Babis újra a kormánynál

Publikálás dátuma
2018.06.07. 07:32
FOTÓ: AFP/MICHAL CIZEK
Tegnap ismét kormányfővé nevezte ki Milos Zeman államfő Andrej Babist. Az új kabinetről júliusban voksol a törvényhozás.

Andrej Babis hazája legellentmondásosabb személyiségei közé tartozik. Populista politikus ugyan, de nem euroszkeptikus, több mint négymilliárd dolláros vagyonával hazája egyik legtehetősebb személyisége. Babis komoly rekordot mondhat magáénak: 2017. december 6-tól hazája miniszterelnöke úgy, hogy a parlament által megszavazott kormánya mind a mai napig nincs. Idén január 16-án rendeztek bizalmi szavazást kabinetjéről, ám esélye sem volt a győzelemre: mindössze saját pártja, az ANO 78 képviselője szavazott bizalmat a kabinetnek. Ez igen messze volt a minimális, 101 fős abszolút többségtől.

Babis számára az alkotmány, de elsősorban Milos Zeman elnök tette lehetővé, hogy de facto a prágai törvényhozás támogatása nélkül kormányozzon. Az államfő és a kormányfő között ugyanis szövetség jött létre. Ebből azonban nemcsak Babis profitált. A januári közvetlen elnökválasztáson ugyanis a bevándorlásellenességéről és oroszbarátságáról ismert Zemant részint az ANO szavazóinak támogatásával választották szűk többséggel újra az ország elnökének.

Ez a szövetség azóta azért kissé megkopott, mert Babis nem mindenben követte mentorát. Az államfő érdekében az állt volna, hogy a volt pénzügyminiszter elsősorban a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű párttal szövetkezzék, azt azonban a milliárdos vállalkozó is felmérte: ezzel teljesen elszigetelné magát az Európai Unión belül. Bár a kinevezett kormányfő a hét elején is bírálta Angela Merkel menekültpolitikáját, az EU jövőjét érintő kérdésekben rendszerint sokkal józanabbul nyilatkozott, mint akár Orbán Viktor magyar kormányfő, akár Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. Nyilvánvaló, hogy a Babis nem akar Budapest-Varsó-Prága-tengelyt. Nem a saját pénzének ellensége. Elsősorban vállalkozó, aki jól tudja: sem rövidebb, sem hosszabb távon nem kifizetődő összerúgni a port Berlinnel vagy Brüsszellel.

Ezúttal nagyobb az esély arra, hogy Babis kormányát megszavazza majd a parlament, egyelőre azonban erre sem lehet mérget venni. A kinevezett miniszterelnök megállapodást kötött azzal a szociáldemokrata párttal, amely (a kereszténydemokratákkal kiegészülve) az előző, hárompárti kabinetben is koalíciós társa volt. Az ANO és a szociáldemokraták kormányzati együttműködését kormányon kívülről támogatnák a kommunisták, akik az 1989-es bársonyos forradalom óta először kerülnének a hatalom közelébe. Ez azonban sokaknak nem tetszik: Prágában ezrek tiltakoztak a párt ellen. „Soha többé kommunizmust” – szerepelt a transzparenseken.

Egyelőre nem lehet véglegesen kijelenteni, hogy létrejön az új koalíció, mivel a szociáldemokraták tagságának véleményét is kikérték a koalíciós együttműködésről, ennek eredményét június 15-én jelentik be. A legnagyobb bizonytalansági tényező Babis személye, hiszen eljárás indult ellene uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt. Az új koalíciós szerződésnem ezért kikötötték: ha a kormány akár „egyetlen tagját is elítélik” (ez a kitétel egyértelműen Babisra vonatkozik), és az illető nem lép vissza önszántából, a két párt közötti megállapodás azonnal hatályát veszti.

Az EU szempontjából igen fontos, hogy a koalíciós szerződésben a két párt hitet tett amellett, folyatják a nyugatbarát politikát. Ez azt jelenti, hogy Andrej Babis hiába számít az oroszbarát Zeman elnök szövetségesének, Csehország külpolitikájában nem lesz változás. Ugyanakkor némi feszültséget keltett a még meg sem alakult koalícióban, hogy azt a Miroslav Pochét jelölték a szociáldemokraták külügyminiszternek, aki Zeman nagy bírálójaként ismert.

Babis egyelőre nem áll elő kormánylistával, közlése szerint erre csak a szociáldemokrata tagság szavazása eredményének bejelentése után kerít sort. Ez érthető döntés, hiszen ha a baloldali párt hívei elutasítanák a kormányzati együttműködést, akkor előre borítékolható, hogy az új kabinet sem kap többséget a törvényhozásban. Babis már előre bejelentette: ha mégsem lesz új kormány, akkor az előrehozott választás kiírásáért száll síkra.

Felmerül a kérdés, Zeman miért nem várta meg a szociáldemokrata tagság szavazásának eredményét, miért ez előtt nevezte ki Babist miniszterelnöknek? Ezt sokan meglehetősen barátságtalan lépésnek, nyílt nyomásgyakorlásnak tartják az államfő részéről. Martin Netolicky, a szociáldemokraták alelnöke a prágai rádióban úgy vélte, az államfő ezzel megpróbált beavatkozni a párt belső ügyeibe.

