Gratulált az EU, hogy sikerült megállapodni Macedónia nevéről

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:06
Szkopje/Shutterstock fotó
Fotó: /
Hosszas viták után megegyezés született egy olyan kérdésben, amelynek révén a Balkán-féksziget is stabilabbá válhat. Ám még nem minden akadály hárult el.

Hosszas, évtizedeken át tartó viták után született meg a megállapodás Macedónia új nevéről. Az országot Észak-Macedón Köztársaságnak nevezik majd. Erre a megoldásra jutott Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

A megállapodás tényét a görög kormány feje jelentette be az athéni televízióban. A Prokopisz Pavlopulosz államfővel való találkozója során elmondta, jó megoldás született, mert a szomszédos állam hazája minden kérését teljesítette. Mint fogalmazott, a vita lezárásának legfontosabb része, hogy Macedónia megváltoztatja alkotmányának szövegét, nevét pedig „földrajzi megjelöléssel módosítja”. Görögország cserében nem gördít további akadályokat Macedónia NATO-csatlakozásának útjába, s azt sem akadályozza meg, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az állammal.

Zoran Zaev bejelenti a névváltozást. Fotó: AFP/ Anadolu Agency/Admir Fazlagikj

Zoran Zaev bejelenti a névváltozást. Fotó: AFP/ Anadolu Agency/Admir Fazlagikj

A megállapodás a két miniszterelnök közötti utolsó telefonbeszélgetés során született meg. Ciprasz és Zaev az utóbbi hónapokban számos tárgyalást folytatott egymással, s már tavasszal kezdett körvonalazódni a végső megoldás. Nem volt egyszerű dolguk, hiszen mind a görög, mind a macedón nacionalisták részéről nagy nyomás nehezedett rájuk. A radikálisok élesen bírálták a kompromisszumot. Múlt héten több ezren tiltakoztak Görögországban a megállapodás ellen. Ugyanakkor Macedóniában nacionalista körök szintén vereségként értékelték a dokumentumot.

Még a jövő zenéje, hogy a névváltoztatás valósággá válik-e. Erről ugyanis ősszel népszavazáson döntenek majd Macedóniában, s előre borítékolható, hogy a nacionalisták, élükön a korábbi kormánypárttal, a VMRO-DPMNE-vel, hatalmas kampányt indítanak majd vele szemben. Előzőleg a szkopjei törvényhozásnak is áldását kell adnia a megállapodásra, ez azonban aligha jelent majd gondot.

A szkopjei média azt is közölte, hogy a görög kormány mindezek után kifejezetten kéri majd Brüsszelt arra, kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat „az Észak-Macedón Köztársasággal”. Az alkotmánymódosítást követően pedig az athéni parlament megszavazza Macedónia NATO-ba való felvételét.

A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Hasonló indulatokat gerjesztett az új állam elnevezése, mint Belgrádban a szerb kultúra bölcsőjének tartott Koszovóban az albán elszakadási törekvések.

Hogy a görögök aggodalma mennyire volt megalapozott, erről mindenki mást állít. Tény azonban, hogy macedón ultranacionalisták olyan térképet terjesztettek, melyen Görögország nagy részét, egészen Thesszáliáig, Nagy-Macedóniához tartozó területként tüntették fel. S az is vitathatatlan, hogy az 1991 novemberében elfogadott macedón alkotmány helyenként felettébb homályosan fogalmazott az ország területi igényeit illetően. Az alaptörvényben hangsúlyozták, a mindenkori vezetés fellép a „macedón nép” érdekeiért a szomszédos országokban. 1992-ben, Athén nyomására az európai közösség elérte az alkotmány módosítását. Az ország határainak sérthetetlenségét azzal egészítették ki, hogy Macedóniának nincsenek területi követelései más államokkal szemben. A macedón külügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy tartózkodnak minden Görögországgal szembeni propagandától.

