban éppen úgy a jobboldalhoz, illetve a baloldalhoz húzó személyiségek. Egyes hírmagyarázók az olasz Öt Csillag Mozgalomhoz (M5S) hasonlítják, már csak amiatt is, mert annak alapítója, Beppe Grillo egykor szintén komikusként kereste kenyerét. A párhuzam mégis talán túlzó, az LMS eddig nem adta jelét annak, hogy euroszkeptikus lenne. Mindenképpen Sarec érdeme, hogy a semmiből épített fel egy pártot, amelyet az év első hónapjaiban több iroda még az élen látott. A szlovének kedvelik az új, még alig ismert tömörüléseket, négy éve Miro Cerar röviddel korábban alapított politikai ereje nyerte meg a voksolást.

Tiltott kampányfinanszírozással vádolják a Fideszt
Az SDS és a Fidesz stratégiájában feltűnő hasonlóságok vannak, Jansa pártja szinte lemásolta a magyar kormány Stop plakátjait. Egy civil szervezet, a „Ma egy új nap van” (DJND) mutatott rá, hogy az SDS az egyetlen párt Szlovéniában, amely vállalatokat mondhat magáénak. Ezek között a cégek között olyan médiavállalkozások is vannak, amelyekbe az Orbán miniszterelnökhöz köthető magyar üzletemberek már kétmillió eurót fektettek be. Ez közvetett módon finanszírozta az SDS választási kampányát. Szlovéniában a politikai pártok nem kaphatnak külföldről anyagi támogatást. Ez egy olyan mechanizmus, amely védi az állam és a választások szuverenitását. Az SDS újra talált egy megoldást, amivel átverheti az országot. (…) A választási részvételeddel megakadályozhatod Szlovénia orbanizációját” – számolt be róla a merce.hu.
A Habony Árpád környezetébe tartozó cégek tavaly bevásárolták magukat az SDS-közeli Nova24TV-be. Ugyancsak 2017-ben szerzett többségi tulajdont a kormánypárti bulvárlapot, a Riposztot kiadó kft. a szlovén konzervatív hetilap, a Demokratija kiadójában, amelyben kisebbségi tulajdonosként az SDS szerepel. A szlovén ügyészség egyébként január óta már illegális pártfinanszírozás ügyében vizsgálódik ennél a kiadóvállalatnál.

Sok függ attól is, hogyan szerepel a kis kereszténydemokrata párt, az NSi, amely egyedüliként jelezte, hajlandó lenne koalícióra lépni az SDS-szel. Kizárt, hogy Jansa e párttal együtt abszolút többséget szerezzen, ugyanakkor ha együtt nem maradnak el jelentősen attól, nem kizárt, hogy megkörnyékezik az LMS néhány képviselőjét.

A választásnak azonban akad egy még ennél is fontosabb faktora. A nagy kérdés az, hányan mennek el szavazni a fővárosban, Ljubljanában. Svetlana Slapzak politikai elemző a Die Pressének elmondta, Jansa ugyan ügyesen lovagolta meg az emberek bevándorlással kapcsolatos félelmeit, s az ország egy jelentős részében az SDS az úr, „a választások mindig Ljubljanában dőlnek el”. Mind mondta, tiszta politikai viszonyok biztosan nem alakulnak ki a voksolás után. Várhatóan hat-nyolc politikai erőnek sikerül bekerülnie a parlamentbe. Minden bizonnyal négy százalék fölé kerül az SDS, az LMS, a szociáldemokrata SD, Miro Cerar kormányfő pártja, az SMC, nyugdíjasok tömörülése, a DeSUS, talán a Balpárt, az Alenka Bratusek volt miniszterelnök által alapított SAB, s a már említett kereszténydemokrata NSi.

Ha Sarec pártja 15-20 százalék körül szerepel, akkor még akár az sem elképzelhetetlen, hogy Kamnik polgármestere lesz a következő miniszterelnök, pártja pedig a kabinet vezető ereje. Az LMS sok európai újhullámos párthoz hasonlóan a politikai elit ellen lép fel, amely „meghagyta a régi viszonyok között Szlovéniát, túszul ejtette az országot”. Kizárta a koalíciót Jansa pártjával, bár Ali Zerdin politikai elemző a Die Pressében emlékeztetett arra: Olaszországban sem számított arra senki, hogy az Öt Csillag Mozgalom a Ligával lép koalícióra. Úgy véli, a volt komikus kiszámíthatatlan, „sosem tudja senki, mikor beszél az igazi Marjan Sarec”. Azt azonban kétségtelennek tartja, hogy az LMS képviselőinek döntő szerepük lesz abban, milyen színezetű kormánya lesz majd Szlovéniának, s az ország is a populizmus útjára lép, vagy marad a józan, demokratikus, Európa-párti irányvonal.

