Minden ötödik vadon élő emlősfajt kihalás fenyeget

Publikálás dátuma
2018.06.14 12:10
Fotó: AFP / Francois Mordel / Biosphoto
Fotó: /
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában: a vörös mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülű-denevér is az első brit „vörös listára” került – írja a BBC beszámolójára hivatkozva az MTI.

Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben csaknem 70 százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak fajok, amelyeknek mind a populációja, mind az elterjedtsége nőtt, ilyen a vidra, a nyuszt, a menyét, a borz, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó.

Ez volt húsz év alatt az első átfogó felmérés a vadon élő emlősökről az országban – írták a kutatók, akik 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján. Vizsgálták az egyedszám alakulását, az elterjedtséget, a trendeket és a jövőbeli kilátásokat. A veszélyeztetettség fokának megállapításához a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritériumait vették alapul.

Súlyosan veszélyeztetett kategóriába három fajt soroltak: a vadmacskát, a közönséges denevért és a házi patkányt.

A veszélyeztetettek közé került a vörös mókus, a hód, a kószapocok és a szürke hosszúfülű-denevér, míg sebezhetőnek ítélték a sünt, a mogyorós pelét, az orkney-i pockot, a közönséges késeidenevért és a nyugati piszedenevért.

Fiona Mathews, a felmérést készítő állatvédő egyesület elnöke elmondta, hogy azért volt szükség a kutatásra, mert húsz éve nem végeztek ilyet, miközben az országban hatalmas változások mennek végbe, házak, utak, vasutak épülnek, valamint átalakul a mezőgazdaság.

John Gurnell, a Queen Mary Egyetem ökológusa szerint a tanulmány adatai jelentik a kiindulópontot a vadvédelmi intézkedések kidolgozásához.

2018.06.14 12:10
Frissítve: 2018.06.30 19:55

Sünispotály nyílt a budapesti állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.16 18:34

Fotó: MTI/ Kovács Attila
Csütörtöktől látogathatja a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok bemutató helyét.
Az új létesítménnyel nemcsak nagyobb kapacitással tudja végezni az állatkert a mentőmunkát, hanem a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét tudják bemutatni a látogatóknak. Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.
Ezért Sünispotály lett a neve az új állatmentő központnak, amely „látvány-mentőközpontként” működik, ahol a 100 négyzetméternyi látogatótérben üvegfalakon keresztül lehet belátni a kezelőhelyiségekbe, és a röpdékbe.
A Sünispotály emeletén kialakított Frakk-termet elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, ahol a tervek szerint a fő téma a felelős állattartás lesz. Ezt a témakört azért tartja fontosnak az állatkert, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.
A Sünispotályt az állatkert májusban megnyílt új játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik részeként adták át.
2018.08.16 18:34

A világűrből figyeli az életet az "állatok internetje"

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:27
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hatalmas áttörést hozhat az új technológia: a tervek szerint az akár még rovarokra is felerősíthető nyomkövetőkkel minden eddiginél több adatot lehet majd gyűjteni a Föld élő ökoszisztémájáról.
Szerda késő délután a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai szokatlanul hosszú űrsétába kezdtek. Először négy apró műholdat állítottak pályára: kettő a világűr anyagsűrűségét vizsgálja, kettő pedig az űr időjárását, azaz a napból áramló részecskéket és sugárzást tartja szemmel. Ez után került sorra a német-orosz ICARUS programhoz tartozó berendezések felszerelése az ISS-re. Ezekkel - mint az MTI írja - megjelölt állatok mozgását, vonulását, betegségeik terjedését vizsgálják majd a tudósok. Hatalmas tömegben.

Nyolc órás űrséta

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev kozmonautáknak ezzel még nem ért véget a küldetése: végül a tervezettnél jóval hosszabb ideig - mint a space.com írja, közel közel 8 órán át - tartott űrsétájuk. Tervben volt például négy, az űrállomás külsejére felerősített, az eszközt érő becsapódások anyagát felfogó edény begyűjtése is, melyek közül mindössze kettőt volt idő megszerezni. Az űrhajósok végül épségben visszatértek az űrállomásra, ahol most egy német és három amerikai asztronauta is dolgozik.

A korábbi, állatokat nyomon követő kutatások egyszerre alig néhány tucatnyi, viszonylag nagy egyedet tudtak csak megfigyelni. Ez a szám az ICARUS technológiájával szinte korlátlanul emelkedhet; ráadásul a megjelölt állatok tevékenységét és a környezeti jellemzőket is megismerhetik a tudósok - részletezi a phys.com tudományos oldal. 2019-ben 1000 jeladót, később akár 100 ezret is elhelyeznének a projekt keretében, melyek mindegyikét az ISS tartja majd szemmel. A tervek szerint 2025-re már olyan, költséghatékony napelemes nyomkövető szerkezeteket készítenek a program kutatói, amik akár egy sáska hátán is elférnek.
Az összegyűjtött adatokat big data elemzésnek vetik majd alá - a várható eredményekről még csak találgatni lehet. Egy példa: az állatok tömegeinek mozgása alapján akár vulkánkitörések és földrengések is megjósolhatókká válnak, de a klímaváltozás hatásai is jobban megismerhetővé válnak majd. A már most 16 éves múltra visszatekintő projektet a résztvevői egyszerűen csak "az állatok internetjeként" emlegetik.
2018.08.16 16:27
Frissítve: 2018.08.16 18:50