Előfizetés

Már épül Mészáros Lőrinc komáromi Duna-hídja

Publikálás dátuma
2018.06.11. 15:17
Fotó: Népszava
Helyére emelték hétfőn az új komáromi Duna-híd pályaszerkezetének első három elemét, az egyenként 165 tonnás alkotórészek Csepelről a Dunán érkeztek a helyszínre - írja az MTI.

A teljes híd 37 elemből áll majd, ezek összsúlya 5400 tonna. A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles híd, acél pályalemezzel. A 600 méter hosszú hídon kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, kerékpárutat, gyalogos járdát, közvilágítást is kialakítanak. Az útpálya részeit az összeállítás után egy időre Szlovákia irányba tolják el, így párhuzamosan építhetik a hidat tartó pilont, amely 2400 tonnás és közel 95 méter magas lesz.

Az átadást 2019 végére tervezik. A beruházásnak köszönhetően közvetlen teherforgalmi kapcsolat jön létre Komáromnál Magyarország és Szlovákia között. Jelenleg a kamionok korlátozás nélkül Vámosszabadi felől 53, míg Parassapuszta felől 180 kilométeres kerülővel haladhatnak át a magyar és szlovák határon.

Az új átkelőt H-M Dunahíd Konzorcium építi, amelynek tagja a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. is. A kivitelezés nettó összege 91,2 millió euró, mintegy 28,6 milliárd forint, az összeg 85 százaléka uniós forrás. Ezek - mint azt az Átlátszó is bemutatja - Mészáros Lőrinc és üzletfeleinek cégei.

Az építkezés legutóbb januárban került a hírekbe, miután a szlovák oldalon meghalt egy ott dolgozó munkás. A haláleset körülményeit vizsgálva a szlovák munkabiztonsági felügyelőség súlyos hiányosságokat állapított meg: nem voltak leföldelve az építkezés mobil bódéi, hibás volt a villanyvezetékek érintésvédelme, nem voltak lefedve az építkezésen található árkok, hiányoztak az építkezésről a mentőkészülékek - mindezekért egy szlovákiai cégre 200 ezer euróig terjedő bírságot rónának ki, számolt be a Bumm.sk. Kiderült azonban az is, hogy mivel kizárólag magyar alkalmazottak magyar cégek foglalkoztatásában dolgoznak az elkerített építkezésen, ezért ott a magyar szabályozás van érvényben. Egyelőre nincs hír büntetésről.

Tovább gyűrűznek a Zsolnay-einstand következményei

Ungár Tamás
Publikálás dátuma
2018.06.11. 13:43
Illusztráció: Tóth Gergő
Pécs önkormányzatának 300 milliós ingatlanvagyona úszott el a Zsolnay Porcelánmanufaktúra tulajdonosa ellen folyó perben. Mindeközben Pécs vezetőinek komoly felelőssége van abban, hogy a volt Zsolnay-dolgozók egyre nehezebb helyzetbe kerültek.

Nemzetközi visszhangja volt annak, amikor 2016-ban a kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló Paár Attila cége, a WHB meg akarta szerezni a Zsolnayt. A WHB féláron megvette az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankól a porcelángyár 416 milliós lejárt hitelét, és követelte az adósság kifizetését. Ezzel párhuzamosan a Zsolnayban kisebbségi tulajdonnal rendelkező pécsi önkormányzat létrehozta a Ledina Kerámia Kft.-t, s oda átcsalt a Zsolnay 145 dolgozójából 117-et, így a porcelángyár leállt. A Zsolnay szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa, Bachar Najari azonban kifizette a tartozást, s új emberekkel beindította a termelést. A Zsolnay talpra állt, a Ledina pedig – amit a város eladott egy fideszes érdekkörnek - azóta is keresi a helyét a piacon, és csak a tulajdonosok támogatásból képes fenntartani magát.

