Minden ötödik vadon élő emlősfajt kihalás fenyeget

Publikálás dátuma
2018.06.14. 12:10
Fotó: AFP / Francois Mordel / Biosphoto
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában: a vörös mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülű-denevér is az első brit „vörös listára” került – írja a BBC beszámolójára hivatkozva az MTI.

Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben csaknem 70 százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak fajok, amelyeknek mind a populációja, mind az elterjedtsége nőtt, ilyen a vidra, a nyuszt, a menyét, a borz, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó.

Ez volt húsz év alatt az első átfogó felmérés a vadon élő emlősökről az országban – írták a kutatók, akik 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján. Vizsgálták az egyedszám alakulását, az elterjedtséget, a trendeket és a jövőbeli kilátásokat. A veszélyeztetettség fokának megállapításához a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritériumait vették alapul.

Súlyosan veszélyeztetett kategóriába három fajt soroltak: a vadmacskát, a közönséges denevért és a házi patkányt.

A veszélyeztetettek közé került a vörös mókus, a hód, a kószapocok és a szürke hosszúfülű-denevér, míg sebezhetőnek ítélték a sünt, a mogyorós pelét, az orkney-i pockot, a közönséges késeidenevért és a nyugati piszedenevért.

Fiona Mathews, a felmérést készítő állatvédő egyesület elnöke elmondta, hogy azért volt szükség a kutatásra, mert húsz éve nem végeztek ilyet, miközben az országban hatalmas változások mennek végbe, házak, utak, vasutak épülnek, valamint átalakul a mezőgazdaság.

John Gurnell, a Queen Mary Egyetem ökológusa szerint a tanulmány adatai jelentik a kiindulópontot a vadvédelmi intézkedések kidolgozásához.

Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 19:55

Először született rénszarvas Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.06.13. 12:39
Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark
Először született rénszarvas borjú a Miskolci Állatkert és Kultúrpark közel 35 éves fennállása óta. Rénszarvasok 2012 óta élnek a parkban - derül ki a MiskolcZoo honlapjáról.

A kis nőstény még május elején jött a világra, és bár néhány órával születését követően lábra állt, mára erősödött meg annyira, hogy a látogatók számára is láthatóvá váljon. Folyamatosan követi anyját, de már el is távolodik tőle, önállóan is ismerkedik a környezetével. A borjú anyja tavaly év végén, már vemhesen érkezett a Nyíregyházi Állatparkból. A vemhesség ugyan akkor még nem volt egyértelmű, mert az állat magát és leendő utódját is védi a ragadozóktól, a gondozók csak akkor lehettek biztosak a sikerben, amikor május 5-én reggel megpillantották az újszülött borjút.

A rénszarvas (Rangifer tarandus) borja mintegy hét és fél hónapos vemhességet követően jön a világra. Másfél hónapos korában az anyatej mellett már a felnőttek takarmányát is rendszeresen fogyasztja, de azért féléves koráig még nem mond le az anyja nyújtotta táplálékról sem. Kétéves korára válik ivaréretté. A rénszarvas agancsa egyéves korában kezd el nőni, ami a többi szarvasfélétől eltérően a nőstényeken is megfigyelhető.

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Fotó: Facebook/Miskolci Állatkert és Kultúrpark

A rénszarvas az északi-sarkvidék területén honos. Míg az észak-amerikai eszkimók a vadon élő rénszarvasokra vadásznak, addig Eurázsiában mintegy 3000 éve háziasították is a fajt. Igásállatként is hasznosítják, fogyasztják a tejét és a húsát, bőrét és szőrzetét ruházkodáshoz használják.

A miskolci állatkertben 2012 óta élnek rénszarvasok.

Szerző

Melegszik a Föld - Elkerülni a katasztrófát

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:10
NAMÍBIA, a holtágak völgye FOTÓ: PHILIPPE ROYER / AFP
A felmelegedés a Föld összes országát érinti, de nem azonos mértékben, így felkészülni sem egyformán kell rá.

