Vizesnonszensz

Legutóbb december 4-én volt fotója!

Tarlós István főpolgármester teljes vereségével járt a közte és Bús Balázs óbudai polgármester között a Római-part árvízvédelme ügyében évek óta folyó politikai csata. Látszólag abban a döntéshozatali javaslatban, amit közösen a Fővárosi Közgyűlés mai ülése elé bocsátottak, Bús gátépítési nünükéjével egyforma súllyal szerepel egy azzal konkurens, a zöldebb gondolkodású vízmérnökök kedvében járó gátügyi alternatíva – sőt még a környezetvédők egy elkötelezett csoportja számára igazán szívmelegséget hozó gátváltozat is, rögtön elsőként –, ám az előterjesztésben érvek csak a Bús-terv mellett vannak. Ezért nyilvánvaló, hogy megszavaztatni ezt fogja Tarlós (aki a mindeddig kizárólagos lehetőségként lobogtatott, a Közgyűléssel már többször jóváhagyatott saját változatát most bele sem tette az előterjesztésbe).

De e személyi különbségek nem érintik azt, hogy egylényegűek ők, és közös a szellemük: a felelőtlenség.

Mindketten olyan döntést igyekeztek/igyekszenek rákényszeríteni a Fővárosi Közgyűlésre, aminek eredményeképp az árvízvédelem fővédvonala, ami most a parttól 200 méterre, a Nánási út – Királyok útja mentén húzódik, a partra kerülne át: a Tarlós által eddig támogatott változat esetében a part élére épülne gát, közterületen; a Bús-féle változatban a parti kerítések-telekhatárok belső oldalán haladó nyomvonalra, a Tarlós-félénél 10–15 méterrel (helyenként ennél is kevesebbel) beljebb, magántulajdonban álló területen, az érintett telekrészletek kisajátítása mellett.

Azaz teljes az egyetértés kettejük között abban, hogy közpénzen, magyar és uniós adófizetők pénzén biztosítani kell, hogy a 200 méter szélességű, 3,5 km hosszúságú területen lévő telkek és épületek árvíz idején is megközelíthetők és használhatók legyenek. Annak ellenére, hogy ez a 70 hektárnyi terület hullámtér, és „a Fővárosi Önkormányzatnak a hullámtérben árvíz-védekezési kötelezettsége nem áll fenn” – Sárádi Kálmánné dr. főjegyző, 2017. november 7. – hanem csak „a fővédvonalon belüli területekre (mentesített árterületek) […] terjed ki”.

A parti gát lényegét ekképp világítja meg az amúgy a Tarlós-gát előnyeinek igazolására megrendelt idei „szakvélemény” (Mélyépterv Komplex Zrt., A Csillaghegyi öblözet árvízvédelmi nyomvonala Duna part illetve Nánási út – Királyok útja változatainak összehasonlítása, 9. pont): „A […] kialakult értékek, amelyek elsősorban az ingatlanok értékében fejezhetők ki, érdemben nem fognak növekedni mindaddig, amíg a szóban forgó terület a mentett oldalra nem kerül.” Értsd: ameddig nem helyezik át az árvízi fővédvonalat az ingatlanoknak a Duna felőli oldalára, gát létesítésével.

Tarlós István a december 8-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy különböző szakmájú – és szakmai beállítottságú – szakértőkből bizottságot állít fel, ez a testület fog majd javaslatot tenni arra, hogy vajon az általa, azaz „a főváros által támogatott módon”, a part mentén, vagy a civilek által preferált helyen, a Nánási út – Királyok útja mentén jelöljék-e ki a gát nyomvonalát. Bejelentette, hogy a grémiumnak tagja lesz az a Koncsos László professzor is, aki részt vett annak a 2017. augusztusi tanulmánynak kidolgozásában, amelyet a civil csoportok többsége támogatott (jóllehet abban a Nánási út – Királyok útja menti mellett egy kiegészítő kerítésvonali gát megépítése is szerepel). A főpolgármester közölte azt is, hogy a Fővárosi Csatornázási Műveken keresztül megbízta a Mélyéptervet összehasonlító szakvélemény elkészítésével. A feladat részeként a cég elkészítette a Nánási út – Királyok útja mentén húzódó, általa elképzelt műszaki paraméterekkel bíró gát vázlattervét.

