Babis újra a kormánynál

Publikálás dátuma
2018.06.07 07:32
FOTÓ: AFP/MICHAL CIZEK
Tegnap ismét kormányfővé nevezte ki Milos Zeman államfő Andrej Babist. Az új kabinetről júliusban voksol a törvényhozás.

Andrej Babis hazája legellentmondásosabb személyiségei közé tartozik. Populista politikus ugyan, de nem euroszkeptikus, több mint négymilliárd dolláros vagyonával hazája egyik legtehetősebb személyisége. Babis komoly rekordot mondhat magáénak: 2017. december 6-tól hazája miniszterelnöke úgy, hogy a parlament által megszavazott kormánya mind a mai napig nincs. Idén január 16-án rendeztek bizalmi szavazást kabinetjéről, ám esélye sem volt a győzelemre: mindössze saját pártja, az ANO 78 képviselője szavazott bizalmat a kabinetnek. Ez igen messze volt a minimális, 101 fős abszolút többségtől.

Babis számára az alkotmány, de elsősorban Milos Zeman elnök tette lehetővé, hogy de facto a prágai törvényhozás támogatása nélkül kormányozzon. Az államfő és a kormányfő között ugyanis szövetség jött létre. Ebből azonban nemcsak Babis profitált. A januári közvetlen elnökválasztáson ugyanis a bevándorlásellenességéről és oroszbarátságáról ismert Zemant részint az ANO szavazóinak támogatásával választották szűk többséggel újra az ország elnökének.

Ez a szövetség azóta azért kissé megkopott, mert Babis nem mindenben követte mentorát. Az államfő érdekében az állt volna, hogy a volt pénzügyminiszter elsősorban a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű párttal szövetkezzék, azt azonban a milliárdos vállalkozó is felmérte: ezzel teljesen elszigetelné magát az Európai Unión belül. Bár a kinevezett kormányfő a hét elején is bírálta Angela Merkel menekültpolitikáját, az EU jövőjét érintő kérdésekben rendszerint sokkal józanabbul nyilatkozott, mint akár Orbán Viktor magyar kormányfő, akár Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. Nyilvánvaló, hogy a Babis nem akar Budapest-Varsó-Prága-tengelyt. Nem a saját pénzének ellensége. Elsősorban vállalkozó, aki jól tudja: sem rövidebb, sem hosszabb távon nem kifizetődő összerúgni a port Berlinnel vagy Brüsszellel.

Ezúttal nagyobb az esély arra, hogy Babis kormányát megszavazza majd a parlament, egyelőre azonban erre sem lehet mérget venni. A kinevezett miniszterelnök megállapodást kötött azzal a szociáldemokrata párttal, amely (a kereszténydemokratákkal kiegészülve) az előző, hárompárti kabinetben is koalíciós társa volt. Az ANO és a szociáldemokraták kormányzati együttműködését kormányon kívülről támogatnák a kommunisták, akik az 1989-es bársonyos forradalom óta először kerülnének a hatalom közelébe. Ez azonban sokaknak nem tetszik: Prágában ezrek tiltakoztak a párt ellen. „Soha többé kommunizmust” – szerepelt a transzparenseken.

Egyelőre nem lehet véglegesen kijelenteni, hogy létrejön az új koalíció, mivel a szociáldemokraták tagságának véleményét is kikérték a koalíciós együttműködésről, ennek eredményét június 15-én jelentik be. A legnagyobb bizonytalansági tényező Babis személye, hiszen eljárás indult ellene uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt. Az új koalíciós szerződésnem ezért kikötötték: ha a kormány akár „egyetlen tagját is elítélik” (ez a kitétel egyértelműen Babisra vonatkozik), és az illető nem lép vissza önszántából, a két párt közötti megállapodás azonnal hatályát veszti.

Az EU szempontjából igen fontos, hogy a koalíciós szerződésben a két párt hitet tett amellett, folyatják a nyugatbarát politikát. Ez azt jelenti, hogy Andrej Babis hiába számít az oroszbarát Zeman elnök szövetségesének, Csehország külpolitikájában nem lesz változás. Ugyanakkor némi feszültséget keltett a még meg sem alakult koalícióban, hogy azt a Miroslav Pochét jelölték a szociáldemokraták külügyminiszternek, aki Zeman nagy bírálójaként ismert.

Babis egyelőre nem áll elő kormánylistával, közlése szerint erre csak a szociáldemokrata tagság szavazása eredményének bejelentése után kerít sort. Ez érthető döntés, hiszen ha a baloldali párt hívei elutasítanák a kormányzati együttműködést, akkor előre borítékolható, hogy az új kabinet sem kap többséget a törvényhozásban. Babis már előre bejelentette: ha mégsem lesz új kormány, akkor az előrehozott választás kiírásáért száll síkra.