Ha viszont a szociáldemokraták igennek voksolnának, a parlamentben a július 10-zel kezdődő héten kellene bizalmi szavazást rendezni az új kabinetről. Ez utóbbi a valószínűbb forgatókönyv. A szociáldemokratákhoz közel álló Právo napilap is abból indul ki, létrejön majd az új koalíció.

Szerző

Miss America begombolkozik

Publikálás dátuma
2018.06.06. 20:26
Miss Universe 2017 FOTÓ: TED ALJIBE/AFP
Ezentúl nem a külső, hanem a belső szépség és az intellektus alapján választják ki Miss Americát. Kérdés, így ki fogja nézni az Atlantic Cityben rendezendő finálé tévéközvetítését.

A döntés látszólag magától értetődik: a XXI. században elfogadhatatlan, hogy fiatal lányokat combjuk hossza, járásuk vagy csípőjük ringása alapján osztályozzanak. Ezek a dolgok nem tekinthetők érdemnek, hiszen - leszámítva az edzőteremben töltött órákat - velük született tulajdonságokról van szó. A Miss America szervezőcége igazgatóságának kilenc tagjából immár heten nők. Ők határozták el, hogy mostantól nem lesz bikinis és estélyi ruhás felvonulás, helyette a zsűri a versenyzők által támogatott társadalmi ügyekről fog beszélgetni a hölgyekkel.

A Miss America szépségverseny előző igazgatója, Sam Haskell a versenyzőkről túlságosan is "buja" megjegyzéseket tartalmazó e-mailjei miatt kényszerült távozásra. Az új igazgató, Gretchen Carlson 1989-ben maga is megnyerte a versenyt. Most azt nyilatkozta, hogy a versenyzőket eztán nem a külsejük alapján fogják megítélni. Mármint a szeptemberi, Atlantic Cityben tartandó döntőtől kezdve. Az egyes államokban zajló selejtezőkben addig még előfordulhat, hogy a régi szabályokat - és a lányok fürdőruhás domborulatait - veszik figyelembe.

Vanessa Williams FOTÓ: Colin Knight/AFP

Vanessa Williams FOTÓ: Colin Knight/AFP

A Miss America verseny a New Yorktól nem túl távol fekvő, tengerparti Atlantic City nyári szezonját meghosszabbító látványosságként indult, még 1921-ben. Akkor, és még évekig külön felmentésre volt szükség a hölgyek fürdőruháját szigorúan a strandra korlátozó szabályok alól. 1940-ben tovább szigorodtak a feltételek: előírták, hogy a versenyzőknek "a fehér fajhoz" tartozóknak kell lenniük. Az első fekete győztes, Vanessa Williams csak 1983-ban kapott koronát.

A női egyenjogúság hívei kezdettől bírálták a "húspiacot". 1968-ban például melltartókból, fűzőkből, hajsütő vasakból, műszempillákból és a nők "rabságát" jelképező egyéb holmikból álló máglyát akartak gyújtani Atlantic City híres tengerparti sétányán, azonban a fajárdára való tekintettel nem kaptak tűzoltósági engedélyt. A mozgalom így is hatással volt a versenyre: az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerepet kapott az indulók egyénisége és a jótékonyság. Tavaly például kétmillió dollárnyi egyetemi ösztöndíjat osztottak ki a mezőnyben, ez volt az Egyesült Államokban a legnagyobb ilyen, csak nőknek fenntartott alap.

Az évek során többször felmerült, hogy el kéne hagyni a megalázó fürdőruhás, tűsarkú cipős felvonulást. A 90-es években még szavazást is rendeztek róla, ám ezen kétharmados többséget kapott a bikini. Most nagy dérrel-durral bejelentették a "Miss America 2.0" indulását, de kérdés, hogy a nyakig begombolkozó lányok kedvéért hányan fognak odaülni a tévékészülékek elé. Nézettség nélkül pedig az egész verseny végképp elveszíti az értelmét.

Szerző
Témák
Miss America

A miniszter a buldózerek elé feküdne

Publikálás dátuma
2018.06.06. 19:56
Heathrow repülőtér - fotó: Artur Widak/NurPhoto
Londonban várhatóan megépülhet a harmadik kifutópálya a brit főváros legnagyobb repülőterén, Heathrow-n. Így döntött a kormány, de az alsóháznak még szavaznia kell róla. Az építkezés ellenzői között van Boris Johnson, London előző polgármestere, a jelenlegi brit külügyminiszter is, aki testével védené a környéket.

A mostani két kifutópálya "megtelt", ami csökkenti az ország versenyképességét és a gazdaság egészére kihat - egyebek között ezzel érvelt a közlekedési miniszter is, aki "történelmi horderejűnek" nevezte a mostani kormányhatározatot. Chris Grayling szerint a beruházást az Egyesült Királyság nemzeti érdekei diktálják. Ugyanakkor elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése "heves érzelmeket szít". Azzal igyekezett megnyugtatni az ellenzőket, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (950 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatást ad a helyi közösségeknek, és egyúttal az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálják azokért a lakóingatlanokért, amelyeket ki kell majd sajátítani.

A repülőtér jelenlegi területétől északnyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények tervezett helyén ugyanis most még laknak. A környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, a jelenlegi brit külügyminiszter az építés egyik legnagyobb ellenzője. Nemrég azt is közölte, ha kell, "a buldózerek elé fekve" akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését. Márpedig az új kifutópályát 2025 és 2030 között át akarják adni a forgalomnak.

Szerző