Előfizetés

Kuruc virtus: Tiborcz-Lázár duóval erősített Habsburg lobbi

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.06.08. 16:17
Fotó: Vajda József
Lázár János friss vagyonnyilatkozata új fényben tünteti fel a volt miniszter Orbán-rendszerben betöltött szerepét, illetve távozását a kormányból. Már az is rejtély, miért vallotta be, hogy tulajdonos bizonyos cégekben, ha egyszer nyugodtan eltitkolhatta volna.

Kilépett a fényre Lázár János, mint nagyberuházó: a volt miniszter képviselői vagyonbevallásában feltüntette, hogy április óta tíz százalékos tulajdonrésze van az osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt-ben. Lázár így közvetve azt is elismerte, hogy így az immáron az ő résztulajdonába tartozó cégnél landolt a korábban a Radnóti színház által használt, a budapesti Paulay utca 52. szám alatti épület.

A történelmi épülettömböt évekkel ezelőtt az Orbán Viktor miniszterelnök minden lében kanál veje, Tiborcz István kijárójaként is hírbe hozott Szivek Norbert – jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére – cége szerezte meg, majd ezt a céget vásárolta fel tavaly nyáron az időközben az Andrássy úti divatcsarnokot is megszerző Divatcsarnok Projekt Zrt.

Ezt követően tavaly decemberben nagy tiltakozás ellenére a terézvárosi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s többsége feloldotta az épület műemléki védettségét, majd ezt követően jelent meg áprilisban – az épületet közvetve tulajdonló cégben Lázár.

Bár a Paulay 52-es épülettömb már nem műemléki, a Divatcsarnok Projekt Zrt. nagyon is büszkélkedhet patinás, történelmi névvel: a cégben igazgatótanácsi tag Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, az egyik, Magyarországon leginkább aktív Habsburg, aki korábban Lázár Jánossal együtt vadászott Soponyán fácánra, majd erről fotók kis kerültek ki az internetre.

Mint arról korábban az Átlátszó cikkezett az utóbbi években egyre-másra bukkannak fel az egykori uralkodócsalád tagjai az Orbán kormányzat, illetve maga a miniszterelnök környékén. A Habsburg Ottó alapítvány elnöke Orbán titokzatos svájci bankárja, Nagy István berni nagykövet lett.

Egyelőre rejtély, hogy Lázár miért vallotta be a Divatcsarnok Projekt Kft.-ben a részesedését, illetve egy füst alatt azt is, hogy április óta 8,1 százalékos tulajdona van a korábban már hozzá kötött, batidai vadászkastélyt építő cégben.

A Divatcsarnok-projektcég és a batidai kastélyt építő cég ugyanis egyaránt zártkörű részvénytársaság, ahol gyakorlatilag a végtelenségig el lehet rejteni a valós tulajdonosi kört a kíváncsi szemek elől. Ezzel szemben miniszteri megbízásának megszűnése után Lázár nyilvánosan is vállalta, hogy milliárdos vagyonelemek közelébe került. Ez felveti azt a kérdést is, hogy pontosan honnan lehetett a tehetősnek tudott politikusnak annyi pénze, hogy bevásárolja magát ezekbe a vállalkozásokba.

A Paulay utcai épület tulajdonviszonyai, illetve a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén álló, Tiborcz-közelinek tudott Szivek Norbert közreműködése megerősíti a régi keletű Tiborcz-Lázár kapcsolatról szóló híreket is. Bár a korábbi feltételezések szerint Lázárnak túlzott önfejűsége és önjárósága miatt kellett az Orbán-kormány közeléből távozni, a jelek szerint Lázár komoly üzleti kapcsolatrendszert épített ki a miniszterelnök hátországában.

Emlékezetes, hogy Tiborcz vagyonosodása 2009-ben, Hódmezővásárhelyen indult el, az Eliosszal. Az uniós csalás ellenes hatóság (OLAF) által vizsgált projektről Lázár saját maga jelentette ki korábban lapunknak, hogy azt „együtt találták ki” az akkor egyébként zsenge huszonéves Tiborczcal. Később is előfordult, hogy a minisztert a miniszterelnöki vővel fotózták le, láthatóan diskurálva, amire akkor Lázár lapunknak is azt a sutának ható indoklást adta, hogy egy jobbikos képviselő kérdezett rá a Parlamentben Tiborcz anyagi helyzetére, mire ő úgy döntött, hogy inkább személyesen kérdezi meg a miniszterelnöki vőtől.

