Egy kvóta, amit szeretni fognak a magyarok

Publikálás dátuma
2018.06.11. 21:49
Képünk illusztráció

Kedd déltől pályázhatnak 18 éves magyar fiatalok egy olyan ingyen vonatjegyért, amellyel júliustól októberig felfedezhetik Európát. Idén körülbelül 300 magyar lánynak és fiúnak adatik meg a lehetőség, hogy egy új európai uniós támogatási formát igénybe véve akár több hétig is utazgasson az öreg kontinensen. Azok jelentkezhetnek, akik 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek, és azt tervezik, hogy idén július 9. és szeptember 30. között kezdik meg az utazásukat. Maximum 5 fős csoportok is pályázhatnak, ebben az esetben a kijelölt csoportvezetőnek kell kitöltenie az online jelentkezési lapot.

A DiscoverEU nevű programban idén nagyjából 20 ezer európai fiatal vehet részt az EU tagállamaiból. Az egyes országok kvótáját a népesség száma alapján határozták meg. A 2018-as magyar kontingens akár nagyobb is lehet, ha más államok nem töltik ki a sajátjukat.

Jó hír, hogy a közösség 2020 utáni költségvetésében a jelenleg rendelkezésre álló összegnek a tízszeresét javasolja elkölteni a 18 évesek külföldi utazását ösztönző ingyenes vonatjegyre – vagy szükség esetén repülő- illetve hajójegyre – az Európai Bizottság.

A DiscoverEU programot az Európai Parlament kezdeményezte, létrehozásában aktív szerepet játszott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Kényes adatainkat is elnyeli a magyar egészségügy

Publikálás dátuma
2018.06.11. 21:05
Képünk illusztráció. Fotó: Vajda József
Súlyos ellentmondás feszül a nemrég hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) és a még épp csak elindult nagy magyar egészségügyi adatbázis között.

Még nem kapta el a magyar betegeket az önrendelkezési láz, egyelőre mindössze 11 ezren törődtek azzal, hogy szabályozzák, kik tekinthessenek bele a legszemélyesebb egészségügyi adataikba az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT). Mindez azért is aggályos, mert egyelőre az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (GDPR) nem alkalmazzák a hazai egészségügyben. Aszerint ugyanis valamennyi polgárnak joga lenne nyilatkoznia arról, hogy mikor, mit rögzíthet róla az e-tér.

Bő hét hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ide töltik fel az orvosi ellátások során keletkezett összes adatot, diagnózist, leleteket, kezeléseket és bizonyos esetekben akár a megbetegedés körülményeire vonatkozó információkat is. Ezek önmagukban is nagyon érzékeny adatok.

Ezért is fontos, hogy mielőbb az uniós adatvédelmi előírások alapján működjék a rendszer, és mindenki rendelkezzen az ott tárolt adatairól. Aki ezt nem teszi, annak marad az alapbeállítás, azaz a kezelőorvos vagy a háziorvos majd minden adatához hozzáfér. Kevesen tudják, de az alapbeállítás szerint az üzemorvos, a gyermekorvos, az iskolaorvos és a biztosító orvosa is minden adathoz hozzáfér. Csak néhány kivétel akad, például a HIV/AIDS, továbbá a szexuális úton terjedő betegségekkel, a pszichiátriai, illetve az addiktológiai kezelésekkel összefüggő bejegyzések. Ezeket csak az adott területen szakvizsgával rendelkező kezelőorvos láthatja – Magyarország bármely intézményében.

Önrendelkezni az elektronikus ügyfélkapun keresztül az EESZT portálon, vagy a kormányablaknál személyesen is lehet. Pillanatnyilag az adatok feltöltését nem lehet megtiltani, csak a megtekintésüket lehet korlátozni. A páciensek azt is nyomon követhetik, hogy adataikat mikor és ki nézte meg. A sürgős szükség esetén azonban az egyéni korlátozás érvényét veszti – ilyen esetben a sürgősségi ellátó valamennyi adatot megnézheti, használhatja. A térben az orvosoknak van jogosultságuk a beteg tajszáma alapján információt kérni. A gyógyszerészek a ki nem váltott vények adatait ismerhetik meg ugyancsak TAJ alapján.

