Handó nem lát veszélyt a kormány házi bíróságában

Publikálás dátuma
2018.06.17 11:38
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Fotó: Népszava/Vajda József
Fotó: /
A bírói függetlenséget semmi sem veszélyezteti Handó Tünde szerint: még az sem, ha egy kormány által kinevezett bírói kar dönt a kérdéses választási ügyekről, és az államtitkok minősítéséről.

Aki a bírói székbe kerül, biztosan a jogszabályok és a tények ismeretében, meggyőződése szerint fog dönteni – Handó Tünde ebben látja a közigazgatási bíróság függetlenségének garanciáját.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a közrádió vasárnapi műsorában állt ki a kormány által kreált bírósági intézményrendszer mellett, amiről egyelőre azt sem tudja, hogy pontosan hány bíróságot jelent pontosan, és hány szakemberre lesz szükség felállításához.

Handó szerint a kormány nem tesz mást, csak visszaállítja a hagyományokat, hiszen a közigazgatási bíráskodás – 1949-es eltörléséig – bevett gyakorlat volt Magyarországon, derül ki az MTI összefoglalójából.

Csakhogy a kimondottan a kormány, és ezáltal a kormánypárt alá rendelt új bírói szervezet egy sor kritikus döntési területet is elvehet Kúriától: hozzájuk kerülne az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvita, az adó- és építéshatósági ügyektől egészen a választási-, adatkérési-, vagy sajtóperekig – lényegében azok a területek, ahol egy független bírósági testület számon kérhette és korrigálásra kötelezhette volna a döntéshozókat.

Arra a felvetésre, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) néhány tagja is ellenzi az elképzelést, azt mondta: megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez” - a Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatához fordultak a közigazgatási felső bíróságok átalakításának terve miatt.

Sajnálatosnak tartom azt (...), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat" – fogalmazott az elnöknő. Magyarán, Handó Tünde szerint hazaárulást követ egy uniós ország néhány vezető bírója, ha egy szakmai kérdésben egy uniós szakmai testület véleményét kéri.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke már régóta csatározik az OBT- vel: a tanács álláspontja szerint Handó Tünde több alkalommal is törvényt sértett, amikor önkényesen döntött a bírói kinevezéseket megelőző pályázatokról, az OBH vezetője viszont a tanács működését látja törvényellenesnek, mivel annak több tagja lemondott, és a testület szerinte így már nem működőképes.

Szerző
2018.06.17 11:38

Hídlezárás, menetelés, majd könnygázfürdő a Kossuth téren

Mintegy 5-6 ezer tüntető vonult a belvárosban, a jó hangulatú és békés demonstráció résztvevői visszatértek a Kossuth térre, ahol a hangulat már korántsem volt olyan békés.

Szerző

Megosztás
2018.12.13 21:54
Frissítve: 2018.12.13 22:31

Pintér Sándor: a rendőrség gátat fog szabni az erőszaknak

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:52

Fotó: / Tóth Gergő
A belügyminiszter a szerdai tüntetés kapcsán azt mondta: a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
Ráerősített a kormány a szerdai tüntetést gyalázó kommunikációjára. Csütörtökön először Gulyás Gergely nyilatkozott úgy, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatti demonstráció törvénytelen volt, a résztvevők bűncselekményt követtek el, és egyébként is keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren. A hvg.hu cikke szerint aztán Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrséget védve azt mondta, a közelmúltban ilyen mértékű és intenzitású támadás nem ért magyar rendőrt, mint szerdán a Parlament előtt. A miniszter hangsúlyozta, a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal.  
Pintér szerint  
a szerda esti tüntetés nem lehet a demokrácia része, mivel a résztvevők durván megsértették a törvényeket, és a demonstráció biztosítása során kilenc rendőr szenvedett sérülést.
A belügyminiszter elmondta, a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
A szerdai tüntetésen késő este a Kossuth téren a demonstrálók egy része megdobálta a rendőröket sörösdobozokkal, tojással, valamint a Parlament előtt felállított karácsonyfa körüli szánkókkal. Válaszul a rendőrség - előzetes figyelmeztetés nélkül - többször könnygázzal fújta le a tüntetőket. A rendőrök többeket kiemeltek a tömegből, a Parlament lépcsőin dulakodás is folyt. 
police.hu-n Semmi se szent címmel jelent meg közlemény arról, hogy "több tüntető megkísérelte felgyújtani az ország karácsonyfáját, arra petárdákat és pirotechnikai eszközöket dobáltak". Megemlítik, hogy a szánkók közül többet elloptak. A rendőrség - amely a honlapján a csütörtöki vonulós demonstráció résztvevőit kifejezetten lekezelően említi - elfogta az elkövetőket, akik ellen lopás miatt indított büntetőeljárást. (A hatóság honlapján megjelent közleménnyel kapcsolatos írásunkat itt olvashatja.)
Ugyanakkor a rendőrség sem tett mindent azért, hogy szakszerűen és arányosan lépjen fel - legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint. A jogvédő szervezet úgy látja, a rendőröknek valóban közbe kellett avatkozniuk, mer erőszakossá vált a tüntetők fellépése, de a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. A TASZ szerint érthetetlen, miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, amikor az erőszakos cselekményeket tapasztalta, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.
A szerdai tüntetés után Gulyás Gergely közlése szerint 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.
2018.12.13 19:52
Frissítve: 2018.12.13 20:25