Dúró Dóra kilép a Jobbikból

Cz. G.
Publikálás dátuma
2018.06.08. 15:52
Dúró Dóra. Fotó: Németh András Péter
Toroczkai László kizárása után Dúró Dóra az erkölcsileg egyetlen helyes lépésnek azt tartja, ha kilép a Jobbikból.

Semmiképpen sem bölcs, kiegyezésre törekvő lépés, ha eltávolítják azt az embert, akit a tisztújító kongresszuson a küldöttek 46 százaléka elnöknek választott volna – kommentálta Toroczkai László kizárását lapunknak Dúró Dóra parlamenti képviselő.

A döntés szerinte a Jobbikban lezajlott érték- és irányváltás folyamatának kicsúcsosodását jelenti. Úgy érzi, ezek után számára egyetlen helyes és erkölcsileg vállalható lépés marad: az, ha kilép a Jobbikból.

A közelmúltban Dúró Dórát kizárták a párt parlamenti frakciójából, és mandátumáról való lemondásra is felszólították. Dúró még nem döntötte el, eleget tesz-e a felszólításnak. Közlése szerint sok múlik azon, mi történik azon a zászlóbontó gyűlésen, amit Toroczkai június 23-ra hirdetett meg Ásotthalomra. Dúró Dóra mindenképpen valós esélyét látja annak, hogy új szervezet alakul: a helyszínen dől el, hogy ennek formája mozgalom vagy párt lesz.

Dúró kilépése után az MTI összesítése szerint Szőcs Norbert, a párt Baranya megyei elnöke, Fazekas Gabriella, a Jobbik 2010-es terézvárosi polgármester-jelöltje, illetve Dobi Zsolt, Csongrád megyei sajtófőnök is bejelentette távozását.

Kizárták a Jobbikból Toroczkai Lászlót

Publikálás dátuma
2018.06.08. 15:24
Fotó: Vajda József

A Jobbik etikai és fegyelmi bizottsága csütörtökön egyhangú határozattal kizárta a pártból Toroczkai László ásotthalmi polgármestert, a párt korábbi alelnökét – erősítette meg a párt pénteken a már korábban sejthető döntést. Az etikai eljárás Sneider Tamás pártelnök és Gyöngyösi Márton frakcióvezető beadványára indult. A csütörtöki tárgyaláson Toroczkai László nem jelent meg és írásban sem nyújtott be védekezést.

Az etikai bizottság határozata szerint Toroczkai – aki alulmaradt a párt legutóbbi elnökválasztásán – súlyos fegyelmi vétséget követett el, és megsértette a párt alapszabályát. Többek közt azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy a Jobbik minden tagjának kötelessége tartózkodni az olyan magatartástól, amely sérti a párt szabályzatait, testületeinek határozatait, programját, érdekeit, illetve jó hírét.

A testület szerint egyértelműen sérelmes volt a Jobbik számára, hogy Toroczkai a párton belüli vitákat a sajtó nyilvánossága előtt folytatta le és nem a belső fórumokon. Toroczkai a tisztújítás után nem tudott belenyugodni a szavazás eredményébe, ezért „sajtóturnéba” kezdett, nyilatkozataival pedig vagy valótlan tartalommal osztott meg belső információkat. A közleményben az is áll:

„A fegyelmi bizottság bizonyítottnak találta azt is, hogy Toroczkai László már jóval a tisztújítási időszak előtt belső információkat juttatott el a Jobbikkal ellenséges kormánypárti média részére az országos elnökségi üléseken történtekről.”

A határozat szerint a Toroczkai által tervezett platformalapítás alapszabály-ellenes volt, mert ilyen, belső szervezet létrehozására nincs semmilyen lehetőség. A sajtónyilatkozatok alapján pedig úgy látták, a lépésével Toroczkainak valójában nem egy új, eddig nem létező, párton belüli szervezeti egység létrehozása, hanem a Jobbik megosztása és bomlasztása volt a célja.

"Kihirdették a koncepciós ítéletet" - kommentálta Toroczkai a döntést. "Azt írják, hogy a platformalapítással a pártot akartuk szétszakítani, pedig a Dúró Dóra és ellenem indított hadjárat - amely lejárató kampányokat, a tagok, küldöttek zsarolását, végül a kizárásunkat is tartalmazta - fogja végül valóban kettészakítani a Jobbikot" - tette hozzá. Hazaárulókkal való titkos együttműködésekre is utalt a politikus, konkrétumok nélkül. A néppártosodás kapcsán úgy fogalmaz, pillangóból lett hernyó: "minket azért kellett kiszorítani, végül kizárni, mert ezt akadályoztuk, s gátjai lehettünk volna az egész átalakulást levezénylő, Sneider Tamás elnökségét is kitaláló Vona Gábor visszatérésének".