A grémiumi tagok június 5-én adták le a városvezetésnek a megállapításaikat. A nyomvonal kérdését illetően ugyan a testület két táborra szakadt, de – mint a grémium titkára leírta – „Egyetértés született abban, hogy a Tér-Team Kft. által jegyzett 2017-es tervet elvetjük, valamint a parti sáv és maga a part természetközeli állapotának megőrzését szorgalmazzuk.” Azaz az engedélyeztetésből eredetileg Búsnak tett kényszerű gesztusként visszavont Tarlós-gát terve szakmailag megbukott. (Már a tervező maga is bírálja.)

Abban is összhang volt, hogy a Mélyépterv-féle szakvéleményt a grémium mindkét fele az összehasonlítás elvégzéséhez alkalmatlannak találta, a műszakiak mellett gazdasági okokból: „A Mélyépterv szakvélemény műszaki paraméterei összevetése táblázatában megadott értékei azt sugallják, hogy a Nánási út – Királyok útja nyomvonal a drágább, melyet becsült költségek alapján megkérdőjelezünk.”

A Fővárosnak tehát papírja van arról, hogy a költségek nem indokolják, hogy ne vegye tekintetbe a Nánási út – Királyok útja mentén húzódó, valamilyen reális műszaki paraméterekkel bíró gát alternatíváját. (Amihez persze előbb meg kell terveztetni az összehasonlítást kiálló részletességgel.)

Mint ahogyan arról is papírja van, hogy a jelenlegi mentett oldalon élők árvízvédelmi biztonsága érdekében semmilyen gát építése nem sürgős, egyik felmerült nyomvonalon sem. Hiszen a Fővárosi Csatornázási Művek legutóbb október 19-én adta írásba – éppen a főpolgármester kérésére –, hogy amennyiben a Dunába az öblözet két végén merőlegesen befutó Barát-patak és Aranyhegyi-patak árvízvédelmi rekonstrukciója megvalósul, úgy „a Nánási – Királyok úti védmű védképességének ideiglenes emelésével együtt a védekezés az öblözetben biztosítható, az FCSM az öblözet megvédésére képes”.

Így tehát a Fővárosnak minden lehetősége megvan arra, hogy intézkedést tegyen a Bús-terv további két felelőtlenségének kiküszöbölésére: a hidraulikus talajtörés veszélyének mértékét tisztázó vizsgálatok bepótoltatására (ami szükséges a zöldebb gondolkodású vízmérnökök szorgalmazta változat kerítésvonali gátja esetében is), és a hullámtér felé a Nánási–Királyok menti földtöltés előirányzott elbontásával kinyitott öblözet szakaszolásának – az esetleges sérülés következtében fellépő elárasztás lokalizálhatósága érdekében szükséges – megterveztetésére.