Szlovénia

Lakosság: 2,066 millió fő
GDP: 75,604 milliárd dollár (2018-as becslés)
Egy főre jutó GDP: 36 566 (38. a világon)
Pénznem: euró
Legfontosabb export-partnerek: (százalékban) Európai Unió 75,7 (Németország 19,2, Olaszország 10,6, Ausztria 8, … Magyarország 4,4)
Legfontosabb import-partnerek: EU 70,7 (Németország 16,5, Olaszország 13,6 Ausztria 10,2, Horvátország 5,1) Kína 5,5, Törökország 4
Adósságállomány: a GDP 73,6 százaléka

2018.06.02 07:30

Weber, a néppárt csúcsjelöltje programot hirdetett: a nacionalizmus fenyeget

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:31

Fotó: AFP/ Abdulhamid Hosbas
A német politikus szerint a II. világháború óta nem volt ilyen veszélyben Európa.
A "nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme" a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus - tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD "Németország Brexit-pártja", vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval. Az AfD folyton "a nemzetek Európájáról beszél", de szavai mögött a "pőre egoizmus és nacionalizmus" húzódik meg, ezért "az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában" - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy az EPP "erős nemzetállamokat" akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok "a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek". Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya "optimista" lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának - a 2015-ös menekülthullámot nem említve - a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot. Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és "sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott". Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy "nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk" - mondta Manfred Weber. Az EPP-nek "világos programja" is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló áttelepítési programokat - tette hozzá. Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU "jobb hellyé teszi a világot", ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy "ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ" ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik. Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár "kedvezmény", és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint "az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel", hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait. Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. "Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni" - mondta Manfred Weber. Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani - fejtette ki Manfred Weber. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.
Szerző
2018.11.19 18:31

A Hasogdzsi-gyilkosság miatt állítja le teljes szaúdi fegyverexportját Németország

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:38

Fotó: AFP/ BANDAR AL-JALOUD
Még azokat a megrendeléseket sem teljesíthetik a német hadiipari vállalatok, melyekre már megkapták az engedélyt a kormánytól.
Nem ad el több hadiipari eszközt Németország Szaúd-Arábiának, és a már megkötött szerződések teljesítését is leállítják - írja a Spiegel. Mindez a bejelentést tevő pénzügyminiszter szerint a Hasogdzsi-gyilkosságra válasz. Dzsamál Hasogdzsi újságírót október elején az Ankarában lévő szaúdi konzulátuson gyilkolták meg, az üggyel kapcsolatban - szintén hétfőn - Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben.
Nem tudni, pontosan, hogy milyen nagyságrendű, már jóváhagyott szállítmányt érint a döntés, mint ahogy azt sem, pontosan milyen eszközökkel védi ki a német szövetségi kormány azok teljesítésére vonatkozó kötelezettségét. A legsúlyosabban érintett a Lürssen hajógyár lehet, mely 20 hajót szállítana Szaúd-Arábiának, melyből kettő már kész, és 300-an dolgoznak további nyolc darabon.
Jelenleg még az sem világos, mikor kerülhet feloldásra a mostani tiltás. Az viszont igen, hogy a szövetségi kormány hasonló lépéseket vár az Európai Unió többi tagországától is.

A CIA szerint a trónörökös rendelte a gyilkosságot, de az Egyesült Államok félti kapcsolatait

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) értékelése szerint a Hasogdzsi-gyilkosságot Szalmán koronaherceg rendelte el az MTI összefoglalása szerint. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált: "nagyon korai". Majd egy későbbi televíziós interjúban a szaúdi-amerikai stratégiai kapcsolatok megtartása mellett érvelve úgy fogalmazott Trump: "van egy szövetségesünk, és ragaszkodom hozzá, mert sok tekintetben nagyon is jó".

2018.11.19 17:38