1993-ban Athén ugyan megszavazta, hogy az új államot vegyék fel az ENSZ-be, de csak azzal a feltétellel, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet kapja. Ezt ideiglenes megoldásnak tartották, arra azonban nem sokan számítottak, hogy a végleges elnevezésre még évtizedeket kell várni.

A Görögország és Macedónia kapcsolatát az új állam megalakulása óta folyamatos feszültségek jellemzik. Ennek csúcspontjaként 1994-ben Görögország gazdasági embargót hirdetett Macedóniával szemben, lezárta határátkelőit. Az intézkedéseket csak 1995 őszén oldották fel, miután Macedóniának új nemzeti lobogója lett.

A politikai feszültségektől függetlenül a görög cégek számára mindig is vonzó volt a macedón piac: egyetlen más európai államba sem invesztáltak akkora pénzt, mint ide. Csak Szkopjéban 5000-re teszik a görög jelenlétnek köszönhetően létrejött munkahelyek számát.

Az ENSZ több kísérletet is tett a közvetítésre, azt javasolta, az ország neve Macedón Köztársaság-Szkopje legyen, Athén azonban ezt sem fogadta el. Miután Szkopje 2004-ben beadta csatlakozási kérelmét Brüsszelnek, az EU is többet foglalkozott a kérdéssel, bár túlzás lenne állítani, hogy minden követ megmozgatott volna a megoldásért.

Szkopje/Shutterstock fotó

Szkopje/Shutterstock fotó

2005-ben aztán Athén megakadályozta Szkopjénak a NATO-ba való felvételét. Egy évvel később a macedón kabinet válaszként Nagy Sándorról nevezte el a főváros repülőterét, amit a görögök úgy értelmeztek, hogy az állam ki akarja sajátítani a hellén kultúra hőseit is. 2008-ban a görög hatóságok nem akartak leszállási engedélyt adni az akkori macedón elnököt szállító repülőgépnek, mert az oldalán a „Macedón Köztársaság” felirat szerepelt. 2011-ben a hágai Nemzetközi Bíróság úgy ítélkezett, hogy Görögország a macedón NATO-tagság elleni vétóval megszegte azt az 1995-ös szerződést, amelyben Athén deklarálta: nem akadályozza meg a szomszédos ország nemzetközi szervezetekbe való felvételét.

Enyhülés azután következett be a két ország között, hogy tavaly a szociáldemokrata Zoran Zaev lett a macedón miniszterelnök, aki szakított a korábbi miniszterelnök, Nikola Gruevszki nyíltan nacionalista politikájával. Zaev tavaly év végén Görögországban tett látogatása során kijelentette: lehetségesnek látja a megállapodást, s ha sikerül tető alá hozni a megegyezést, hazája megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. 2017 decemberében azt is közölte, nem akarja azt állítani, hogy hazája lenne Nagy Sándor egyedüli örököse. A politikai klíma azért vált kivételesen szerencséssé, mert Görögországban szintén baloldali kabinet van hatalmon. 

Gratulált az Európai Unió
Az Európai Unió, illetve számos tagállama illette elismeréssel a megállapodást. Az EU vezetése nagy sikerként értékelte a megegyezést. Karin Kneissl osztrák szabadságpárti külügyminiszter még kedden este gratulált a két államnak a megállapodásért. Mint üzenetében fogalmazott, ez a párbeszéd és a diplomácia nagy sikereként értékelhető. „Fontos nap volt ez az egész régió számára” – írta Kneissl a Twitteren. Hasonló tartalmú üzenetet tett közzé Sebastian Kurz kancellár is.