Felmerül a kérdés, Zeman miért nem várta meg a szociáldemokrata tagság szavazásának eredményét, miért ez előtt nevezte ki Babist miniszterelnöknek? Ezt sokan meglehetősen barátságtalan lépésnek, nyílt nyomásgyakorlásnak tartják az államfő részéről. Martin Netolicky, a szociáldemokraták alelnöke a prágai rádióban úgy vélte, az államfő ezzel megpróbált beavatkozni a párt belső ügyeibe.

Ha viszont a szociáldemokraták igennek voksolnának, a parlamentben a július 10-zel kezdődő héten kellene bizalmi szavazást rendezni az új kabinetről. Ez utóbbi a valószínűbb forgatókönyv. A szociáldemokratákhoz közel álló Právo napilap is abból indul ki, létrejön majd az új koalíció.

Szerző

Szárnyashajó és bombázó drón - a Kalasnyikov új arcai

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Putyin elnök azt várja, hogy a cég tevékenységének legalább harminc százaléka a civil társadalmat szolgálja.
A Kalasnyikovról elnevezett orosz konszern azzal már nem tud igazi meglepetést okozni, hogy új gépkarabélyt dob a piacra, azzal viszont annál nagyobbat, hogy Putyin elvárásának megfelelően a polgári szféra szolgálatába áll. Az AM-17-es gépkarabélyt még 2017 végén bemutatták, most azonban a vállalat a legnagyobb részletességgel a nagyközönséget is megismertette az új fegyverrel és annak hangtompítós változatával, az AMB-17-el. Az AM-17 mindössze 74 centi hosszú és fél kiló súlyú. Majdnem teljes egészében műanyag felhasználásával készült. Gyártói szerint "városi körülmények között használható a leghatásosabban". A Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium, a védett vállalatok, és a különleges alakulatok katonáinak szánják. Bár egyelőre korai beszélni az új gépkarabély exportjáról, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy legmodernebb fegyvereit is piacra dobja Oroszország. A 200-as AK-szériával idén ismertették meg a világot az Abu-Dzabiban rendezett IDEX-2019 nemzetközi kiállításon. Már a 100-as szériának is nagy sikere volt, olyannyira, hogy a Kalasnyikov gyár három műszakra állt át, hogy győzze a megrendelések teljesítését. 2017-ben több mint százezer Kalasnyikovot adtak el külföldön, 2001 óta pedig összesen több mint egymillió AK-típust. Természetesen ennél összehasonlíthatatlanul több orosz gyártmányú Kalasnyikov van külföldi kezekben. Az IDEX-2019 meglepetése volt a Kalasnyikov vállalat által legyártott KYB drón, amely az oroszok szerint forradalmasíthatja a hadviselést. Három kilónyi TNT-t képes szállítani, a kiszemelt célpontba robbanószerkezetével együtt becsapódik. Radar számára láthatatlan. Vlagyimir Dmitrijev, a konszern vezetője elmondta: Putyin elnök elvárása az, hogy 2025-re 30 százalékra emeljék a Kalasnyikov polgári jellegű tevékenységének az arányát. Tavaly ez 15 százalék volt. A gyár bekapcsolódik a természetvédelmi területek tanulmányozásába és megóvásába, az infrastruktúra fejlesztésébe. Az asztrahányi területen a tatár antilopok számát mérik fel a teljesen zajtalan „ZALA 421-16E” pilótanélküli eszközzel. A „Zala” jól vizsgázott, amikor a Távol-Keleten a felbocsátott hordozórakéták levált fokozatainak a maradványait kutatta fel több ezer négyzetkilométeres körzetben. Az eszköz számos olajtársaságot is segít a nehezen megközelíthető régiókban az olajvezetékek lefektetésében. A Kalasnyikov jelen van a hajóépítési szektorban is. Három önálló hajóépítő gyárral rendelkezik, és a kis motorcsónaktól a 149 méter hosszú teherhajókig terjed a választék. A „Kometa” elnevezésű modern szárnyashajó 120 ember számára biztosít kényelmes utazást. Hamarosan megjelenik a Krímben, Szocsiban, a Kaukázus fekete-tengeri partvidékén. Tervezi a cég  légpárnás hajók gyártását is, amelyek különösen a kemény időjárási viszonyok közepette használhatók eredményesen. Még a tervezésnél tartanak, de remélik, hogy egy-két éven belül elkészül a mintapéldány. A Kalasnyikov konszern számos új terméke a különleges ruházattól a technikai felszerelésekig az Északi-sarkkör viszonyai közötti munkát könnyíti meg. A vállalat tavaly elektromos meghajtású motorokkal látta el a moszkvai rendőrséget  a világbajnokság idejére. Kidolgozott a Kalasnyikov közlekedésbiztonsági hálózatot és kamerarendszert is. 
Frissítve: 2019.03.20 09:30

