Vizesnonszensz

Legutóbb december 4-én volt fotója!

Tarlós István főpolgármester teljes vereségével járt a közte és Bús Balázs óbudai polgármester között a Római-part árvízvédelme ügyében évek óta folyó politikai csata. Látszólag abban a döntéshozatali javaslatban, amit közösen a Fővárosi Közgyűlés mai ülése elé bocsátottak, Bús gátépítési nünükéjével egyforma súllyal szerepel egy azzal konkurens, a zöldebb gondolkodású vízmérnökök kedvében járó gátügyi alternatíva – sőt még a környezetvédők egy elkötelezett csoportja számára igazán szívmelegséget hozó gátváltozat is, rögtön elsőként –, ám az előterjesztésben érvek csak a Bús-terv mellett vannak. Ezért nyilvánvaló, hogy megszavaztatni ezt fogja Tarlós (aki a mindeddig kizárólagos lehetőségként lobogtatott, a Közgyűléssel már többször jóváhagyatott saját változatát most bele sem tette az előterjesztésbe).

De e személyi különbségek nem érintik azt, hogy egylényegűek ők, és közös a szellemük: a felelőtlenség.

Mindketten olyan döntést igyekeztek/igyekszenek rákényszeríteni a Fővárosi Közgyűlésre, aminek eredményeképp az árvízvédelem fővédvonala, ami most a parttól 200 méterre, a Nánási út – Királyok útja mentén húzódik, a partra kerülne át: a Tarlós által eddig támogatott változat esetében a part élére épülne gát, közterületen; a Bús-féle változatban a parti kerítések-telekhatárok belső oldalán haladó nyomvonalra, a Tarlós-félénél 10–15 méterrel (helyenként ennél is kevesebbel) beljebb, magántulajdonban álló területen, az érintett telekrészletek kisajátítása mellett.

Azaz teljes az egyetértés kettejük között abban, hogy közpénzen, magyar és uniós adófizetők pénzén biztosítani kell, hogy a 200 méter szélességű, 3,5 km hosszúságú területen lévő telkek és épületek árvíz idején is megközelíthetők és használhatók legyenek. Annak ellenére, hogy ez a 70 hektárnyi terület hullámtér, és „a Fővárosi Önkormányzatnak a hullámtérben árvíz-védekezési kötelezettsége nem áll fenn” – Sárádi Kálmánné dr. főjegyző, 2017. november 7. – hanem csak „a fővédvonalon belüli területekre (mentesített árterületek) […] terjed ki”.

A parti gát lényegét ekképp világítja meg az amúgy a Tarlós-gát előnyeinek igazolására megrendelt idei „szakvélemény” (Mélyépterv Komplex Zrt., A Csillaghegyi öblözet árvízvédelmi nyomvonala Duna part illetve Nánási út – Királyok útja változatainak összehasonlítása, 9. pont): „A […] kialakult értékek, amelyek elsősorban az ingatlanok értékében fejezhetők ki, érdemben nem fognak növekedni mindaddig, amíg a szóban forgó terület a mentett oldalra nem kerül.” Értsd: ameddig nem helyezik át az árvízi fővédvonalat az ingatlanoknak a Duna felőli oldalára, gát létesítésével.

Tarlós István a december 8-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy különböző szakmájú – és szakmai beállítottságú – szakértőkből bizottságot állít fel, ez a testület fog majd javaslatot tenni arra, hogy vajon az általa, azaz „a főváros által támogatott módon”, a part mentén, vagy a civilek által preferált helyen, a Nánási út – Királyok útja mentén jelöljék-e ki a gát nyomvonalát. Bejelentette, hogy a grémiumnak tagja lesz az a Koncsos László professzor is, aki részt vett annak a 2017. augusztusi tanulmánynak kidolgozásában, amelyet a civil csoportok többsége támogatott (jóllehet abban a Nánási út – Királyok útja menti mellett egy kiegészítő kerítésvonali gát megépítése is szerepel). A főpolgármester közölte azt is, hogy a Fővárosi Csatornázási Műveken keresztül megbízta a Mélyéptervet összehasonlító szakvélemény elkészítésével. A feladat részeként a cég elkészítette a Nánási út – Királyok útja mentén húzódó, általa elképzelt műszaki paraméterekkel bíró gát vázlattervét.