Szerző
2018.06.13 19:06

Ágyelő lesz a veszélyes hímből, de borzasztó sok medve nyüzsög még Tusnádfürdő környékén

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:03

Fotó: Facebook/ Borboly Csaba
Harminc medvét számoltak a vadászok, amíg a veszélyes hímet kergették - és a bocsaik miatt ingerlékeny anyaállatokkal is kellene valamit kezdeni.
Kilőtték a második veszélyes medvét is a Szent Anna vadásztársulat illetékesei Tusnádfürdő határában. Rafain Zoltán elmondta: arról a hím medvéről van szó, amelyik a kisváros alsó, Sepsiszentgyörgy felé eső részében járt be a gazdaságokba, és háziállatokat pusztított el. A vadászegyesület vezetője szerint ezzel befejezettnek tekintik a feladatukat, hiszen a minisztérium csak két hím medve kilövését engedélyezte Tusnádfürdő környékén. Négy anyamedve és kilenc bocs esetében a tárca áttelepítésre adott engedélyt. A fürdőváros melletti vadászterület gondnokságát ellátó Szent Anna vadásztársulat elnöke elismételte: a vadásztársulatnak nincsenek altatólövedékes puskái, ketrecei, amelyekkel a medvék elszállítását végezhetnék. Azt is megjegyezte: egyelőre senki nem vállalkozott a tusnádfürdői bocsos anyamedvék elszállítására, de a befogadásukra sem, pedig a minisztérium valamennyi EU-tagállamnak felajánlotta a medvefölösleget. A vadászegyesület elnöke úgy vélte az egészséges populáció megőrzése érdekében a gondnokságuk alá tartozó vadászterületen legalább öt, trófeaként értékesíthető medve kilövését, és 15 kisebb medve kiselejtezés céljából történő kilövését kellene engedélyeznie a minisztériumnak, hiszen rendkívüli módon túlszaporodott a populáció. Magyarázatként hozzátette: szombaton harminc medvét számoltak meg a vadászterületnek azon a kis részén, ahol végül kilőtték a hím medvét. A Környezetvédelmi Minisztérium azután járult hozzá a Tusnádfürdőre bejáró medvék kilövéséhez, illetve áttelepítéséhez, hogy július közepe óta négy embert sebesített meg a medve a fürdővárosban. A vadásztársulat augusztus 15-én lőtte ki az első veszélyes medvét Tusnádfürdő határában. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Ciolos-kormány 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. 
Szerző
2018.08.20 12:03
Frissítve: 2018.08.20 12:04

Belgiumban ősztől már nem járőröznek katonák

Publikálás dátuma
2018.08.20 11:28
Katona áll őrt 2017. június 20-án a brüsszeli központi pályaudvar közelében, ahol korábban egy merényletkísérletet akadályoztak
Fotó: AFP/ Belga Mag/Belga/ Laurie Dieffembacq
Bár még május végén is történt dzsihadista támadás az országban, a belga kormány nem emeli a terrorkészültségi szintet, szeptembertől pedig a hadsereg egységei is elhagyják a köztereket.
Belgiumban szeptembertől fokozatosan megszüntetik a katonák utcákon, metró- és vasútállomásokon teljesített járőrözését, helyüket a rendőrség és más biztonsági szolgálatok veszik át - szemlézi az MTI a La Libre Belgique című napilap hétfői cikkét.
A beszámoló szerint Steven Vandeput védelmi miniszter a VTM flamand nyelvű közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában elmondta, a katonáknak a közterületekről való fokozatos kivonása nem okoz biztonsági kockázatot. A stratégiai fontosságú helyszíneken, nagykövetségek előtt, zsidó és más nemzetközi intézmények védelmében továbbra is szerepet vállalnak.
A belga kormány több lépcsőben, legutóbb július elején csökkentette az utcákon szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg mintegy 550 katona járőrözik a belga nagyvárosokban. Információk szerint a hadsereg folytatja a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését, emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén - a rendőrséggel együtt - azonnal bevethető.
Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas - "lehetséges és valószínű" - terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes - "súlyos és azonnali" - fokozatúra emelte a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona folyamatos utcai járőrözését is.  A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítették vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték. Belgiumban legutóbb május végén minősítették terrorcselekménynek egy magányos elkövető akcióját, amikor a 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy "Allahu Akbar" (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték. A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) ezt követően közölte, az eset ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét. A liege-i támadást, ahogy 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.
2018.08.20 11:28