Lábon megvennék Itáliát - az olasz kormány is Kína pénzére pályázik

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Fotó: AFP/ GREG BAKER
Rómában kezdi meg európai körútját Hszi Csin-ping elnök. Gazdasági okok miatt különös figyelmet kelt római vizitje.
Hszi Csin-ping elnök európai körútja során a pápával nem hajlandó ugyan találkozni - pedig Ferenc pápa szívesen fogadta volna az államfőt -, ám az Európai Unió jövőjét illetően sem mellékes, milyen megállapodásokat köt az olasz kormánnyal. Olaszország súlyos gazdasági helyzetbe, recesszióba került, a populista kormány hosszabb távú túlélése a külföldi befektetésektől függ. A kabinet Kínától vár segítséget, ezért Giuseppe Conte kormányfő deklarálni kívánja, hogy hazája részt vesz az Új Selyemút elnevezésű kínai megaberuházásban, amelyben főleg ázsiai országok érintettek. Hszi Csin-ping közös szándéknyilatkozatot ír alá az olasz kormányfővel a további együttműködésről. Kína mintegy 900 milliárd dollárt szán a hatvan országot felölelő és megannyi infrastrukturális beruházást magában foglaló "selyemutas" kezdeményezésre. A mandarin nyelvet valamennyire értő, a kínai kultúrát kedvelő Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminiszter szerint hazájának igenis élnie kell ezzel a lehetőséggel. Olaszország ugyanis történetének egyik legkilátástalanabb válságába került. Mintegy hatszáz, államilag finanszírozott építkezést kellett leállítani a pénzhiány vagy bürokratikus akadályok miatt. Ezek között 25 milliárd euró összértékben 25 nagyberuházás is szerepel. Ha azonban Peking beszállna a fejlesztésekbe, azzal – Róma reményei szerint – 380 ezer embernek biztosítanának munkát abban az országban, ahol januári adat szerint még mindig magas, 10,5 százalékos az állástalanok aránya. Ennél csak Görögországban és Spanyolországban magasabb az unión belül. Bár Tria a kormány legracionálisabb politikusa, a kínai kapcsolatot illető véleménye teljesen megegyezik a koalíció két pártjáéval, az Öt Csillag Mozgaloméval (M5S) és a Ligáéval. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az M5S elnöke előzőleg Pekingben készítette elő Hszi Csin-ping római útját. Akkor négyoldalas szándéknyilatkozatot írtak alá, amely ugyan nem mérhető egy nemzetközi megállapodáshoz, de minden kétséget kizáróan kiderül belőle, hogy a kabinet egyfajta megmentőként tekint Pekingre. Di Maio szerint az olasz kisvállalkozások számára valóságos aranybánya a világ legnépesebb állama, ahol egyébként az olasz luxuscégek sem tudtak eddig gyökeret verni. Különösen Trieszt és Genoa remél sokat a kínai kapcsolattól – véli a Neue Zürcher Zeitung. Az Új Selyemútnak köszönhetően ugyanis e két város kikötője kivételes jelentőségűvé válhat. A remények szépek, ám az eddigi gyakorlat alapján a valóság sokkal keserűbb. Több ázsiai ország nem tudta visszafizetni a kínai hitelt, ezért értékes objektumokat kellett átadniuk hosszú időre Pekingnek. Ráadásul ezen államok politikailag is függővé váltak a "Nagy Sárkánytól". Ezért mind több ázsiai országban szemlélik bírálatokkal és aggodalommal a kínaiak gazdasági terjeszkedését. Tavaly az EU-országok pekingi nagykövetei még közös jelentésben tiltakoztak az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja – mint írták - a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. Akkor csak a magyar nagykövet nem csatlakozott a Pekinget elítélő dokumentumhoz. Most valószínűleg az olasz külképviseletvezető sem látná el kézjegyével. Mindenesetre Itália a G7 országai közül elsőként támogatná a kínai megaberuházást. Giuseppe Conte kormányfő szerint ez nem jelent geopolitikai változásokat Európában, az olasz külpolitika "ékköve" továbbra is a transzatlanti kapcsolat. Kína megítélését illetően azonban a koalícióban sincs egyetértés. Luigi Di Maio nem titkolja az ország iránti csodálatát, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke azonban óva int attól, hogy – mint arra nem egy afrikai országban találhatunk példát – hazája Kína gyarmatává váljon. „Az üzlet jó dolog, de ellenszolgáltatásként nem adhatjuk át az ország kulcsát” – fejtette ki. Salvini azért sem lelkesedne, ha a Huawei építené ki Olaszországban a szupergyors 5G mobilrendszert. Az Egyesült Államok kémkedéssel vádolja a kínai céget. A pekingi kapcsolat megítélése azonban nem az egyedüli feszültségforrás a kormányt alkotó pártok között. Míg a Liga azt szeretné, hogy megépüljön a Lyont Torinóval összekötő gyorsvasút, az M5S mereven ellenzi ezt.
Frissítve: 2019.03.20 09:30