Gratulált az EU, hogy sikerült megállapodni Macedónia nevéről

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:06
Szkopje/Shutterstock fotó
Fotó: /
Hosszas viták után megegyezés született egy olyan kérdésben, amelynek révén a Balkán-féksziget is stabilabbá válhat. Ám még nem minden akadály hárult el.

Hosszas, évtizedeken át tartó viták után született meg a megállapodás Macedónia új nevéről. Az országot Észak-Macedón Köztársaságnak nevezik majd. Erre a megoldásra jutott Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

A megállapodás tényét a görög kormány feje jelentette be az athéni televízióban. A Prokopisz Pavlopulosz államfővel való találkozója során elmondta, jó megoldás született, mert a szomszédos állam hazája minden kérését teljesítette. Mint fogalmazott, a vita lezárásának legfontosabb része, hogy Macedónia megváltoztatja alkotmányának szövegét, nevét pedig „földrajzi megjelöléssel módosítja”. Görögország cserében nem gördít további akadályokat Macedónia NATO-csatlakozásának útjába, s azt sem akadályozza meg, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az állammal.

Zoran Zaev bejelenti a névváltozást. Fotó: AFP/ Anadolu Agency/Admir Fazlagikj

Zoran Zaev bejelenti a névváltozást. Fotó: AFP/ Anadolu Agency/Admir Fazlagikj

A megállapodás a két miniszterelnök közötti utolsó telefonbeszélgetés során született meg. Ciprasz és Zaev az utóbbi hónapokban számos tárgyalást folytatott egymással, s már tavasszal kezdett körvonalazódni a végső megoldás. Nem volt egyszerű dolguk, hiszen mind a görög, mind a macedón nacionalisták részéről nagy nyomás nehezedett rájuk. A radikálisok élesen bírálták a kompromisszumot. Múlt héten több ezren tiltakoztak Görögországban a megállapodás ellen. Ugyanakkor Macedóniában nacionalista körök szintén vereségként értékelték a dokumentumot.

Még a jövő zenéje, hogy a névváltoztatás valósággá válik-e. Erről ugyanis ősszel népszavazáson döntenek majd Macedóniában, s előre borítékolható, hogy a nacionalisták, élükön a korábbi kormánypárttal, a VMRO-DPMNE-vel, hatalmas kampányt indítanak majd vele szemben. Előzőleg a szkopjei törvényhozásnak is áldását kell adnia a megállapodásra, ez azonban aligha jelent majd gondot.

A szkopjei média azt is közölte, hogy a görög kormány mindezek után kifejezetten kéri majd Brüsszelt arra, kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat „az Észak-Macedón Köztársasággal”. Az alkotmánymódosítást követően pedig az athéni parlament megszavazza Macedónia NATO-ba való felvételét.

A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Hasonló indulatokat gerjesztett az új állam elnevezése, mint Belgrádban a szerb kultúra bölcsőjének tartott Koszovóban az albán elszakadási törekvések.

Hogy a görögök aggodalma mennyire volt megalapozott, erről mindenki mást állít. Tény azonban, hogy macedón ultranacionalisták olyan térképet terjesztettek, melyen Görögország nagy részét, egészen Thesszáliáig, Nagy-Macedóniához tartozó területként tüntették fel. S az is vitathatatlan, hogy az 1991 novemberében elfogadott macedón alkotmány helyenként felettébb homályosan fogalmazott az ország területi igényeit illetően. Az alaptörvényben hangsúlyozták, a mindenkori vezetés fellép a „macedón nép” érdekeiért a szomszédos országokban. 1992-ben, Athén nyomására az európai közösség elérte az alkotmány módosítását. Az ország határainak sérthetetlenségét azzal egészítették ki, hogy Macedóniának nincsenek területi követelései más államokkal szemben. A macedón külügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy tartózkodnak minden Görögországgal szembeni propagandától.

1993-ban Athén ugyan megszavazta, hogy az új államot vegyék fel az ENSZ-be, de csak azzal a feltétellel, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet kapja. Ezt ideiglenes megoldásnak tartották, arra azonban nem sokan számítottak, hogy a végleges elnevezésre még évtizedeket kell várni.

