Az áfa habos oldala - Csökkentenék a sör adóját

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:21
Fotó: Kállai Márton

A folyékony kenyér áfája éppen annyi, mint a szilárdé, vagyis 27 százalék. Mindkét élelmiszerfajta képviselői szeretnék elérni, hogy legalább a termékeik egy része az 5 százalékos áfa körbe kerülhessen.

Az évi 6,3-6,4 millió hektoliter hazai sörfogyasztás nagyjából 10 százalékát csapolt sör formájában a vendéglátóhelyeken mérik ki – mondta a Népszavának Schillinger Attila, a négy nagy hazai gyártót képviselő Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. A szövetség és a tucatnyi kézműves vállalkozást összefogó Kraft egyesület csak ennek a termékfajtának kéri a kedvező áfa kulcsot. Az igazgató azzal érvelt, hogy a hordós sör 90 százaléka helyben, vagyis Magyarországon készül, és nemcsak a gyártásban, hanem az értékesítésben is rengetegen dolgoznak.

A szövetség és az egyesület nem a gyártóknak akar többlet bevételt, hanem a vendéglátósoknak, hogy meg tudják fizetni a szakembereket. A közhiedelemmel ellentétben a sörcsapolás nem egy könnyű feladat, amit bárki el tud végezni. A csaposnak nemcsak a szakszerű kiméréshez, de a berendezéshez, annak karbantartásához, tisztításához is értenie kell – jegyezte meg Schillinger Attila. Az áfacsökkentés teremthetne forrást a vendéglátásban dolgozók jobb anyagi megbecsülésére, megtartására. Bizonyos, helyben készült ételekre, italokra már jelenleg is érvényes a kedvező áfa kulcs. A csapolt sör azonban egyelőre nem tartozik közéjük.

A szomszédos Romániában például 9 százalékos áfát kell a csapolt sör után fizetni, de számos uniós tagországban is kedvező áfa körbe tartoznak az ilyen alkoholos italok. Lapunk kérdésére a szövetség igazgatója megemlítette, hogy a teljes sörágazat és termékpálya 5 százalékos áfájáért azért nem szállnak síkra, mert a kereskedelmi forgalomban jelentős az import sörök aránya. Tavaly meglódult a csapolt sör piac, s ennek hatására több milliárd forinttal több áfát fizetett be az ágazat az államkasszába, miközben a szövetség számításai szerint a költségvetésben elhanyagolható tétel, 800 millió forintos bevételkiesést jelentene.

Egészen más nagyságrendet képvisel a zöldség-gyümölcs ágazat, ahol ráadásul egyes időszakokban a görögdinnye, a cseresznye, a szamócafélék, tavasszal a hajtatott paprika, a paradicsom majd’ 50 százaléka a feketepiacon talál vevőre. Ráadásul éves szinten 270-280 milliárd forintos forgalmat könyvelhetnek el a gazdaságok, s ennek az áfatartalma eléri a 70-80 milliárd forintot.

Tarol a feketepiac - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Tarol a feketepiac - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Azért is lenne nagy szükség a 27 százalékos áfa 5 százalékra mérséklésére, mert a termés magas forgalmiadó-tartalma gátolja a zöldség-gyümölcs termesztő gazdaságok fejlesztéseit. A kedvező áfakörbe sorolás megnövelhetné a keresletet, s ez ösztönözné a kisebb gazdaságok korszerűsítését. Ezek az agrárágazatok nagyon élőmunka igényesek, csak korlátozottan gépesíthetők, így nem mindegy, mekkora bevétellel gazdálkodhatnak a termelők. A magas áfatartalom alaposan megdrágítja a a kiskereskedelmi árakat is, s ez visszafogja a fogyasztást. Ezzel szemben a a kedvező áfa hatására növekvő kereslet beindíthatná a kertészeti ágazatban jelenleg stagnáló beruházásokat, fejlesztéseket.