A grémiumi tagok június 5-én adták le a városvezetésnek a megállapításaikat. A nyomvonal kérdését illetően ugyan a testület két táborra szakadt, de – mint a grémium titkára leírta – „Egyetértés született abban, hogy a Tér-Team Kft. által jegyzett 2017-es tervet elvetjük, valamint a parti sáv és maga a part természetközeli állapotának megőrzését szorgalmazzuk.” Azaz az engedélyeztetésből eredetileg Búsnak tett kényszerű gesztusként visszavont Tarlós-gát terve szakmailag megbukott. (Már a tervező maga is bírálja.)

Abban is összhang volt, hogy a Mélyépterv-féle szakvéleményt a grémium mindkét fele az összehasonlítás elvégzéséhez alkalmatlannak találta, a műszakiak mellett gazdasági okokból: „A Mélyépterv szakvélemény műszaki paraméterei összevetése táblázatában megadott értékei azt sugallják, hogy a Nánási út – Királyok útja nyomvonal a drágább, melyet becsült költségek alapján megkérdőjelezünk.”

A Fővárosnak tehát papírja van arról, hogy a költségek nem indokolják, hogy ne vegye tekintetbe a Nánási út – Királyok útja mentén húzódó, valamilyen reális műszaki paraméterekkel bíró gát alternatíváját. (Amihez persze előbb meg kell terveztetni az összehasonlítást kiálló részletességgel.)

Mint ahogyan arról is papírja van, hogy a jelenlegi mentett oldalon élők árvízvédelmi biztonsága érdekében semmilyen gát építése nem sürgős, egyik felmerült nyomvonalon sem. Hiszen a Fővárosi Csatornázási Művek legutóbb október 19-én adta írásba – éppen a főpolgármester kérésére –, hogy amennyiben a Dunába az öblözet két végén merőlegesen befutó Barát-patak és Aranyhegyi-patak árvízvédelmi rekonstrukciója megvalósul, úgy „a Nánási – Királyok úti védmű védképességének ideiglenes emelésével együtt a védekezés az öblözetben biztosítható, az FCSM az öblözet megvédésére képes”.

Így tehát a Fővárosnak minden lehetősége megvan arra, hogy intézkedést tegyen a Bús-terv további két felelőtlenségének kiküszöbölésére: a hidraulikus talajtörés veszélyének mértékét tisztázó vizsgálatok bepótoltatására (ami szükséges a zöldebb gondolkodású vízmérnökök szorgalmazta változat kerítésvonali gátja esetében is), és a hullámtér felé a Nánási–Királyok menti földtöltés előirányzott elbontásával kinyitott öblözet szakaszolásának – az esetleges sérülés következtében fellépő elárasztás lokalizálhatósága érdekében szükséges – megterveztetésére.

