Olasz bevándorló-ellenesség: ok nélkül agyonlőttek egy menekültet

Publikálás dátuma
2018.06.05 12:35
Az USB demonstrációja. Fotó: Andrea Ronchini / NurPhoto
Fotó: /
Menekült munkások sztrájkoltak Olaszországban, miután valaki agyonlőtte egyik társukat, egy másik munkást pedig a lábán talált el. Az áldozat törvényesen élt és dolgozott az országban. A rendőrség jelenleg nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként az ügyet, holott nem tudni indítékról. E közben a kormánypártok tovább migránsoznak. Matteo Salvini belügyminiszterként annyit fűzött az esethez: "vége a jó időknek az illegális bevándorlók számára".

Menekült mezőgazdasági munkások sztrájkoltak hétfőn a dél-olaszországi Calabriában, miután a hétvégén egy társukat lelőtte valaki - írja a Mérce a Local.it olasz hírportál alapján. Az áldozat a 29 éves nyugat-afrikai Soumalia Sacko volt, aki egy menekülttáborban élt másik körülbelül 1000 menekülttel. Segédmunkásként a déli régió termését takarította be, gyakran nagyon alacsony fizetésért. Sacko – csak úgy mint társai – legálisan élt Olaszországban 2010 óta, és csatlakozott olyan törekvésekhez, melyek a menekült munkavállalók jogainak megerősítéséért dolgoznak, mint például a sztrájkot is megrendező USB nevű, alulról szerveződő szakszervezet, ami segít képviselni külföldi munkások ezreit a dél-olaszországi mezőgazdaságban.

Sacko két társával egy elhagyott gyárépület mellett fémhulladékokat gyűjtött kunyhóépítéshez, mikor egy fehér férfi puskával négyszer rájuk lőtt. Egyikőjüket a lábán érte egy golyó, Sackot pedig a fején érte találat. Kórházba szállították, de az életét nem tudták megmenteni.

Az USB demonstrációja néhány órával azután kezdődött, hogy Matteo Salvini - a bevándorlásellenes kormánypárt, a Liga vezetője - letette esküjét, így Olaszország belügyminisztere és miniszterelnök-helyettese lett. Salvini azzal kommentálta a gyilkosságot, hogy "vége a jó időknek az illegális bevándorlók számára".

A rendőrség jelenleg nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként az ügyet. A helyi aktivisták szerint viszont rasszista motivációjú bűncselekményről van szó. "Soumalia halott, mert valaki itt úgy gondolta, meg kéne halnia" – nyilatkozta egy pap, aki a menekültek jogaiért kampányol. A USB június 16-ára országos demonstrációt szervez, hogy rávilágítson az olaszországi menekült munkavállalók helyzetére.

Az Orvosok az Emberi Jogokért (Doctors for Human Rights) nevű jogvédő szervezet szerint 3000 menekült él villany és folyóvíz nélkül a táborban és a környékén - többségük érvényes papírokkal és tartózkodási engedéllyel. Ők általában mezőgazdasági munkásként dolgoznak, a szerencsések akár a minimálbérért is.

Szerző
2018.06.05 12:35

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:06

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.
2019.01.21 20:06

Újabb demokrata elnökjelölt-aspiráns tűnt fel Amerikában

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:18

Fotó: AFP/ SAUL LOEB / POOL / AFP
Kamala Harris kaliforniai szenátor az ABC televízió műsorában bejelentette hétfőn, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért 2020-ban.
"Egyedülálló vezetői tapasztalattal rendelkezem helyi önkormányzatban, egy állam kormányzatában és szövetségi kormányzatban" - fogalmazott a televíziós interjúban az 54 esztendős Kamala Harris, aki jamaicai és indiai bevándorlók gyereke, és korábban ügyészként dolgozott Kaliforniában. Az interjúval szinte egy időben a közösségi médiában közzétett rövid videóban fejtette ki céljait. "Igazság, egyenlőség, szabadság, demokrácia. Ezek nem csupán szavak, hanem értékek, amelyeket amerikaiként mindannyian nagy becsben tartunk" - fogalmazott. A tévéinterjúban pedig leszögezte: "Mi akkor vagyunk a legjobbak, amikor ezekért az elveinkét küzdünk". Hozzátette: "Nem vagyunk tökéletesek, de nagyszerű ország vagyunk, amikor azokról az elvekről vitázunk, amelyekre országunk épül".        Az elnökjelölt-aspiráns a jelenlegi republikánus elnök, Donald Trump bevándorlás-politikájának heves bírálójaként ismert, neve pedig Brett Kavanaugh főbírójelölt szenátusi meghallgatásán vált szélesebb körben is ismertté. A bejelentés időpontját amerikai kommentátorok jelképesnek tartják, ugyanis a Martin Luther King fekete polgárjogi harcosra emlékező nemzeti ünnepen történt. Valamint ez az a nap, amikor 47 évvel ezelőtt a Demokrata Párt első női politikusa, a New York-i Shirley Chisholm is bejelentette indulását pártja elnökjelöltségéért. A massachusettsi Elizabeth Warren szenátor és a New York-i szenátor Kirsten Gillibrand után Kamala Harris a harmadik nő a Demokrata Pártban, aki hivatalosan is bejelentette, hogy ringbe száll pártja elnökjelöltségéért. Ezt Tulsi Gabbard hawaii törvényhozó is jelezte már, de ő még hivatalosan nem jelentette be. Julián Castro, a texasi San Antonio volt polgármestere szintén hivatalosan bejelentette már indulását a párt elnökjelöltségéért.
Szerző
2019.01.21 18:18