2018.06.13 08:05

Kutyahecc

Egészen az első magyar nyelvű Nemzeti Színház megnyitásáig a pesti plebejus szórakozás bevált, csaknem egyedüli formája volt az idomított vagy csak fölheccelt kutyák mutogatása, utcákon-tereken. Nem túl igényes kultúra, de ha nincs más …
Az ellenzéknek csúfos vereséget ígérő EP-választás kampánya közben bizonyos aggasztó, bár talán még nem végleges körvonalak kezdenek láthatóvá válni az őszi helyhatósági választások frontját illetően. Nem csak a régi, jól bevált lúzerek jelölése okán kevés a remény. Nem véletlenül írtam le a rossz csengésű helyhatóság kifejezést: azt szeretném észrevétetni, hogy szó sem lesz önkormányzati választásról. Akiket megválaszt majd a „gondra bátor, okos” budapesti és vidéki polgárság, azok bizony csak helyhatóság lesznek. 
Önkormányzatként működni nem fognak tudni, még ha akarnának sem, ami persze egyáltalán nem biztos. A Fidesz-KDNP esetében például az a biztos, hogy nem is akarnak. Rájuk hivatás vár, a vezér arra hívatja őket, hogy parancsait teljesítsék. A parancs pedig nem más, mint az adott település minél erőteljesebb kifosztása - az önkormányzatiság látszatának fenntartásával. 
Ez utóbbi jól megy: a helyi lapok és elektronikus médiumok szemérmetlen és blőd hazugsággyárai összehasonlíthatatlanul eredményesebben altatják és hülyítik az Orbán hitűeket, mint anno a létezett szocializmus propagandája az MSZMP-seket. (Igaz, közülük sokan gondolkodtak). Az húzódik meg az eredményesség mögött, hogy az MSZMP propagandistái amatőrök voltak, hittek maguknak. Az orbánista propaganda profi, ők ismerik az igazságot, és - Esterházytól tudjuk – az igazság tudatában már könnyű hazudni. Ez ugyan erkölcsi probléma lenne, de náluk ez a diszciplína nem játszik. Ők Krisztusról is csak az adópénz dolgában hallottak.
A majd évtizedes illiberál-demokrácia után úgy állunk, hogy 
ha győz is az ellenzék, nem képzelhető el, hogy a kormánypárt elveszítse meghatározó szerepét a következő helyhatóságokban.
Ugyanis ha kisebbségbe szorul, a NER-kormány hátországával továbbra is diktálni tud. Két fontos okból: először, mert az önkormányzatok saját pénzforrásokkal alig rendelkeznek, noha a nagyvárosoknak és különösen a fővárosnak bőségesek a bevételei. Azonban minden megy a közösbe (Orbán zsebeibe), és vissza annyit kapnak, ami semmire sem elég. A látszat persze itt is kitűnően meg van szerkesztve: kapnak stadiont minden utcasarokra, meg kokárdát minden trafikra.
Másodsorban azért marad minden a majdnem régiben, mert az önkormányzati döntések a képviselő-testületekben születnek, ahol a nagyobb településeken a főszerep csaknem kivétel nélkül a pártfrakcióké, különös tekintettel a kormánypárti frakciókra. Hiába nyilvánvaló nekünk, hogy a pártkatonák számára az adott település érdekét rendre felülírja a központi pártérdek, ezen mégsem akar senki változtatni. Nem titok, miért: mi, magyarok szeretjük a tanács-rendszert. A kerületi vagy városi tanács azért van, hogy a kormány kinyújtott keze legyen: felfelé tartott tenyérrel, vagy fölemelt mutatóujjal - ahogy éppen kell. 
De igazságtalanság lenne mindenért a Fideszt hibáztatni, mert ők csak a visszaélés legmagasabb szintjét valósítják meg. A jelenlegi törvényi helyzet kialakításában elég jelentős szerepet játszottak a régebbi nagy pártok: az SZDSZ és az MSZP. Az is valószínű, hogy kormányra kerülve a jelenlegi ellenzék sem nagyon szeretne változtatni a helyzeten. Nem hiszem, hogy az MSZP és a DK új generációja ne tudná: az őszi választás így csak kutyakomédia, amiből persze a tragédia folytatása fog kikeveredni.
Az LMP és Puzsér Róbert belépője pedig fölteszi a pontot az operett i-re. A magam részéről becsületsértésnek érzem, hogy engem ebbe a kutyaheccbe akarnak bevonni. Karácsony Gergely – sokunk potenciális jelöltje – kitűnő ember, talán túlságosan is jóhiszemű, okos, egyenes. De teljes erőből beszállt a kutyaheccbe. Azt hiszi, lehet úgy együttműködni a mindenféle pártfrakciókkal, hogy közben a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát. A jelenlegi kormánypárt krakélerei (kutyapecérei) naponta futtatják lesre Karácsonyt, a bíró bemutatja a sárga lapot, és ő még reklamál is. Ebből piros lap lesz, ki fogják állítani a legjobb csatárunkat, ki fogunk kapni. 
A vereség ugyan nem szégyen, de olyan csalóktól kikapni, akik egyébként nem is tudnak focizni - ez a szurkolótábor elárulása.
2019.04.24 09:38

