Kozák Danuta parádés visszatérése

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:52
Illusztráció - Fotó: Németh András Péter
Hüttner Csaba szövetségi kapitány elégedetten értékelt a vasárnap befejeződött belgrádi kajak-kenu Európa-bajnokság után, amelyen a magyar versenyzők remekül teljesítve 15 érmet – hat aranyat, öt ezüstöt és négy bronzot – gyűjtöttek, és az olimpiai számokat tekintve 3-3-2 volt a dobogós mérlegük.

Külön kiemelte az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danutát, aki gyermeke tavalyi születése miatt a 2016-os riói ötkarikás játékok óta most versenyzett először nemzetközi vizeken.

„Dana visszatérése minden várakozást felülmúlt. Mindkét egyes számban bizonyította, hogy ismét kell vele számolni. Az benne volt, hogy az ötszáz egyest megnyeri, de amit a harmadik számában, kétszázon produkált, fáradtan, az első nemzetközi versenyén, az szerintem emberfeletti” – fogalmazott az Eb-t két arannyal (K–1 és K–4 500 m) és egy ezüsttel (K–1 200 m) záró világklasszis kajakosról a kapitány.

A fiatal, mindössze húszéves Kopasz Bálint hatalmas csata után lett második K–1 1000 méteren, majd másnap 500-on fáradtan versenyzett, s Hüttner Csaba elárulta: a sportoló ebből le is vonta a következtetéseket, mostantól egyesben csak a hosszabb távra összpontosít. Az új olimpiai számban szereplő 500 méteres férfi kajak négyessel kapcsolatban a szakvezető azt mondta, egy hét készülés után a harmadik hely reális eredmény, dolgozniuk kell azon, hogy ez a négy ember – Tótka Sándor, Molnár Péter, Dudás Miklós és Kuli István – minél jobban összecsiszolódjon. A kvartett összeállítása többfordulós válogatás után alakult ki, és a szövetségi kapitány előzetesen azt mondta, ha az egység megfelelően teljesít Belgrádban, akkor készülhet tovább az augusztusi, portugáliai világbajnokságra.

Az Eb után az idei gyorsasági kajak-kenu versenyszezon július középén a második, szolnoki válogatóversennyel folytatódik, az év fő viadalát, a vb-t pedig augusztus 23–26-án rendezik a portugáliai Montemor-o-Velhóban.

Szerző

Az első lépések Köln felé – Négyes döntőbe juthatnak a magyar csapatok a kézilabda BL-ben

Publikálás dátuma
2019.04.24 13:10

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
A Veszprém szerdán Németországban, a Szeged pedig csütörtökön Észak-Macedóniában kezdi meg szereplését a férfi kézilabda BL negyeddöntőjében.
Ami a női Bajnokok Ligájában nem sikerült, a férfiak mezőnyében még összejöhet, hiszen mindkét magyar csapatnak reális esélye van arra, hogy bejusson a legjobb négy közé, azaz a kölni négyes döntőbe (a hölgyeknél ez csak a címvédő Győrnek sikerült, a Ferencvárosnak nem). Különböző okokból úgy alakult, hogy a magyar bajnok és kupagyőztes MOL-Pick Szeged és a tavalyi bajnoki ezüstérmes Telekom Veszprém is hétközi mérkőzést játszik: a veszprémiek azért szerdán lépnek pályára a Flensburg-Handewitt elleni első, flensburgi mérkőzésen, mert a németeknek vasárnap meccse lesz a helyi ligában, míg a Szeged azért játszik csütörtökön, mert ellenfele, az észak-macedón Vardar Szkopje az ortodox húsvét miatt nem szeretett volna a hétvégén pályára lépni.
A nehéz ősz után – a várakozásokat alulmúló eredmények miatt még a vezetőedzőt, Ljubomir Vranjest is menesztették – a szezon tavaszi felében újra magára találó, hat idei BL-meccséből hatot megnyerő Veszprém ellenfele Németországban abszolút dominál, 27 bajnoki mérkőzéséből csupán egyet veszített el, tehát jó eséllyel 2019-ben is bajnok lesz. A csoportkörben kétszer találkozott a Szegeddel az őszi idényben, Magyarországon kettővel kikapott, vendéglátóként viszont 27-25-re nyert. A két együttes eddig tízszer mérte össze erejét tétmeccsen, két döntetlen mellett a Veszprém ötször, a Flensburg háromszor nyert. 
„Kemény ellenfelünk védekezése és dinamikus a támadása. Ez teszi a Flensburgot igazán veszélyes csapattá”
– jellemezte a riválist a magyar klub honlapján a Veszprém vezetőedzője, David Davis, aki tanítványaitól magabiztos játékot vár, de nehéz összecsapásra számít.
Mióta a férfi BL végjátékát négyes döntős rendszerben rendezik (2010 volt az első alkalom), a veszprémi kézilabdacsapat 2014 és 2017 között megszakítás nélkül négyszer jutott be a végjátékba, ahova a tavalyi nyolcaddöntős kudarc után jutna el ismét. A bakonyi gárda az elmúlt években kétszer is az aranyéremért játszhatott, ám 2015-ben a 28-23-ra nyerő Barcelona, egy évvel később pedig a hetesek után győzedelmeskedő Kielce happolta el a serleget a veszprémiek elől. Utóbbi vereség azért volt különösen fájó, mert a rendes játékidő vége előtt 14 perccel még kilenc góllal vezetett a Veszprém.
A Szegedre csütörtökön az európai férfi kézilabdázás legutóbbi éveinek meghatározó csapata vár a Vardar Szkopje személyében, sokan mégis úgy tartják, hogy az első kölni szereplésére pályázó, Magyarországon is mind dominánsabb Szeged számára most jött el a nagy esély az áttörésre. A szegediek helyzetét javíthatja, hogy a legutóbbi két négyes döntőbe eljutó, jelenleg likviditási problémákkal küzdő Vardar orosz tulajdonosa, Szergej Szamszonyenko pénteken jelentette be, hogy hét sikeres év után idén nyártól nem támogatja tovább a klubot, amelynek életét bizonyára felforgatta a bizonytalanná váló helyzet.
A szegediek ünnepe egyébként munkával telt, a kézilabdázók szombaton, vasárnap és hétfőn is edzettek, szerdán utaznak el a párharc első mérkőzésének helyszínére.