Az Indiana (USA) államban működő Notre Dame Egyetem a kilencvenes évek közepe óta készít rangsort arról, hogy a Föld mintegy 181 országát mennyire veszélyezteti a globális felmelegedés. Egyúttal azt is vizsgálják, a különböző államokban hogyan készülnek fel erre. A Notre Dame Global Adaptation Initative Country Index (ND-GAIN, azaz a Notre Dame-Globális Alkalmazkodási Kezdeményezés Ország Indexe) javított számait legutóbb tavaly adták közre, és a Wilson Center a saját honlapján tett közzé értelmező cikket az adatokról. Az egyetem célja ezzel az, hogy erősítsék annak megértését, mekkora szükség van az alkalmazkodásra, mivel a klímaváltozás okozta időjárás jelenségek mind több természeti katasztrófához vezet. Vállalták tehát, hogy tájékoztatják az érdekelteket arról, mi és miért történik, s miképpen lehet megelőzni a váratlan fordulatokat.

A klímaváltozás-sebezhetőségi jelzőszámot több tényező figyelembevételével állapítják meg. Vizsgálják a vízellátás, az élelmiszertermelés, az egészségügy, az infrastruktúra, az ökoszisztéma, valamint az emberi lakókörnyezet helyzetét és állapotát, de azt is nézik, hogyan hat ezekre a gazdaság, a kormányzás és a társadalom működése. Az alkalmazkodás területén általánosságban nagy különbség figyelhető meg a fejlődő és a fejlett országok között. „A legfejletlenebb országokban élők tízszer nagyobb eséllyel válnak valamilyen időjárási katasztrófa áldozatává, mint azok, akik gazdag országokban laknak” – mondja Meghan Doherty, a ND-GAIN programigazgatója.

Éhínség Szomáliában FOTÓ: GIOIA FORSTER / DPA /AFP

Éhínség Szomáliában FOTÓ: GIOIA FORSTER / DPA /AFP

A legszegényebb országoknak több mint száz évükbe telhet, míg elérik, hogy ugyanolyan ellenállók legyenek, mint a leggazdagabbak. Ezt a nagy egyenlőtlenséget célzott befektetésekkel kell csökkenteni, hogy az érintettek könnyebben és gyorsabban alkalmazkodhassanak. Látható is fejlődés e téren, a fent említett jellemzők jelzőszámai alapján Mianmar lépett jelentősen előre, de Ghána, a Salamon-szigetek, a Zöld-foki Köztársaság, és Sri Lanka is a nyomában van. Az utóbbi öt év jelzőszámait tekintve előrelépést mutat még Oroszország, Üzbegisztán, Irán és Ruanda. Burundiban viszont a politikai instabilitás miatt rosszabb lett a helyzet, Brazíliát pedig az egészségügy, az ökoszisztéma és az emberi életminőség romlása sorolta hátrébb. Megjegyzendő, ez már az előtt megtörtént, hogy Donald Trump elnök úgy döntött, az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből.

A rangsor abszolút első helyezettje Norvégia 76.0 ponttal. Új-Zéland, Finnország, Svédország és Svájc követi, az alpesi országnak 71,2 pontja van. Az utolsó, a 181. helyen Szomália áll 20,2 ponttal, Csád, Eritrea, a Közép Afrikai Köztársaság és Kongó előzi meg, utóbbi már 29,5 pontos. Magyarország a 36. helyen áll, a harmadik legfejlettebb csoportban 58,3 ponttal, Ausztria természetesen az élmezőny tagja: a hetedik helyen található, 70,3 a mutatója. Rosszabb a helyzet az összes keleti és déli szomszédunknál, ők a 49-52 pontosak mezőnyébe tartoznak, Oroszország a 33. listán, 59,8 ponttal.

Szerző