Trump folytatja kirohanásait

Publikálás dátuma
2018.06.11. 10:48
Donald Trump röviddel azelőtt, hogy visszavonja a G7-ek zárónyilatkozatára adott támogatását. Fotó: SAUL LOEB / AFP
Nem ült el a vihar, amelyet Donald Trump okozott a világ hét legfejlettebb országának csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök már elutazása után vonta vissza a G7-ek zárónyilatkozatára adott támogatását. Az amerikai elnök azóta folyamatosan becsmérli Justin Trudeau kanadai kormányfőt, hétfőn azonban megtalálta az újabb bűnbakot Angela Merkel személyében.

Trump ezúttal ismét elővette a témát, hogy Németország milyen keveset fizet be az észak-atlanti szövetség kasszájába. „Németország a GDP egy százalékát (lassan) fizeti a NATO-nak, miközben mi négy százalékot egy sokkal nagyobb gazdaság által" – írta a Twitteren. „Gondolja bárki is, hogy ennek van értelme?" – kérdezte Trump.

Az Egyesült Államok finanszírozza a szövetség költségeinek jelentős részét, hogy biztosítsa más államok biztonságát. A többiek azonban „a költségek csak töredékét állják, és közben kiröhögnek bennünket" – írta az amerikai elnök. „Nagy anyagi áldozatot hozva védjük meg Európát, és még a kereskedelemben is igazságtalanul bánnak velünk" – írta Trump, majd mindenkit megnyugtatva hozzátette: „Most változás jön!".

Az amerikai elnök nem túlságosan diplomatikus megnyilvánulásai alapján arra lehet következtetni, hogy már szinte az egész világra megsértődött. Mindenki más hibás a G7-csúcs fiaskójáért, csak ő nem. Ez a hozzáállás nem túlságosan szerencsés a világ leghatalmasabb országának vezetőjétől. Merkelre amiatt orrolhatott meg, mert a német kancellár is élesen bírálta, hogy Trump visszavonta a G7-ek zárókommünikéjének támogatását. „A támogatás visszavonása a Twitteren természetesen kijózanító és némiképp lehangoló" – jelentette ki a kancellár vasárnap este az ARD televízió egyik talk show-jában. Hozzátette azonban, hogy a német szövetségi kormány tartja magát a dokumentumban foglaltakhoz.

Trump ismételten nekiment Trudeau kanadai kormányfőnek is, akit „szimulánsnak" nevezett. „Miért engedném meg az Egyesült Államok elnökeként más országoknak, hogy továbbra is jelentős kereskedelmi többletre tegyen szert velünk szemben, ha ennek magas és igazságtalan árát évtizedek óta a gazdáink, munkásaink, adófizetőink fizetik meg".

Trump nem kímélte az Európai Uniót sem, amely „151 milliárdos kereskedelmi többletet mondhat magáénak az Egyesült Államokkal szemben".

Szerző

Sánchez gondjai a katalánokkal

Publikálás dátuma
2018.06.11. 07:37
Hiába Madrid gesztusa, Quim Torra ragaszkodik az önállósághoz. FOTÓ: AFP/JOSEP LAGO

Az új, a szocialista Pedro Sánchez miniszterelnök által irányított spanyol kormány gesztusokat próbál tenni a katalánoknak, a madridi kabinet erőfeszítéseit azonban mindeddig nem koronázta sok siker. A kabinet legújabb javaslata értelmében átítnák az alkotmányt. Meritxell Batet területi politikáért felelős miniszter Barcelonában annak a véleményének adott hangot, a spanyol szeparatisták követeléseire nem lehet kizárólag azt reagálni, hogy tartsák magukat a spanyol alaptörvényhez. A tárcavezető szerint tárgyalásokat kell kezdeményezni az alkotmány reformjáról azzal a céllal, hogy Spanyolországot föderációvá alakítsák át. Mint fogalmazott, egy ilyen reform „mielőbb szükséges” lenne. Kifejtette, az új törvényeket megvalósíthatóaknak tartja, s mindenki érdekét szolgálnák.

Batet megjegyezte, hogy az eddigi „autonóm közösségek” struktúrája sikeres volt. Ez különböző mértékű autonómiát biztosít az egyes országrészek számára. Csakhogy az eddigi rendnek „némi renoválásra van szüksége” – tette hozzá. A miniszter azt közölte, a madridi kormány nem tartja kizártnak, hogy az új alaptörvényben teljesíti a katalánok egyes követeléseit. Egyebek mellett emelnék az infrastruktúrára szánt támogatásokat.

Kérdés, van-e egyáltalán esély egy alkotmánymódosításra. Az alaptörvény megváltoztatásához ugyanis kétharmados többségre lenne szükség a madridi törvényhozásban. Ettől azonban nagyon messze van a mostani kabinet, hiszen Pedro Sánchez, aki másfél hete, egy Mariano Rajoy elleni sikeres bizalmatlansági indítvány után ült a miniszterelnöki bársonyszékbe, kisebbségi kormány élén áll. Azért sem látszik reálisnak az alkotmánymódosítás, mertCiudadanos nevű tömörülés.

Az új katalán regionális elnök, Quim Torra állásfoglalásában elutasította a madridi javaslatot. Kifejtette, a katalán kormány továbbra is független állam megteremtésében gondolkodik. Ehhez pedig szerinte a szeparatisták meg is kapták a felkérést a választóktól a tavaly októberi népszavazás során. A függetlenség kihirdetése után Madrid vette át az irányítást Katalónia felett, Sánchez azonban pénteken lehetővé tette, hogy a pénzügyekben ismét a katalánok dönthessenek. Mint fogalmazott, a „politikai normalizálás jegyében” döntött így.