Négy között a Veszprém és a Szeged is

Az Európai Kézilabda-szövetség legfrissebb, hétfőn közölt listáján a szakírók a Telekom Veszprémet a harmadik, a MOL-Pick Szegedet pedig a negyedik helyre rangsorolták a még versenyben lévők közül. Első a Paris Saint-Germain, második a Barcelona, míg a Vardar ötödik, a Flensburg hatodik. A Veszprém kapcsán kiemelték, hogy a Vranjest váltó David Davis érkezésével „új élet” köszöntött be a csapatnál, amelynek a szurkolók támogatására is szüksége lesz a Flensburg vendégeként, míg a veszprémieket legutóbb a kupadöntőben is legyőző Szegedről azt írták, hogy álomszezont fut. 

A negyeddöntők programja

Szerda Flensburg–Telekom Veszprém 19.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 4., Veszprém Nantes–Barcelona 20.45 Visszavágó: május 4., Barcelona Csütörtök Vardar Szkopje–Mol-Pick Szeged 20.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 5., Szeged Szombat Kielce–Paris Saint-Germain 18.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 5., Párizs

Frissítve: 2019.04.24 13:10

Álom a tavasz a magyaroknak az európai klubtornán

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Negyvenöt éve az Újpest elődöntőt játszott a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BL elődje), azóta egyszer sem élték meg a tavaszt a magyar klubok ebben a sorozatban.
Csatoljuk be az öveket, és még így is fogóddzunk meg: negyvenöt esztendeje történt meg legutóbb, hogy magyar labdarúgó-klubcsapat megérte a tavaszt az első számú európai klubtornán. A mindmáig utolsó magyar érdekeltségű BEK- vagy BL-mérkőzés szomorú jubileumát ma üljük: 1974. április 24-én (ahogyan most, akkor is szerda volt) rendezték a Bayern–Újpest visszavágót Münchenben. 
Egyáltalán nem mellesleg: a döntőbe jutásért.
De gyászos hangulatban, mert egy héttel azelőtt Dortmundban az NSZK válogatottja 5-0-ás csapást mért címeres mezes honfitársainkra úgy, hogy Grabowski tizenegyesét Mészáros kapus kivédte. 
Abban az évben a világbajnokságot is a szövetségi köztársaságban rendezték, ám immár másodszor fordult elő az, ami 1970-ig egyszer sem történt meg: a nemzeti együttes, bár nevezett, nem kvalifikálta magát a vb-re. Hogy a selejtezőcsoportban veretlen maradt, az senkit sem érdekelt, és Puskás Ferenc keserűen állapította meg 1973-ban, a kiesés után: „A magyar labdarúgás mélyponton van. Hihetetlen, hogy a válogatott, amelyet 1954-ben csak egy hajszál választott el a világbajnoki címtől, most sem tudott bejutni a legjobb tizenhat közé.” Igaz, Baróti Lajos már 1971 novemberében azt mondta: „Magyarországon jelen pillanatban mélyponton van a futballjáték.” 
A Magyar Nemzetben pedig ez jelent meg: „Marseille után, 1969-ben emlegettük először, hogy mélyponton van a magyar labdarúgás. Az értelmező szótár szerint a mélypont »valamire vonatkoztatva a legalacsonyabb fok, mérték, helyzet«. Olyasmi, mint az abszolút nulla, a mínusz 273 fok, amelynél lejjebb már nem lehet menni. A mi labdarúgásunk úgy mozdult el a mélypontról, hogy még lejjebb süllyedt. Hol voltunk 1969-ben az igazi mélyponttól?!” 