A Görögország és Macedónia kapcsolatát az új állam megalakulása óta folyamatos feszültségek jellemzik. Ennek csúcspontjaként 1994-ben Görögország gazdasági embargót hirdetett Macedóniával szemben, lezárta határátkelőit. Az intézkedéseket csak 1995 őszén oldották fel, miután Macedóniának új nemzeti lobogója lett.

A politikai feszültségektől függetlenül a görög cégek számára mindig is vonzó volt a macedón piac: egyetlen más európai államba sem invesztáltak akkora pénzt, mint ide. Csak Szkopjéban 5000-re teszik a görög jelenlétnek köszönhetően létrejött munkahelyek számát.

Az ENSZ több kísérletet is tett a közvetítésre, azt javasolta, az ország neve Macedón Köztársaság-Szkopje legyen, Athén azonban ezt sem fogadta el. Miután Szkopje 2004-ben beadta csatlakozási kérelmét Brüsszelnek, az EU is többet foglalkozott a kérdéssel, bár túlzás lenne állítani, hogy minden követ megmozgatott volna a megoldásért.

Szkopje/Shutterstock fotó

Szkopje/Shutterstock fotó

2005-ben aztán Athén megakadályozta Szkopjénak a NATO-ba való felvételét. Egy évvel később a macedón kabinet válaszként Nagy Sándorról nevezte el a főváros repülőterét, amit a görögök úgy értelmeztek, hogy az állam ki akarja sajátítani a hellén kultúra hőseit is. 2008-ban a görög hatóságok nem akartak leszállási engedélyt adni az akkori macedón elnököt szállító repülőgépnek, mert az oldalán a „Macedón Köztársaság” felirat szerepelt. 2011-ben a hágai Nemzetközi Bíróság úgy ítélkezett, hogy Görögország a macedón NATO-tagság elleni vétóval megszegte azt az 1995-ös szerződést, amelyben Athén deklarálta: nem akadályozza meg a szomszédos ország nemzetközi szervezetekbe való felvételét.

Enyhülés azután következett be a két ország között, hogy tavaly a szociáldemokrata Zoran Zaev lett a macedón miniszterelnök, aki szakított a korábbi miniszterelnök, Nikola Gruevszki nyíltan nacionalista politikájával. Zaev tavaly év végén Görögországban tett látogatása során kijelentette: lehetségesnek látja a megállapodást, s ha sikerül tető alá hozni a megegyezést, hazája megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. 2017 decemberében azt is közölte, nem akarja azt állítani, hogy hazája lenne Nagy Sándor egyedüli örököse. A politikai klíma azért vált kivételesen szerencséssé, mert Görögországban szintén baloldali kabinet van hatalmon. 

Gratulált az Európai Unió
Az Európai Unió, illetve számos tagállama illette elismeréssel a megállapodást. Az EU vezetése nagy sikerként értékelte a megegyezést. Karin Kneissl osztrák szabadságpárti külügyminiszter még kedden este gratulált a két államnak a megállapodásért. Mint üzenetében fogalmazott, ez a párbeszéd és a diplomácia nagy sikereként értékelhető. „Fontos nap volt ez az egész régió számára” – írta Kneissl a Twitteren. Hasonló tartalmú üzenetet tett közzé Sebastian Kurz kancellár is.