Annak ellenére sem nagy a magyar betegek érdeklődése az önrendelkezésre, hogy az Európai Unió május 25-én életbe lépett kötelező irányelveivel igyekezett még több lehetőséget teremteni polgárainak a személyes adataik védelmére. Az új szabály egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy valaki már a feltöltést is megtiltsa az e-térbe. Illetve lehetőséget teremt már az ott lévő adatok törlésére is. Ám ezzel a magyarok egyelőre mégsem élhetnek, a kormány ugyanis nem készült fel az irányelv végrehajtására. A Népszava ugyanis megkérdezte, hogy a hazai betegek élhetnek-e az uniós adatvédelmi rendelet által biztosított jogokkal. Azaz megtilthatják-e az orvosi vizsgálatok alkalmával az adataik továbbítását, kérhetik-e az eddig összegyűjtöttek törlését? Minderre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) röviden azt válaszolta, hogy nem. Mint írták: amikor az e-tér készült megfelelt az akkori adatvédelmi jogszabályoknak, és egyelőre nincsen olyan új hazai jogszabály, ami konkrétan előírná, hogy a tiltakozás és az adattörlés lehetőséget meg kell teremteni. Ám ha lesz ilyen, hozzáigazítják a rendszert.

Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) és a jelenlegi hazai szabályozás súlyos ellentmondásban van egymással. Az uniós rendelet kizárólag statisztikai és népegészségügyi célokból enged meg kötelező országos adatgyűjtést, amelyek feltételei egy másik uniós rendeletben vannak részletesen szabályozva. Az EESZT ennél jóval kiterjedtebb, totális és élethosszig tartó adatgyűjtést folytat. Erre a GDPR egyáltalán nem ad lehetőséget.

Az ÁEEK egyebek mellett tervezi, hogy visszamenőleg öt évre feltöltik mindenkiről a korábbi elektronikusan hozzáférhető egészségügyi ellátásának adatait. Ennek azonban egyelőre nincs meg a törvényes lehetősége. Az ÁEEK főosztályvezetője, Szabó Bálint az IME május 17-i konferenciáján azt ígérte, hogy ez az adatfeltöltés valóban önkéntes lesz. Azaz csak akkor történhet meg, ha a beteg megadta a hozzájárulását. Az EESZT Digitális Önrendelkezés oldalának ilyen irányú módosítása folyamatban van.

Lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő megállapította: jogbizonytalanság van, mert a magyar állam egyelőre megpróbálja szabotálni az uniós rendelet alkalmazását. A betegek adatainak kezelését továbbra is kényszerintézkedés alapján, jogorvoslat és tiltakozási lehetőség megadása nélkül képzelik el. Ez a felfogás már nem tartható tovább. A közeljövőben az Országgyűlés kijelöli az adatvédelmi rendelet végrehajtására a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ettől kezdve megnyílik az út az uniós adatvédelmi jogok hatósági és bírósági érvényesítése előtt.

Szerző

Állatorvosi vizsgálatokról döntött a medvebizottság

Publikálás dátuma
2018.06.11. 20:46
A Szegedi Vadaspark medveházának egyik elkülönítő helyiségében a Sándorfalva közelében altató lövedékkel meglőtt, majd befogott
Állatorvos vizsgálja meg azt a medvét, melyet több száz kilométeres kóborlás után Sándorfalva közelében fogtak be pénteken éjfél előtt – közölte az MTI-vel a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

A közlemény szerint a jelenleg a Szegedi Vadasparkban gondozott medve ügyében a szakértői bizottság első lépésben állat-egészségügyi vizsgálatokat rendelt el, mivel bizonyíthatóan hatalmas távokat tett meg rövid idő alatt, és emiatt fizikailag legyengült. A medve érdekében szükséges további lépésekről a vizsgálatok alapján, néhány napon belül születik döntés.

Az állat elsőként Abonyban tűnt fel, végigballagott a településen, végül pedig a helyi iskola kertjén keresztül távozott. Másnap Kocséron látták, ahol egy erdőben őrizték, és azt tervezték, hogy valamikor a hajnali órákban kábítják el altatólövedékkel. Az akció nem sikerült, a medve a kocséri polgármester elmondása szerint Szentkirály érintésével Lakitelekre ment. Később már Tiszaalpárnál látták, múlt csütörtökön pedig a Csongrád megyei Tömörkény határában is keresték.

Dóc közelében is feltűnt, pénteken éjfél előtt pedig a Csongrád megyei Sándorfalva közelében fogták be, azt követően, hogy Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója altatólövedékkel elkábította. A 2-3 éves állatott a Szegedi Vadaspark medveházának egyik elkülönítő helyiségében helyezték el, enni és inni kapott.

A 80-100 kilogrammos medve láthatóan kimerült az elmúlt két hétben megtett 250-300 kilométeres út során. Az igazgató korábban az MTI-nek elmondta, hogy a medve viselkedése a szakembereket is meglepte, túlságosan szelídnek, békésnek tűnik. 

Szerző