Gratulált az EU, hogy sikerült megállapodni Macedónia nevéről

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:06
Szkopje/Shutterstock fotó
Fotó: /
Hosszas viták után megegyezés született egy olyan kérdésben, amelynek révén a Balkán-féksziget is stabilabbá válhat. Ám még nem minden akadály hárult el.

Hosszas, évtizedeken át tartó viták után született meg a megállapodás Macedónia új nevéről. Az országot Észak-Macedón Köztársaságnak nevezik majd. Erre a megoldásra jutott Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

A megállapodás tényét a görög kormány feje jelentette be az athéni televízióban. A Prokopisz Pavlopulosz államfővel való találkozója során elmondta, jó megoldás született, mert a szomszédos állam hazája minden kérését teljesítette. Mint fogalmazott, a vita lezárásának legfontosabb része, hogy Macedónia megváltoztatja alkotmányának szövegét, nevét pedig „földrajzi megjelöléssel módosítja”. Görögország cserében nem gördít további akadályokat Macedónia NATO-csatlakozásának útjába, s azt sem akadályozza meg, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az állammal.

Zoran Zaev bejelenti a névváltozást. Fotó: AFP/ Anadolu Agency/Admir Fazlagikj

Zoran Zaev bejelenti a névváltozást. Fotó: AFP/ Anadolu Agency/Admir Fazlagikj

A megállapodás a két miniszterelnök közötti utolsó telefonbeszélgetés során született meg. Ciprasz és Zaev az utóbbi hónapokban számos tárgyalást folytatott egymással, s már tavasszal kezdett körvonalazódni a végső megoldás. Nem volt egyszerű dolguk, hiszen mind a görög, mind a macedón nacionalisták részéről nagy nyomás nehezedett rájuk. A radikálisok élesen bírálták a kompromisszumot. Múlt héten több ezren tiltakoztak Görögországban a megállapodás ellen. Ugyanakkor Macedóniában nacionalista körök szintén vereségként értékelték a dokumentumot.

Még a jövő zenéje, hogy a névváltoztatás valósággá válik-e. Erről ugyanis ősszel népszavazáson döntenek majd Macedóniában, s előre borítékolható, hogy a nacionalisták, élükön a korábbi kormánypárttal, a VMRO-DPMNE-vel, hatalmas kampányt indítanak majd vele szemben. Előzőleg a szkopjei törvényhozásnak is áldását kell adnia a megállapodásra, ez azonban aligha jelent majd gondot.

A szkopjei média azt is közölte, hogy a görög kormány mindezek után kifejezetten kéri majd Brüsszelt arra, kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat „az Észak-Macedón Köztársasággal”. Az alkotmánymódosítást követően pedig az athéni parlament megszavazza Macedónia NATO-ba való felvételét.

A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Hasonló indulatokat gerjesztett az új állam elnevezése, mint Belgrádban a szerb kultúra bölcsőjének tartott Koszovóban az albán elszakadási törekvések.

Hogy a görögök aggodalma mennyire volt megalapozott, erről mindenki mást állít. Tény azonban, hogy macedón ultranacionalisták olyan térképet terjesztettek, melyen Görögország nagy részét, egészen Thesszáliáig, Nagy-Macedóniához tartozó területként tüntették fel. S az is vitathatatlan, hogy az 1991 novemberében elfogadott macedón alkotmány helyenként felettébb homályosan fogalmazott az ország területi igényeit illetően. Az alaptörvényben hangsúlyozták, a mindenkori vezetés fellép a „macedón nép” érdekeiért a szomszédos országokban. 1992-ben, Athén nyomására az európai közösség elérte az alkotmány módosítását. Az ország határainak sérthetetlenségét azzal egészítették ki, hogy Macedóniának nincsenek területi követelései más államokkal szemben. A macedón külügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy tartózkodnak minden Görögországgal szembeni propagandától.

1993-ban Athén ugyan megszavazta, hogy az új államot vegyék fel az ENSZ-be, de csak azzal a feltétellel, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet kapja. Ezt ideiglenes megoldásnak tartották, arra azonban nem sokan számítottak, hogy a végleges elnevezésre még évtizedeket kell várni.

