Migránsozás, mint politikai haszon és az emberi jogok - Oszlassunk homályt

Publikálás dátuma
2018.06.04 15:40
AFP fotó
Mint a Népszava is megírta, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közleményben szólította fel Magyarországot, hogy vonja vissza a menekülteket sújtó törvénytervezetet. Ennek kapcsán számos megkeresés érkezett a Magyar ENSZ Társasághoz, hogy segítsen bizonyos fontos kérdések megvilágításában. Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke sietett az érdeklődők segítségére.

- A migrációhoz való jog része az Emberi Jog Egyetemes Deklarációjának, amelyet az ENSZ 70 évvel ezelőtt fogadott el.

- Az Emberi jogok Egyetemes Deklarációjának 13.Cikkelye szerint:

1.Mindenkinek joga van s szabad mozgásra és a tartózkodásra minden állam határain belül.

2.Mindenkinek joga van bármely ország elhagyására, beleértve saját országát is, és a visszatérésre országába.

A menekültek befogadásának kivételével nincsennek azonban megfogalmazva nemzetközi szerződésekben az „önkéntes migráció” esetében a befogadó országok kötelezettségei.

- A jelenlegi helyzet egyik tragikus jellemzője az, hogy a menekültek nagy tömegén túl sokmillió ember hagyta már el országát legálisan, akik a menekültekkel gyakran keveredve szörnyű feltételek között tengődnek a fejlődő világ különböző táboraiban, távol Európa, Észak Amerika és Ausztrália gazdag városaitól. Ezek már vállalták az illegális bevándorlással járó veszélyeket. Azok, akik már bejutottak a fejlett államokba, a beilleszkedés nehézségeivel küszödnek.

- A migráció a XXI század egyik döntő fontosságú, összetett, hosszú távú és sokoldalú problémája marad. Ennek okai sajátosak az egyes országokban: demográfiai, nemzetgazdasági és társadalmi tényezők, a tömeges nyomor és kilátástalanság, egyenlőtlenségek, háborúk, terrorizmus és a romló környezeti feltételek, beleértve a szaporodó természeti katasztrófákat. Ezek integrálódtak olyan globális problémává és feladattá, amelynek kezelése csak sokoldalú globális együttműködés réven lehetséges. Ennek közös szervezete csak az ENSZ lehet, globális jellege és átfogó felhatalmazása miatt. Jogi, anyagi és szervezeti lehetőségei azonban korlátozottak. Döntő az államok magatartása.

- A célországok, általában a fejlett világ országai, nehéz helyzetbe kerültek. A migráció a politikai konfliktusok egyik csomópontja lett.

- Az egyik végletet a globális és a nemzetbiztonság szűkebb értelmezői képviselik, akik korlátozásaikkal igyekeznek a feltételezett vagy tényleges kockázatokat minimálisra csökkenteni, és a migrációt különösen nagy biztonsági veszélynek tartják. Ez a politika nem jelent megoldást. A másik véglet a korlátozások nélküli világot tekinti a biztonság alapvető garanciájának. Ez sem vezethet eredményre. A Világszervezet megközelítése képviseli azt a reális felfogást, hogy a közös stratégiai fejlesztési célok megvalósítása és a közösen szabályozott nemzetközi áramlások a globális rendszere segíthetik hosszabb távon a problémák kezelését, rövid távon azonban különböző humanitárius megoldások keresése és társadalmi támogatása döntő fontosságú. Ennek része a társadalmi integráció segítése is azokban az államokban, ahova a bevándorlók és a menekültek tömegei él. Ez magában foglalja megfelelő életfeltételek biztosításának feladatait is.

- Magyarország nem „befogadó” nem célország. A migrációs áramlásokban tranzitállam és a külföldre távozott állampolgárai számát, a lakossághoz és különösen a munkaképes korú népességhez viszonyított arányát tekintve kibocsátó ország, Alig van magyar család, amelyből legalább egy személy ne tartozna a kint élők, dolgozók vagy munkát keresők közé. Ezért is lényeges Magyarország számára is a nemzetközi szervezetek különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében jelenleg is folyó tárgyalások eredményessége a beáramlottak élet és munkafeltételeinek javítását célzónemzetközi megállapodások elősegítésére. (forrás: menszt.hu)

Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12