Kérészrajzás a Tiszán - Fotók

Publikálás dátuma
2018.06.11. 10:47

Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

Szerző

Fő a biztonság - Rendőrök őrzik a kérészeket

A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság - a társhatóságokkal együttműködve - a szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködik a kérészek biztonsága felett az idén korábban kezdődő tiszavirágzás idején. A tiszavirág (Palingenia longicauda) védett rovarfaj, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.

A rendőrkapitányság munkatársai - a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen - folyamatosan és visszatérően ellenőrzik a területet - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

A közlemény szerint a kérész már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Körösökön - lelhető fel.
A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához, az elejtéséhez és a birtokban tartásához is - hívták fel a figyelmet.

A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt - írták.
Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket - közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

Szerző

Mérges varangyok veszélyeztetik Madagaszkár állatvilágát

Publikálás dátuma
2018.06.09. 14:12
Illusztráció: AFP
Behurcolt mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát egy új genetikai kutatás szerint.

Az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot - közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban. A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére - írta az MTI a ScienceDaily.com alapján. "Ausztráliában az óriásvarangyok megjelenése nagy felfordulást okozott több ökoszisztémában azzal, hogy a helyi táplálékhálózatból a varangyok mérgének hatására kikerültek kulcsszerepet játszó ragadozók" - mondta Wolfgang Wüster, nagy-britanniai Bangor Egyetem munkatársa.

"Hasonló hatás várható Madagaszkáron is, ahol korábban nem voltak varangyok. Nagy valószínűséggel megfogyatkozik azoknak a ragadozóknak a száma, amelyek időnként békákra fanyalodnak, de nem tanulnak vagy nem fejlődnek elég gyorsan ahhoz, hogy elkerüljék ezeket a mérges varangyokat, de akár ki is halhatnak" - tette hozzá.

A varangyfélék (Bufonidae) egy bufadienolid nevű anyagot választanak ki, amely sok ragadozót az úgynevezett nátrium-kálium pumpa gátlásával öl meg. A nátrium-kálium pumpa az állati sejtmembrán egyik lényeges összetevője. Egyes fajok azonban képesek voltak ellenállóvá válni ezekkel a méreganyagokkal szemben egy génmutáció révén.

A tudósok 77 olyan madagaszkári faj nátrium-kálium pumpájának génjét elemezték, amelyek elfogyaszthatják a varangyokat: 27 kígyó-, két gyík-, 12 béka-, 8 emlős- és 28 madárfajt vizsgáltak. A kutatás szerint csak az egyik faj, a fehérfarkú malgaspatkány ellenálló a méreggel szemben - írta a ScienceDaily.com. "Eredményeink bizonyítják, hogy a behurcolt varangyok valószínűleg nagy hatással vannak sok, Madagaszkáron honos fajra, ami tovább súlyosbítja az ország természetvédelmi problémáit" - mondta Friederike Woog, a tanulmány társszerzője, a stuttgarti Állami Természettudományi Múzeum munkatársa.

Frank Glaw, a tanulmány társszerzője szerint a varangyok ebihalai a helyi halakra is veszélyt jelentenek, csakúgy, mint gerinctelen ragadozókra, például a csíkbogárfélékre (Dytiscidae), a szitakötőlárvákra és a rákokra. "Ez újabb példája, hogyan bomlaszthat meg természetes ökoszisztémákat egy a világ másik végéből behurcolt faj. Az invazív fajok behurcolásának megakadályozása a biodiverzitás megőrzését célzó egyik legfontosabb intézkedés" - fejtette ki Ben Marshall kutató.

Szerző