A legtöbb uniós országban a zöldség-gyümölcs áfája nem éri el a 10 százalékot, így a hazai gazdák nemigen tudnak versenyezni az import termékekkel – jegyezte meg a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A kieső áfa bevételt pedig részben pótolná a megnövekedett fogyasztás. A szervezet elnöke szerint a kieső bevétel akár 70-80 százaléka is megtérülhetne az államkasszának a fehéredő ágazat többletadózása révén.  

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke egy közleményben kijelentette, az áfa csökkentése nemcsak élénkítené a sütőipari termékek forgalmát, de helyzetbe hozná a tisztességes magyar vállalkozókat is. A szakmában nyílt titok, hogy az elmúlt években rengeteg balkáni országokból, főleg Albániából Magyarországon pékséget üzemeltető vállalkozó teremtett versenyt, akik közül sokan meglehetősen lazán állnak az adózáshoz.

A sütőipar érdekvédelmi és szakmai szervezeteihez hasonlóan a tej ágazat szereplői is évek óta küzdenek az alapvető élelmiszernek számító tej és egyes tejtermékek áfájának 5 százalékra csökkentéséért. A kormányzat azonban eddig rejtélyes okokból csak a friss tej áfáját csökkentette és éppen a sok milliárd forintos áfacsalásokkal terhelt tartós, úgynevezett uht tejek áfáját hagyta a világon is kiemelkedően magas, 27 százalékos áfakörben.

Az agrár és élelmiszeripari ágazatok számára nem jó hír, hogy a kormány legalábbis egyelőre nem mutat hajlandóságot az 5 százalékos áfakulcs kiterjesztésére a sertés, a baromfi hús, a tojás és az édes vízi hal után más termékekre is.

Szerző

Befektetők veszik a drága lakásokat

 Nem fogják vissza a lakásvásárlókat az egekbe kúszó ingatlanárak, ám a befektetői célú vásárlás viszont kifulladni látszik. Az elmúlt évek legerősebb keresletéről árulkodnak a májusi ingatlanpiaci adatok; az ingatlan adás-vételek száma a nehezedő piaci körülmények ellenére is hónapról-hónapra csúcsot dönt, így várhatóan az idén a tavalyinál is több ingatlan cserél majd gazdát. A kedvező hitelfelvételi lehetőségeket kihasználva ugyanis újabb és újabb vásárlói csoportok lépnek be a piacra. Ők azonban az elszálló ingatlanárak miatt már megfontoltabban válogatnak, ami az értékesítési időben is érződik: a drágább fővárosi és vidéki lakások sikeres értékesítéséig 3-4 hónap is eltelik – olvasható ki a Duna House Barométer kiadványából.

Májusban csaknem 14 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami az elmúlt 5 év legmagasabb májusi forgalmát jelentette; az év első 5 hónapjának tranzakciószáma összességében megközelítette a 65 ezret, ami tavalyhoz képest 4 százalékos növekedést mutat. A fővárosban továbbra is a befektetési célú vásárlások vannak túlsúlyban: az idén májusban a lakások csaknem harmadát kiadási vagy egyéb befektetési céllal vették meg. Tavaly májushoz képest ugyanakkor kevesebb adás-vétel hátterében álltak a befektetők, egy évvel ezelőtt ugyanis még 37 százalék volt arányuk. Egy százalékponttal csökkent az első lakásukat vásárlók aránya is: ők a budapesti vevők negyedét teszik ki. Növekedés figyelhető meg viszont a nagyobb lakásba költözőknél, illetve a generációk különválása miatt vásárlóknál, aminek a hátterében valószínűleg a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), illetve a kedvező kamatkörnyezetben felfutó ingatlanhitelezés áll. A legdrágább lakásokat ezzel együtt még mindig a befektetési céllal vásárlók tudják megvenni: az ilyen céllal vásárolt ingatlanok átlagára 41 millió fölött van, miközben például egy első lakását vásárló "csak" 26 milliót költ átlagosan az ingatlanvételre.

