Olasz bevándorló-ellenesség: ok nélkül agyonlőttek egy menekültet

Publikálás dátuma
2018.06.05 12:35
Az USB demonstrációja. Fotó: Andrea Ronchini / NurPhoto
Fotó: /
Menekült munkások sztrájkoltak Olaszországban, miután valaki agyonlőtte egyik társukat, egy másik munkást pedig a lábán talált el. Az áldozat törvényesen élt és dolgozott az országban. A rendőrség jelenleg nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként az ügyet, holott nem tudni indítékról. E közben a kormánypártok tovább migránsoznak. Matteo Salvini belügyminiszterként annyit fűzött az esethez: "vége a jó időknek az illegális bevándorlók számára".

Menekült mezőgazdasági munkások sztrájkoltak hétfőn a dél-olaszországi Calabriában, miután a hétvégén egy társukat lelőtte valaki - írja a Mérce a Local.it olasz hírportál alapján. Az áldozat a 29 éves nyugat-afrikai Soumalia Sacko volt, aki egy menekülttáborban élt másik körülbelül 1000 menekülttel. Segédmunkásként a déli régió termését takarította be, gyakran nagyon alacsony fizetésért. Sacko – csak úgy mint társai – legálisan élt Olaszországban 2010 óta, és csatlakozott olyan törekvésekhez, melyek a menekült munkavállalók jogainak megerősítéséért dolgoznak, mint például a sztrájkot is megrendező USB nevű, alulról szerveződő szakszervezet, ami segít képviselni külföldi munkások ezreit a dél-olaszországi mezőgazdaságban.

Sacko két társával egy elhagyott gyárépület mellett fémhulladékokat gyűjtött kunyhóépítéshez, mikor egy fehér férfi puskával négyszer rájuk lőtt. Egyikőjüket a lábán érte egy golyó, Sackot pedig a fején érte találat. Kórházba szállították, de az életét nem tudták megmenteni.

Az USB demonstrációja néhány órával azután kezdődött, hogy Matteo Salvini - a bevándorlásellenes kormánypárt, a Liga vezetője - letette esküjét, így Olaszország belügyminisztere és miniszterelnök-helyettese lett. Salvini azzal kommentálta a gyilkosságot, hogy "vége a jó időknek az illegális bevándorlók számára".

A rendőrség jelenleg nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként az ügyet. A helyi aktivisták szerint viszont rasszista motivációjú bűncselekményről van szó. "Soumalia halott, mert valaki itt úgy gondolta, meg kéne halnia" – nyilatkozta egy pap, aki a menekültek jogaiért kampányol. A USB június 16-ára országos demonstrációt szervez, hogy rávilágítson az olaszországi menekült munkavállalók helyzetére.

Az Orvosok az Emberi Jogokért (Doctors for Human Rights) nevű jogvédő szervezet szerint 3000 menekült él villany és folyóvíz nélkül a táborban és a környékén - többségük érvényes papírokkal és tartózkodási engedéllyel. Ők általában mezőgazdasági munkásként dolgoznak, a szerencsések akár a minimálbérért is.

Szerző
2018.06.05 12:35

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36