A Görögország és Macedónia kapcsolatát az új állam megalakulása óta folyamatos feszültségek jellemzik. Ennek csúcspontjaként 1994-ben Görögország gazdasági embargót hirdetett Macedóniával szemben, lezárta határátkelőit. Az intézkedéseket csak 1995 őszén oldották fel, miután Macedóniának új nemzeti lobogója lett.

A politikai feszültségektől függetlenül a görög cégek számára mindig is vonzó volt a macedón piac: egyetlen más európai államba sem invesztáltak akkora pénzt, mint ide. Csak Szkopjéban 5000-re teszik a görög jelenlétnek köszönhetően létrejött munkahelyek számát.

Az ENSZ több kísérletet is tett a közvetítésre, azt javasolta, az ország neve Macedón Köztársaság-Szkopje legyen, Athén azonban ezt sem fogadta el. Miután Szkopje 2004-ben beadta csatlakozási kérelmét Brüsszelnek, az EU is többet foglalkozott a kérdéssel, bár túlzás lenne állítani, hogy minden követ megmozgatott volna a megoldásért.

Szkopje/Shutterstock fotó

Szkopje/Shutterstock fotó

2005-ben aztán Athén megakadályozta Szkopjénak a NATO-ba való felvételét. Egy évvel később a macedón kabinet válaszként Nagy Sándorról nevezte el a főváros repülőterét, amit a görögök úgy értelmeztek, hogy az állam ki akarja sajátítani a hellén kultúra hőseit is. 2008-ban a görög hatóságok nem akartak leszállási engedélyt adni az akkori macedón elnököt szállító repülőgépnek, mert az oldalán a „Macedón Köztársaság” felirat szerepelt. 2011-ben a hágai Nemzetközi Bíróság úgy ítélkezett, hogy Görögország a macedón NATO-tagság elleni vétóval megszegte azt az 1995-ös szerződést, amelyben Athén deklarálta: nem akadályozza meg a szomszédos ország nemzetközi szervezetekbe való felvételét.

Enyhülés azután következett be a két ország között, hogy tavaly a szociáldemokrata Zoran Zaev lett a macedón miniszterelnök, aki szakított a korábbi miniszterelnök, Nikola Gruevszki nyíltan nacionalista politikájával. Zaev tavaly év végén Görögországban tett látogatása során kijelentette: lehetségesnek látja a megállapodást, s ha sikerül tető alá hozni a megegyezést, hazája megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. 2017 decemberében azt is közölte, nem akarja azt állítani, hogy hazája lenne Nagy Sándor egyedüli örököse. A politikai klíma azért vált kivételesen szerencséssé, mert Görögországban szintén baloldali kabinet van hatalmon. 

Gratulált az Európai Unió
Az Európai Unió, illetve számos tagállama illette elismeréssel a megállapodást. Az EU vezetése nagy sikerként értékelte a megegyezést. Karin Kneissl osztrák szabadságpárti külügyminiszter még kedden este gratulált a két államnak a megállapodásért. Mint üzenetében fogalmazott, ez a párbeszéd és a diplomácia nagy sikereként értékelhető. „Fontos nap volt ez az egész régió számára” – írta Kneissl a Twitteren. Hasonló tartalmú üzenetet tett közzé Sebastian Kurz kancellár is.

Szerző
2018.06.13 19:06

Eddig ezek voltak Trump legnagyobb diplomáciai bakijai

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Időzónák, országnevek, politikusok pályafutása – összegyűjtötték, mivel gyűlt meg legtöbbször az amerikai elnök baja.
Összeállítást készített Donald Trump amerikai elnök diplomáciai baklövéseiről a Politico című lap, információit nevük elhallgatását kérő kormányzati forrásoktól szerezte. Az értesülések legtöbbje a nemzetbiztonsági tanács valamelyik munkatársától ered – írja az MTI. Leggyakoribb diplomáciai baklövéseként idézik Donald Trump azon szokását, hogy nemigen veszi figyelembe, tárgyalópartnerei más időzónában élnek, mint ő, valamint hogy rosszul ejt ki országneveket.

„Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja”

Kormányzása első esztendejében Donald Trump például Abe Sindzó japán kormányfőt rendszeresen délután akarta telefonon hívni, amikor Japánban éppen éjszaka van. „Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja” – idézi a Politico a nemzetbiztonsági tanács egyik volt munkatársát. Az illető azt is elmondta, hogy Herbert McMaster volt nemzetbiztonsági tanácsadó mindig igyekezett csillapítani az elnököt, mondván, hogy majd ésszerű időpontban fogják kapcsolni neki a keresett politikust. Trump rendkívül udvarias olyan szempontból, hogy ha neki telefonál egy másik ország politikusa, soha nem várakoztatja meg. Az elnök, aki az üzleti világból, külpolitikai tapasztalatok nélkül érkezett a Fehér Házba, 2017 júniusában találkozóra készült Narendra Modi indiai kormányfővel, ezért alaposan áttanulmányozta a térség térképét. Nepált „Nipple”, Bhutánt „Button” néven emlegette, és a Politico forrásai szerint egy pillanatra össze is keverte Nepált és Bhutánt, ráadásul azt hitte, hogy mindkettő India integráns része. Majd a munkatársaitól azt kérdezte, vajon az indiai politikus társaságában lesz-e a felesége is, mire közölték vele, Narendra Modi régóta külön él a feleségétől. „Hű, akkor azt hiszem, összehozhatnám őt valakivel” – válaszolta tréfásan. 

Nem fog változtatni a stílusán

Felemlíti a lap, hogy Trumpnak máskor sem mindig sikerül helyesen kiejtenie egy-egy ország nevét, vagy nincs teljesen tisztában egy-egy politikus pályafutásával. AZ ENSZ-közgyűlés tavaly szeptemberi ülésszakán például Namíbiát Nambiának mondta. Amikor pedig idén júliusban Giuseppe Conte olasz kormányfő a Fehér Ház vendége volt, Trump hosszasan gratulált neki az „óriási győzelméhez” a választási kampányban. Conte azonban soha nem kampányolt és soha nem indult választáson jelöltként, kormányfővé választását két párt kompromisszumos megállapodásának köszönheti. James Carafano, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója, aki a 2016-os választási győzelem és a 2017-es beiktatás közötti átmeneti időszakban a külügyminisztériumot érintő ügyekben adott tanácsokat Donald Trumpnak, a Politicónak azt mondta: Trump elnökként nagyon sokat tanult, de a stílusán nem fog változtatni a washingtoni elit kedvéért.

Más amerikai elnökök is hibáztak

A lap megjegyezte: más amerikai elnököknek is voltak furcsaságaik, vagy követtek el hibákat. Barack Obama több politikus – köztük a szingapúri Lee Kuan Ju – nevét nem tudta helyesen kiejteni, George W. Bush egy televíziós interjúban kínosan összezavarodott, amikor nem ismerte egyes külföldi vezető politikusok nevét, és Bill Clinton – Trumphoz hasonlóan – ugyancsak fütyült az időzónák eltérésére ha telefonálni akart.

2018.08.14 10:09
Frissítve: 2018.08.14 10:09

A biztonsági kordonokba hajtott egy autó a londoni parlamentnél, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2018.08.14 09:53
A rendőrök a sofőrt (barna kabát) vezetik el
Fotó: Youtube/
A sofőrt bilincsben vitték el a rendőrök. Egyelőre nem tudni, mi áll az eset hátterében.
A biztonsági kordonokba hajtott egy autó a londoni parlamentnél. A sofőrt letartóztattak, az eset során több járókelő is megsérült – írja a Scotland Yard közlése alapján a Guardian. A környéket lezárták, a helyszínt fegyveres rendőrök és mentők lepték el. A letartóztatott férfit bilincsben vitték el. Egyelőre nem tudni, miért hajtott a sofőr a kordonokba, a Scotland Yard későbbre ígért tájékoztatást. Az MTI azt írja, a parlament a legjobban védett épületek közé tartozik a brit főváros központjában. Az épületet erős, betonból és acélból készült biztonsági kordonok övezik.
2018.08.14 09:53
Frissítve: 2018.08.14 10:00