A süllyedés során 1972-ben sikerült bekerülni az Európa-bajnokság legjobb négy csapata közé, míg 1974-ben BEK-elődöntőt vívni és utánpótlás Eb-aranyérmet nyerni. (Aztán hetvenötben az FTC KEK-döntőt játszott.) Az Újpest ebben az összetételben kezdett a bajor városban: Szentmihályi – Kellner, Harsányi, Horváth, Noskó – Dunai III, Zámbó, Tóth András – Fazekas, Bene, Nagy László. (Fekete „Golyó” csere volt.) 
A Megyeri úti szurkolók nemrégiben megválasztották az utóbbi harminc év legjobb lila-fehér tizenegyét. Ez így néz ki: Balajcza – Fehér, Urbán, Sebők, Szlezák – Véber, Erős, Tóth Norbert – Kovács, Rajczi, Kabát. Mit gondolnak, hány poszton „nyernének” az utódok?
Az elődök – a pesti 1-1 után – 3-0-ra kikaptak Münchenben. Mindkét találkozónak 80 ezer nézője volt. S a súlyos kritikák ellenére hagymázas álmokban sem került elő, hogy negyvenöt abszolút nullás tavasz következik a BEK-ben. 
Az elődöntő tizenötödik évfordulóján már a legrosszabbat is lehetett sejteni. Ez látott napvilágot 1989-ben: „Húsz évvel Marseille után továbbra is egy helyben topogunk, s közben mind több ország hagy bennünket állva. Két évtized távlatából megállapítható: a kezdeti sokk után minden maradt a régiben.” Majd 1993-ban azt írták a magyar futballról: „Tetőponton a válság, mélyponton a színvonal.” A rozoga szánkó felgyorsult a dermesztő lejtőn. Sárközy Tamás professzor 2007-ben kijelentette: „A labdarúgás szakmai, gazdasági és erkölcsi válsága az egész magyar sportot devalválja a lakosság, az üzleti világ és a nemzetközi közvélemény előtt egyaránt.” 
Így érkeztünk el minden idők legnyomasztóbb évtizedéhez, a mostanihoz. Újabban már nemhogy jövő tavasz nincs, de – egy-két kivétellel – már a nyár végére nem marad magyar csapat az európai kupák selejtezőiben. E dekádhoz fűződik minden idők holtversenyes csúcsveresége, a 2013-ban elszenvedett hollandiai 1-8, amely után a Nemzeti Sport hatalmas betűkkel jelenítette meg a legutóbbi vb-szereplés, 1986 óta bekövetkezett kudarcokat, és valamennyi megrázó eredmény után azt a kérdést tette fel: „Mikor lesz itt futball?
Négy évvel később ugyanez a lap arról értekezett: „Csak három csapat égett így a világfutballban Magyarország előtt.” Merthogy ugyanabban az évben csupán Albánia, Fehéroroszország és Macedónia legjobbjai voltak képesek kikapni Andorra és Luxemburg válogatottjától. Meg hazánk fiai. Akik e szörnyűséget hamarosan „megfejelték” a kazahok elleni hazai vereséggel. Egri Viktor ez után írta: „A válogatott minden kétséget kizáróan szintet lépett lefelé. Az, hogy nanocsapatok technikai, fizikai és labdabirtoklásbeli dominanciára tesznek szert ellene, Luxemburggal kezdődött.
A tavasz meg – bizonyos értelemben, de annál hosszabb időre – 1974-ben ért véget.
Frissítve: 2019.04.24 12:00