Szerző
2018.06.13 19:06

Távozik az ENSZ repülőbalhéba keveredett környezetvédelmi vezetője

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:52
Erik Solheim
Fotó: AFP/ MONEY SHARMA
Solheim utazásai csaknem félmillió dolláros költséggel jártak.
Erik Solheim, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője bejelentette, hogy távozik posztjáról, miután kiderült, hogy a szükségesnél jóval több alkalommal repült – írja a BBC. Az utak a Guardian által megszerzett dokumentumok szerint 488 518 dolláros költséggel jártak 668 nap alatt. A problémát az ENSZ belső vizsgálata tárta fel, az erről készült jelentések nem nyilvánosak. Solheim kedden jelentette be lemondását.
2018.11.21 07:52
Frissítve: 2018.11.21 07:52

Véres ruhákra hivatkozva rendelték el az Aquarius lefoglalását

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:51

Fotó: AFP/ MAUD VEITH / SOS MEDITERRANEE
Az Orvosok határok nélkül rágalmazási hadjáratnak nevezte a vizsgálatot.
Veszélyes hulladékkezelés vádjával a szicíliai Catania ügyészsége elrendelte az Orvosok határok nélkül (Msf) és az Sos Mediterranée nem kormányzati szervezet Aquarius nevű közös hajójának a lefoglalását kedden. Az ügyészség szerint az Aquarius veszélyes, fertőző hulladékot tett az olaszországi partokra, megszegve az ezek tárolására és feldolgozására vonatkozó szabályokat, és ezzel egészségügyi vészhelyzetet teremtett. Az olasz pénzügyőrség és rendőrség utóbbi két évben végzett vizsgálata szerint az Aquarius mintegy 24 ezer kilogramm, egészségügyi szempontból veszélyes és fertőző hulladékot szállított Olaszországba: arról a hulladékról van szó, amelyet a hajóról minden egyes érkezés után az olaszországi kikötőkben hagytak hátra, vagyis többnyire fertőzésveszélyes, véres ruhadarabokat, amelyeket a beteg, sebesült migránsok viseltek. Ezeket a ruhaneműket speciális tárolókban kellett volna partra helyezni, elszállítani és megsemmisíteni. Ehelyett az NGO-k – a költségeket megtakarítva – normális háztartási hulladékként tüntették fel őket egyszer sem jelentve be a hatóságoknak, hogy az egészségre veszélyes hulladékról van szó. Az olasz hatóságok szerint 44 esetben bizonyítható, hogy az Aquariusról veszélyes hulladék jutott be Olaszországba. Az ügyészség 24 személy ellen indított vizsgálatot, köztük vannak az Msf és az Sos Mediterranée olasz, francia, holland, német és más nemzetiségű felelősei, valamint az Aquarius ukrán kapitánya. Ezen kívül 460 ezer eurós bírságot szabtak ki a két NGO-ra. Az olasz hatóságok az Aquarius telefonbeszélgetéseinek lehallgatásával és elektronikus levelezésének ellenőrzésével készek bizonyítani, hogy a két NGO „rendszeresen, előre kitervelten távolította el a hajóról az illegális hulladékot”. Olasz adatok szerint az Aquariustól Olaszországba szállított több mint 21 ezer emberből több mint ötezer betegként érkezett: Tbc-sek, rühesek, bárányhimlősek, gyulladásos betegségben szenvedők, nyílt sebeket viselők voltak közöttük. Ruháik mind az olaszországi kikötők hulladéktárolóiba kerültek bármilyen elővigyázatossági lépés nélkül. Az ügyészi vizsgálatot Carmelo Zuccaro cataniai ügyész vezeti, aki 2015 óta vizsgálja az NGO-k mentési műveleteinek szabályosságát. Zuccaro ügyész vetette fel elsőként, hogy a földközi-tengeri NGO-k az embercsempészekkel összejátszva mentés helyett az illegális bevándorlást segítik.
Az Msf kedden Rómában tartott sajtótájékoztatóján az NGO „rágalmazási hadjáratnak” nevezte az olasz ügyészség újabb vizsgálatát hangsúlyozva, hogy ennek célja az Msf orvosi-mentési szolgálatának „bűncselekményként” való feltüntetése. Hangsúlyozta, hogy az Aquariust az olasz egészségügyi szervek mindig átvizsgálták, és az esetleges fertőzésveszély megelőzése az olasz hatóságok hatáskörébe tartozott. A szervezet hozzátette, hogy az Aquariusnak jelenleg libériai felségjelzése van, de ezzel nem tudnak mentési munkát végezni.
2018.11.20 21:51