Tovább gyűrűznek a Zsolnay-einstand következményei

Publikálás dátuma
2018.06.11 13:43
Illusztráció: Tóth Gergő
Fotó: /
Pécs önkormányzatának 300 milliós ingatlanvagyona úszott el a Zsolnay Porcelánmanufaktúra tulajdonosa ellen folyó perben. Mindeközben Pécs vezetőinek komoly felelőssége van abban, hogy a volt Zsolnay-dolgozók egyre nehezebb helyzetbe kerültek.

Nemzetközi visszhangja volt annak, amikor 2016-ban a kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló Paár Attila cége, a WHB meg akarta szerezni a Zsolnayt. A WHB féláron megvette az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankól a porcelángyár 416 milliós lejárt hitelét, és követelte az adósság kifizetését. Ezzel párhuzamosan a Zsolnayban kisebbségi tulajdonnal rendelkező pécsi önkormányzat létrehozta a Ledina Kerámia Kft.-t, s oda átcsalt a Zsolnay 145 dolgozójából 117-et, így a porcelángyár leállt. A Zsolnay szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa, Bachar Najari azonban kifizette a tartozást, s új emberekkel beindította a termelést. A Zsolnay talpra állt, a Ledina pedig – amit a város eladott egy fideszes érdekkörnek - azóta is keresi a helyét a piacon, és csak a tulajdonosok támogatásból képes fenntartani magát.

Pécs fideszes vezetőinek súlyos presztízsveszteséget okozott ez a sikertelen einstand, ami immár anyagi veszteséggel is társul. A város ugyanis ahhoz a hitelhez, amit a WHB megvásárolt, a hitel felvételekor jelzálogként felajánlott négy belvárosi ingatlant. Mivel Najari kifizette a tartozást, igényt tartott a hitel fedezetére. A város ezzel nem értett egyet, ezért az ügy bíróságra került. A jogerős ítélet a múlt hét végén megszületett, s ennek alapján Najarit illeti a 300 milliós ingatlancsomag jelzálogjoga. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a négy ingatlan gazdája Najari lett, s a város elvesztette ezt a vagyont, s még 5 millió perköltség is terheli az önkormányzatot. Minderről Bodnár Imre, a Zsolnay ügyvédje tájékoztatta lapunkat.

Pécs irányítóit az is nyomaszthatja, hogy a Zsolnaytól elcsábított 117 dolgozó rendkívüli felmondását a bíróság tavaly jogtalannak minősítette, s ezért a kilépett dolgozók 23 millió forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek. A pervesztesek fizetési kötelezettsége 150 és 300 ezer forint között mozog. Ez különösen komoly teher azok számára, akiknek a Ledina már nem tud munkát biztosítani (jelenleg a cégnél már csak hetvenen dolgoznak). Amikor a városvezetés a dolgozókat átcsábította a Ledina Kft.-be, akkor azt ígérték, hogy minden ebből adódó kárukat az önkormányzat átvállalja. Csakhogy ennek nincs meg a jogi alapja, ha a város fizetne a dolgozók helyett, akkor az átutalást aláíró politikus vagy hivatalnok hűtlen kezelést követne el. Utóbb a Ledina vezetése is megígérte, hogy cég tulajdonosai fizetnek a dolgozók helyett, ám eddig ez nem történt meg. Pedig az idő sürget, hisz a fizetési határidő lejárt, s eddig csak nyolc volt dolgozó rendezte tartozását. A többiekkel szemben a Zsolnay elindította a végrehajtási eljárást, aminek költsége néhány hónapon belül 30-40 százalékkal emeli a dolgozók tartozását.

2018.06.11 13:43

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12