Minden ötödik vadon élő emlősfajt kihalás fenyeget

Publikálás dátuma
2018.06.14 12:10
Fotó: AFP / Francois Mordel / Biosphoto
Fotó: /
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában: a vörös mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülű-denevér is az első brit „vörös listára” került – írja a BBC beszámolójára hivatkozva az MTI.

Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt 20 évben csaknem 70 százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak fajok, amelyeknek mind a populációja, mind az elterjedtsége nőtt, ilyen a vidra, a nyuszt, a menyét, a borz, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó.

Ez volt húsz év alatt az első átfogó felmérés a vadon élő emlősökről az országban – írták a kutatók, akik 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján. Vizsgálták az egyedszám alakulását, az elterjedtséget, a trendeket és a jövőbeli kilátásokat. A veszélyeztetettség fokának megállapításához a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritériumait vették alapul.

Súlyosan veszélyeztetett kategóriába három fajt soroltak: a vadmacskát, a közönséges denevért és a házi patkányt.

A veszélyeztetettek közé került a vörös mókus, a hód, a kószapocok és a szürke hosszúfülű-denevér, míg sebezhetőnek ítélték a sünt, a mogyorós pelét, az orkney-i pockot, a közönséges késeidenevért és a nyugati piszedenevért.

Fiona Mathews, a felmérést készítő állatvédő egyesület elnöke elmondta, hogy azért volt szükség a kutatásra, mert húsz éve nem végeztek ilyet, miközben az országban hatalmas változások mennek végbe, házak, utak, vasutak épülnek, valamint átalakul a mezőgazdaság.

John Gurnell, a Queen Mary Egyetem ökológusa szerint a tanulmány adatai jelentik a kiindulópontot a vadvédelmi intézkedések kidolgozásához.

2018.06.14 12:10
Frissítve: 2018.06.30 19:55

A világűrből figyelik az állatok vándorlását

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:27
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Állatok vándorlását figyelő berendezéseket telepített űrsétáján a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz kozmonautája.
Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev az Icarusnak elnevezett német-orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat. 
Az Icarus a "Nemzetközi állatvilág-kutatási együttműködés a világűr felhasználásával" rövidítése. A programhoz tartozó antenna olyan állatok mozgását, betegségeik terjedését figyeli egész életükön át, amelyekre jeladó berendezést szereltek. 
Az űrséta némi nehézségek miatt nyolc óra hosszáig tartott, tovább, mint tervezték. Az ISS-en tartózkodik most még egy német és három amerikai asztronauta.
Szerző
2018.08.16 16:27

A cápa sem támad ok nélkül

Publikálás dátuma
2018.08.16 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Bár a cápatámadások ritkák, a hírek és a félelmetes filmek miatt sokan félnek kipróbálni a búvárkodást. A szakértő szerint pedig a cápák - a medvékhez és az oroszlánokhoz hasonlóan - nem támadnak ok nélkül, ezért bizonyos szabályokat betartva biztonságosan gyönyörködhetünk a tenger élővilágában.
Alig két hete Egyiptomban egy tigriscápa megölt egy búvároktatáson résztvevő cseh turistát. A hírek szerint a 41 éves férfi egyedül sznorkelezett, azaz uszonnyal, légzőpipával és búvármaszkkal úszott a parthoz közeli korallzátony nyílt tenger felőli oldalán. 
A búvárközpont vezetője közölte, a vizsgálat lezárultáig megtiltották a partszakaszon az úszást és a sznorkelezést, de a légzőkészülékes búvárkodás bizonyos szabályok betartása mellett folytatódhat. Az utóbbi évek baleseteiről kiderült, emberi tényezők okozták, például megérintették vagy etették a cápát - derül ki az Euronews cikkéből. 

A cápát nem érdekli a búvárkodó ember

Selmeczi Dániel vízalatti fotós is azt mondta, a cápa nagyon ritkán támad ok nélkül. Ha valaki úszik, sznorkelezik, szörfözik, kiszolgáltatottabb, mert a kapálózása ingerelheti az állatot. A légzőkészülékes búvároktól azonban inkább tartja a távolságot, kerüli a konfliktust vele, mert egy feketeruhás, buborékokat eregető búvárt nem prédának, hanem inkább veszélyforrásnak tart. A több, cápákról szóló dokumentumfilmet is forgató Selmeczi Dániel igazságtalannak tartja, hogy a támadások hírei és például a most mozikban látható, The Meg című, vérszomjas óriáscápáról szóló film elriaszthatja a turistákat. Mint fogalmazott: ha az oroszlánok vagy a medvék földjére látogatunk, támadás esetén egyértelmű: nem kellett volna odamenni, de ha a cápa támad meg egy, az élőhelyére látogató embert, mindenki szörnyülködik, milyen vérszomjas.

Megelőzhető a cápatámadás?

A szakértő szerint az ember a legnagyobb veszélyben a víz felszínén van, mert a cápa az ott lévő sérült állatokra vadászik. Selmeczi Dániel az Euronewsnak azt mondta, már az is sokat segít, ha úszáshoz is fekete neoprén ruhát húzunk. Merülés közben pedig fontos, hogy maradjunk csoportban, és ha egy agresszívvé váló cápával találkozunk, lassan, szemkontaktust tartva hátráljunk. 
"A cápa akkor támad, ha senki nem tartja szemmel."
Témák
cápa
2018.08.16 11:11
Frissítve: 2018.08.16 11:11