Szánalmas magyarázkodás

Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul felhatalmazás sincs arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék - állította Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda helyettes elnöke a pártoknak adott ajánlásokról a Népszavában megjelent interjúban
Bár ezzel az állítással lényegében azt ismerte el: nem képesek arra, hogy biztosítsák az ajánlások törvényességét, mégis vitatkozom kell vele. Azt elhiszem és elfogadom, hogy nincs erre kapacitás, bár - megjegyzem - amikor egy választási eljárást kezdeményezőnek vannak hasonló problémái, akkor ez valahogy nem szempont. Fenntartásokkal azt is el tudom képzelni, hogy tudásuk sincs az aláírások hitelességének vizsgálatára. Azt azonban a leghatározottabban cáfolnom kell, hogy nincs felhatalmazás az aláírások valódiságának ellenőrzésére. Ugyanis kifejezetten törvényi kötelezettségük van erre vonatkozóan. Ráadásul annyi törvénymódosításra tettek már javaslatot a törvényalkotó felé, speciel ebben a jogkérdésben miért nem, ha változtatást szeretnének?
Vegyük a fordított esetet. Amikor a választási bizottság olyan döntést hoz, amellyel szemben bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni, akkor ez esetben is három napja van a kezdeményezőnek a jogorvoslatot benyújtani. De a három nap nem a határozat kézhez vételétől számít, hanem a határozat meghozatalától. Amikor a választási bizottság például csütörtök este 22 órakor hoz döntést, akkor a törvény szerint vasárnap 16 óráig lehet jogorvoslattal élni. Ilyenkor még a három nap sincs meg. A választási bizottság 2014-ben is és 2018-ban is a határozatait legtöbbször csütörtök és/vagy péntek este hozta meg. Ezekkel szemben vasárnap, ill. hétfő délután 16 óráig lehetett bírósághoz fordulni. Kötelezően ügyvéddel!
Tessék végiggondolni: ilyenkor hétvégén, e nem egészen három napos határidőn belül az érintettnek először is tudomást kell szereznie a határozatról, kell szereznie egy ügyvédet, akinek el kell készítenie a beadványt, és be is kell nyújtania. Miközben (talán nem véletlenül) mindvégig hétvége van. Ilyenkor azonban nem fáj a szíve a választási irodának a három napos rövid határidő miatt. És a kapacitás miatt sincsenek aggályai. Nem véletlen, hogy sokan ilyenkor nem tudnak élni a bírósághoz fordulás jogával. Pedig nem egy esetben talán nagyon is jogos és indokolt lenne.
Döbbenetes kontraszt: amikor a törvényi szabályozás korlátai miatt az állampolgár nem tud élni a jogaival, ez senkit sem érdekel, mert a törvény, az törvény. De a választási iroda elnökhelyettese elvárja, hogy értsük meg és fogadjuk el, hogy  praktikus, kényelmi, vagy éppen célszerűségi okok miatt nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek. Mindezek miatt nem tartom hitelesnek Gáva Krisztián panaszait. Mindez sokkal inkább csak szánalmas magyarázkodás.
Azonban ha a törvény alapján nem ellenőrzik az ajánlásokhoz tartozó aláírásokat, a jelölt az aláírás ellenőrzésének hiányából következően jogszerűen nem jelölt. Nem is lesz az mindaddig, amíg az aláírásokat nem ellenőrzik. 
Ha ezt elfogadjuk, akkor be kell látnunk, hogy mindazok az országgyűlési és  önkormányzati jelöltek, akik a 2014-es és a 2018-as választásokon felkerültek a szavazólapokra, éppen az aláírások ellenőrzésének hiánya miatt nem feleltek meg a jelöltté válás törvényi követelményeinek. Vagyis ebből a szempontból sem volt legitim egyik választás sem. Nem törvényes jelöltekkel pedig nem lehet jogszerű választásokat lebonyolítani. 
Mindebből az is következik, hogy a 2014-es választások óta alkotmányos keretek között Magyarországon nincs sem legitim kormány, sem pedig legitim Országgyűlés.
2019.04.24 09:37