2018.06.13 08:05

Az első

Száz éve, hogy befejeződött az első világháború.  A Nagy Háború emlékét persze elmossa a második, pedig az „csupán” kiteljesedve visszhangozta az elsőt, a végén az atombombával. Az első világháborúban a lövészárkok mocska mögött már ott volt a gépesített háború, amely „újdonságként” felszámolta a hátország fogalmát. Ott volt az arisztokrata kormányzás korának alkonya és a tömegdemokráciák felemelkedése. 
Az igazi borzalmakat aztán a politikusi vakság békéje hozta el, amely megöntözte az ezután következő „harmincéves háború” nacionalista magvait. Oroszországban a bolsevik hatalomátvétel, Németországban Hitler nemzetiszocialista tömegforradalma lett talaja a válságokkal küszködő liberális tömegdemokráciák szemet hunyó hitének: van kiút abból a világrendből és a háborút termő békéből, amelyet még az 1878-as berlini kongresszus teremtett.
Nem volt. Az ideológiai és fizikai birodalmi terjeszkedés újabb világháborút szült. Ennek okait pontosabban ismerjük, az elsőről már csak annyit tudunk, senki nem akarta. „Akaratlanul” tört ki, végzetes sebet ejtve a szociáldemokrácián, s megalapozva egy új, ugyancsak vak, erőegyensúlyra alapozott világrendet.
Ezen túl vagyunk, de jutottunk-e előrébb? Nem. Ott tartunk, hogy az évfordulón a francia elnöknek (bár a német kancellárral az oldalán: isten mentse meg a világot a német nacionalizmustól) a multilaterális világról kell szónokolnia; hogy az újra ébredő nacionalizmus belülről bontja meg a a hét évtizedes európai békét teremtő közösséget; Amerika egy narcisztikus félbolond kezében kacskaringózik; miközben Oroszország XX. századi erőviszonyokról álmodik.
Itt állunk hát, száz évvel öregebben, s globális kihívásokkal a nyakunkban cseppet sem lehetünk nyugodtabbak, mint amikor Szarajevóban Gavrilo Princip fegyvere eldördült.
2018.11.12 09:00
Frissítve: 2018.11.12 09:15

Jogállam

A kormánytöbbség nagy előszeretettel hoz testre szabott törvényeket, csak azért, hogy kiszúrjon a kiszúrásra a legmagasabb szinten kinézettekkel.
Lószart, Mama! - idézünk egy korábbi miniszterelnököt, csak hogy lássák, nekünk nem mindenről jut automatikusan Orbán Viktor az eszünkbe. De hát mit lehet felelni arra a képtelenségre, miszerint Magyarországon mindenkinek be kell tartania a magyar törvényeket?  Teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem vonatkozik magára a kormányfőre, aki például törvényesen nem röpködhetne ingyen magángépeken. Se a családjára, mert akkor a rendőrség nem szüntette volna be a nyomozást "bűncselekmény hiányában" a nemzet vejéhez köthető Elios-ügyben, ellenben felelősségre vonnának jó pár embert, amiért az országnak vissza kell majd fizetnie 13 milliárd forintnyi uniós támogatást, ami a megtestesült hűtlen kezelés. A gigászi vagyonukon kívül leginkább a futballmeccsek VIP páholyaiból ismert kegyeltekre sem vonatkozik semmilyen törvény. Legalábbis amíg ki nem esnek a pixisből. Építhetnek égig érő toronyházat, kacsalábon forgó vadászkastélyt, lehet több földjük, mint volt Csák Máténak, a mamájuk sertéshizlaldája lízingelhet bivalyerős motort, amellyel aztán ők járnak Fidesz rendezvényekre. Az ő esetükben az ég adta világon semmi se számít. Ha róluk van szó, írhat bármit a törvény, a sajtó, mondhat akármit az ellenzék, tiltakozhat jogász, professzor vagy civil, az ügyészség nem és nem lát bűncselekményt.  Ugyanennek az éremnek a másik oldala az, hogy a kormánytöbbség nagy előszeretettel hoz testre szabott - tehát eleve alkotmányellenes - törvényeket, csak azért, hogy kiszúrjon a kiszúrásra a legmagasabb szinten kinézettekkel. Ez volt a helyzet az RTL Klub ellehetetlenítésére szánt reklámadóval, a kizárólag a CEU elüldözését szolgáló innovatív kritériumokkal, az egyházak bejegyzésével és - erről most már alkotmánybírósági döntés van - a rokkantnyugdíj-rendszer lerombolásával is. És ez a kormány, ez a Fidesz ünnepli lelkesen, hogy az Európai Néppárt kiáltványában egy helyen sikerült "jogállamiságra" cseréltetni a "liberális demokráciát". Mintha nekik nem lenne tök mindegy, hogy mihez nincs semmi közük. 
2018.11.12 09:00
Frissítve: 2018.11.12 09:19