Vidéken egy kicsit másképp alakult a helyzet: tavalyhoz képest nőtt a nagyobb lakásba költözők és az első lakásukat vásárlók aránya, és csökkent a befektetéseké, ám vidéken a nagyobb lakásba költözés teszi ki a vásárlások harmadát, az első lakás megszerzése miatt vásárol a vevők negyede, és csak minden ötödik vevő vesz lakást befektetési céllal. Az árak is nagyságrendekkel másképp alakultak vidéken: egy befektetői célú lakásvásárlás átlagára itt több mint 17 millió forint volt, az első lakást vásárlók pedig 16 millió forint körüli összegeket fizettek.

Az elemzésből az is kiderül: a budai lakások fele már 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, ami 20 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, Pesten pedig 14-ről 21 százalékra nőtt az ilyen drágán eladott lakások aránya. Vidéken ugyanakkor a tranzakciók döntő többsége még 300 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron történt. Az értékesítési idő az összes lakástípus esetében az egész országban csökkent, ám a drágább lakásokat nehezebb eladni: az olcsóbb panelek 2-2,5 hónap alatt elkelnek, míg a drágább téglalakások esetében erre 3-4 hónapot is várni kell.

Visszavetik a születésszámot az elszálló lakásárak
Késleltetik a házasságkötést, és negatív hatással vannak a születésszámra az elszálló lakásárak – derült ki egy, a Bankmonitor által szemlézett amerikai kutatásból. Az ingatlanpiacon tevékenykedő Zillow társaság 2010-2016 közötti adatai szerint, ha egy területen 10 százalékponttal jobban nőttek a lakásárak, akkor az 1,5 százalékponttal nagyobb esést idézett elő a születésszámban. Amerikában a 2010-2013-as 32,5 évről 2017-re 35,2 évre emelkedett az első lakást vásárlók átlagos életkora, az első gyermek vállalása pedig 27,7 éves korról 28,7 éves korra tolódott ki.



Szerző

Mészáros Lőrinc hétfőn is vett négy szállodát és egy élményfürdőt

Publikálás dátuma
2018.06.12. 19:53
Mészáros Lőrinc és felesége a parlamentben. Fotó: Tóth Gergő

A Mészáros Lőrinc korbbi felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. hétfőn megvásárolta a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészét – közölte a cég kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A tranzakcióval a társaság kizárólagos érdekeltségébe kerül két osztrák szálloda, egy montenegrói wellness hotel, valamint a szegedi Hotel Forrás és a Napfényfürdő Aquapolis. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előtti eljárás lefolytatását követően zárják.

A Konzum Nyrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügylet ellenértékét a Konzum PE Magántőkealap (ennek kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix), egyenlíti ki a tőzsdei társaság helyett, majd a vételárnak megfelelő összeggel tőkét emel a Konzum Nyrt.-ben. A Konzum PE Magántőkealap követelését a Konzum Nyrt. új részvények zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki, az ügylet bejelentésekor rögzített, 3141 forintos árfolyamon.

Az apportot követően lezárul a Konzum Nyrt. tavaly december 12-én bejelentett tőkeemelés-sorozata, amelyek az előzetes, 50 milliárd forint körüli elvárásokat meghaladva, 60 milliárd forint fölé növelik a társaság saját tőkéjét. Az elmúlt fél évben a Konzum közvetlen és közvetett módon 18 belföldi és 5 külföldi szálloda tulajdonát szerezte, illetve szerzi meg, ezzel együtt érdekeltségébe került a Hunguest Hotels Zrt. is.

A Konzum részvényeivel a BÉT prémium kategóriában kereskednek, a 25 forint névértékű részvények keddi záróára 3195 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3789 forint, a legalacsonyabb pedig 410 forint volt.

Szerző