Pécs fideszes vezetőinek súlyos presztízsveszteséget okozott ez a sikertelen einstand, ami immár anyagi veszteséggel is társul. A város ugyanis ahhoz a hitelhez, amit a WHB megvásárolt, a hitel felvételekor jelzálogként felajánlott négy belvárosi ingatlant. Mivel Najari kifizette a tartozást, igényt tartott a hitel fedezetére. A város ezzel nem értett egyet, ezért az ügy bíróságra került. A jogerős ítélet a múlt hét végén megszületett, s ennek alapján Najarit illeti a 300 milliós ingatlancsomag jelzálogjoga. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a négy ingatlan gazdája Najari lett, s a város elvesztette ezt a vagyont, s még 5 millió perköltség is terheli az önkormányzatot. Minderről Bodnár Imre, a Zsolnay ügyvédje tájékoztatta lapunkat.

Pécs irányítóit az is nyomaszthatja, hogy a Zsolnaytól elcsábított 117 dolgozó rendkívüli felmondását a bíróság tavaly jogtalannak minősítette, s ezért a kilépett dolgozók 23 millió forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek. A pervesztesek fizetési kötelezettsége 150 és 300 ezer forint között mozog. Ez különösen komoly teher azok számára, akiknek a Ledina már nem tud munkát biztosítani (jelenleg a cégnél már csak hetvenen dolgoznak). Amikor a városvezetés a dolgozókat átcsábította a Ledina Kft.-be, akkor azt ígérték, hogy minden ebből adódó kárukat az önkormányzat átvállalja. Csakhogy ennek nincs meg a jogi alapja, ha a város fizetne a dolgozók helyett, akkor az átutalást aláíró politikus vagy hivatalnok hűtlen kezelést követne el. Utóbb a Ledina vezetése is megígérte, hogy cég tulajdonosai fizetnek a dolgozók helyett, ám eddig ez nem történt meg. Pedig az idő sürget, hisz a fizetési határidő lejárt, s eddig csak nyolc volt dolgozó rendezte tartozását. A többiekkel szemben a Zsolnay elindította a végrehajtási eljárást, aminek költsége néhány hónapon belül 30-40 százalékkal emeli a dolgozók tartozását.

Drágulnak a magánorvosi szolgáltatások

Publikálás dátuma
2018.06.11. 12:36
Shutterstock illusztráció
Az elmúlt két év alatt harminc százalékkal emelkedtek a magánrendelőkben az árak.

Évente három-négyezer forinttal drágulnak a magánorvosi szolgáltatások – derül ki az UNION Biztosító saját adataiból. Míg az üzleti egészségbiztosítás keretében térített ellátásokért 2016-ban átlagosan 17 800 forintot, tavaly már 19 300 forintot, idén pedig már átlagosan 23 000 forintot fizettek az ügyfeleik.

Akik nem a biztosítás keretében - veszik igénybe ugyanezeket a szolgáltatásokat, azoknak az ilyen orvosi vizitek díja eléri a 20-25 000 forintot. Ez két év alatt közel 30 százalékos díjemelkedést jelent. Egy kisebb szűrőcsomag átlagára ugyanezen idő alatt 40-ről 50 ezer forint körüli összegre emelkedett. Mindennek a hátterében a megnövekedett magánellátási igénybevétel és a legjobb szakemberekért folytatott szolgáltatói versengés egyaránt szerepet játszik.

Az UNION Biztosító adatai szerint a bőrgyógyászati, a nőgyógyászati, az ortopédiai, a gasztroenterológia és különböző laborvizsgálatok a leggyakrabban keresett fizetős ellátás.

A cég felmérése szerint, bár jelenleg az alkalmazottak mindössze nyolcada kap egészségbiztosítási juttatást munkáltatójától, az érintettek többsége fontosnak tartja, hogy cafetéria része legyen az egészségbiztosítás is. Az egészségbiztosítások 95 százalékát vállalatok kötik Magyarországon. Ennek oka - az adómentességen túl - az is, hogy a csoportos biztosítások díja lényegesen kedvezőbb. Ebben a szegmensben egy várakozás nélküli járóbeteg-ellátást, diagnosztikai- és laborvizsgálatokat, valamint kisebb műtéteket is felölelő csomag betegút szervezéssel és tanácsadással már akár fejenként 5-6 ezer forintos havidíj mellett is elérhető.