Szerző

Botrányos G7-csúcs

Publikálás dátuma
2018.06.11. 07:35
Mindent elmond a hangulatról ez a kép: Merkel kontra Trump. FOTÓ: DPA/BUNDESREGIERUNG/JESCO DENZEL
Donald Trump kirohanása teszi emlékezetessé a G7-országok kanadai csúcstalálkozóját. Előre kódolva volt a kudarc, mind mélyebbek a szakadékok.

Elképesztő fordulat történt a világ hét legfejlettebb országa, a G7-ek kanadai, La Malbaiben megtartott csúcstalálkozóján. Eredetileg ugyanis mind a hét ország támogatta a zárónyilatkozatot, de Trump már a repülőtéren, a Twitteren vonta vissza hozzájárulását, majd nekitámadt Justin Trudeau kanadai kormányfőnek. Előzőleg némi meglepetést keltett, hogy sikerült olyan közös zárónyilatkozatban megállapodni, amely egyebek mellett kimondja, „erőfeszítéseket” tesznek a védővámok, az állami szubvenció és más a kereskedelmet érintő intézkedések leépítésére. „Aláhúzzuk a szabályokon nyugvó kereskedelmi rendszer fontosságát és a protekcionizmus ellen küzdünk” – hangoztatták a dokumentumot aláíró országok. Megegyeztek abban is, hogy kezdeményezik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját. A dokumentumban szót ejtettek továbbá arról : közös kezdeményezést tesznek azért, hogy 3 milliárd dollárral segítik a fejlődő országokban élő nőket. Külön részt szenteltek a tengerek védelmének. Ezzel kapcsolatban 2030-ig konkrét vállalásokat is megfogalmaztak.

A házigazda Justin Trudeau kanadai kormányfő sajtóértekezleten jelentette be a záródokumentum megszületését, egyúttal azt is közölte, "némiképp sértő", hogy az amerikai elnök importvámok bevezetését "amerikai nemzetbiztonsági kockázatokkal" indokolta. Az ekkor már a csúcsról eltávozott Trump a Twitteren intézett kirohanást a kanadai kormányfő ellen. Hamis állítással vádolta és gyenge vezetőnek nevezte, s bejelentette, visszavonja a zárónyilatkozat támogatását. A kanadai kormányfő hivatala visszautasította az állítást közölvén, nem mondott semmi olyat, ami korábban ne hangzott volna el. Angela Merkel német kancellár visszafogottan reagált az amerikai elnök elképesztő viselkedésére, kifejtette, tartja magát a zárókommünikéhez. Élesen bírálta Trump hozzáállását Emmanuel Macron francia elnök, illetve John McCain republikánus szenátor.

Az amerikai elnök ekkor már nem volt jelen Kanadában, idő előtt hagyta el a fórumot, s Szingapúrba utazott tovább, ahol kedden Kim Dzsong Unnal, Észak-Korea vezetőjével találkozik. Távozása előtt közleményt adott ki. Ebben vámmentes G7-övezetre tett javaslatot. „Nincs szükség vámokra, akadályokra. Ilyennek kellene lennie” – hangoztatta. Bírálta továbbá az állami szubvenciót.

Arról azért nincs szó, hogy a közlemény kivételesen békülékeny hangú lett volna, hiszen Trump hangsúlyozta, az Egyesült Államokat kereskedelmi szempontból évtizedeken át hátrányos megkülönböztetés érte, ezt azonban „nem tolerálja tovább”. Az amerikai elnök igazságos piaci feltételeket követelt. Egyben hibának nevezte, azon országok eljárását, amelyek „ellenlépésekkel vágnak vissza”. (Alighanem az Európai Unióra gondolt, amely július 1-től vezet be ellenintézkedéseket az Egyesült Államokkal szemben, miután júniustól Trump importvámjai az EU-t is érintik.)

Az amerikai elnök egyúttal újfent hitet tett amellett, hogy Oroszországot meg kell hívni a világ legtehetősebb államainak fórumára. Szerinte ez igazi nyereség lenne mindenki számára. Mint fogalmazott, üdvözítő lenne, ha az Egyesült Államok és Oroszország „ismét a világbékéről tárgyalna”. Úgy vélte, a G7 csoport is jelentősebb, ha Moszkva is jelen van. Oroszország visszatérésére azonban egyelőre vajmi kevés az esély. A többi állam- és kormányfő ugyanis már pénteken leszögezte, nem támogatják az amerikai elnök javaslatát. Oroszországot még 2014-ben zárták ki a fórumról a Krím félsziget annektálása miatt. Trump sajátos módon elődjét, Barack Obamát vádolta a Krím elvesztésével, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerepéről azonban nem tett említést.

Hírek szerint Angela Merkel bilaterális találkozót javasolt az Egyesült Államokkal, amelyen a kereskedelmet érintő vitát próbálnák megoldani. Erre már a következő két hétben sort kerítenének. G7 tagjai az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán. A csúcstalálkozón az Európai Unió is képviselteti magát.

Párbaj francia módra
A fotósok számára mindig különleges esemény, amikor Donald Trump kezet fog valakivel. Emmanuel Macron láthatóan készült is az eseményre. Olyan erősen szorította meg az amerikai elnök kezét pénteki bilaterális találkozójuk során, hogy a televíziókban is látni lehetett, amint Trump kezén egy ideig ott marad Macron ujjának nyoma. Ez a képsor a közösségi oldalakon is roppant népszerű volt, sok hozzászóló úgy vélte, Macron így kíván erőt demonstrálni.