Tóth Bertalan: az állampolgároknak esélyük sem lesz a jogaik megvédésére

Publikálás dátuma
2018.06.20. 18:43
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a Kúria épülete előtt 2018. június 20-án
A parlamentben szerdán tárgyalt alaptörvény-módosítás sok mindenről szól, de kiemelten a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásról – jelentette ki az MTI tudósítása szerint az MSZP elnöke szerdán Budapesten.

Tóth Bertalan Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen felidézte: a Fidesz kétharmad hiányában már kísérletet tett arra, hogy létrehozza a közigazgatási felsőbíróságokat.

Úgy fogalmazott, hogy ez arról szól: „házibíróságot” akarnak kialakítani, ahol nem csupán bírák, de kormánytisztviselők is hozhatnak döntéseket. Az állam vagy az önkormányzat bármely hatósági döntésével szemben ennél a szervezetnél lehetne jogorvoslattal élni, viszont ha a bíróság a kormány érdekeit szolgálja, akkor az állampolgároknak esélyük sem lesz a jogaik megvédésére – hangoztatta az MSZP elnöke.

A szervezethez adó-, választási eljárási és közérdekű adatigénylési ügyek tartoznának. Ezek közül Tóth Bertalan a legutóbbiak bevonását nevezte a legfájóbbnak. A Kúria jelenlegi gyakorlata szerint nyilvánosak az adófizetői pénzzel kapcsolatos adatok, az új bíróság azonban „nyilván a kormány titkolózási érdekét” fogja szolgálni – fogalmazott, és hozzátette, hogy a szervezet talán a jogállamiság utolsó bástyáját támadja.

Azt mondta, nem kétséges, hogy a Fidesz ebben a formában állítja majd fel a szervezetet: meg kell nézni, hogy mit tett az Alkotmánybírósággal, a Legfőbb Ügyészséggel, az országos bírói irányítási rendszerrel.

Nem csupán a bíróságokat támadja a nagyobbik kormánypárt, hanem a Magyar Tudományos Akadémiát is. Minden olyan szervezetbe belenyúl, amely még rendelkezik egy kis autonómiával – vélekedett.

Tóth Bertalan azt mondta: a fentiek miatt úgy döntöttek, hogy az alaptörvény-módosítás során nem nyomnak gombot, nem hajlandóak részt venni „ebben a propagandában”. A „Stop Soros” törvénycsomagot szintén „propagandának” nevezte, amely még arra is lehetőséget ad, hogy meghurcoljanak civil szervezeteket vagy jogvédőket. Erre a javaslatra ezért nemmel szavaztak – közölte.

Karácsony Gergely felidézte, hogy ez már a hetedik alaptörvény-módosítás. Úgy fogalmazott: ebből is látszik, hogy a Fidesz által „gránitszilárdságúnak” ígért jogszabály „valójában inkább a vattacukorhoz hasonlít”. Éppen a nagyobbik kormánypárt képtelen tisztelni az alkotmányt, pedig elvárja ezt minden magyar állampolgártól. Úgy vélekedett, hogy a Fidesz minden aktuálpolitikai érdekét megpróbálja érvényesíteni az alaptörvényben. „Úgy váltogatja az alkotmányos alapelveit, mint más az alsónadrágját” – fogalmazott.

A Párbeszéd társelnöke szerint a szabadságnak a jogállamban még megtalálható kis szigeteit is megpróbálják felszámolni. Ilyen például a Kúria, amely fontos döntéseket hozott közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy választási ügyekben – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy most ezt a szervezetet is megpróbálják „politikai furkósbottá” változtatni, hogy továbbvihessék korrupt rendszerüket. Az MSZP-Párbeszéd szövetség nem fog részt venni „ebben a komédiában” – nyomatékosította Karácsony Gergely.

Szerző

A parlament elfogadta a „Stop, Soros!”-t

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:35
Fotó: Tóth Gergő

Szerdán délután szavazott a parlament a „Stop, Soros!” néven ismert, menekültellenes törvénycsomagról: Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament.

Az indítvány kétharmados többséget igénylő részére a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.

Orbán Viktor korábban a Hír TV kérdésére válaszolva elmondta, nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását az elfogadással, pedig az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete ezt kérte. 

Mint megírtuk, a parlament a „Stop, Soros!”-sal összhangban szavazott az alaptörvény hetedik módosításról is, amelynek papíron az a célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését – bár idegen népességet (a megfogalmazás is pontatlan) eddig sem lehetett az ország területére költöztetni.

A törvénycsomag egyebek mellett nagyobb felhatalmazást ad a rendőrségnek a bevándorlás megakadályozásához.

Nem kaphat menedékjogot az a legális menedékkérő sem, aki biztonságos országon keresztül érkezett a schengeni határ magyar szakaszához (Magyarország szerint pedig biztonságos országnak számít az összes szomszédunk, kivéve Ukrajnát).

A jogellenes bevándorlás támogatása 5-90 napos elzárással járhat – mivel a biztonságos ország kategóriának meghatározásával egy valódi háborús menekült sem lesz jogosult a magyar menekültstátuszra, a neki nyújtott segítség is bűncselekménynek számít.

Aki anyagi eszközökkel támogat egy menekültet (például szendvicset, ruhát ad neki, vagy pénzt vonatjegyre) az egy év börtönnel is sújtható.

A Jobbik közleményében azt írta, azért támogatták a saláta-jellegű csomagot, mert számos hibája mellett egyetértenek azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. „Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk” – fűzték hozzá.

Szerintük a Stop,Soros! kapcsán kijelenthető, hogy a jogszabálymódosítás elvesztette Soros-jellegét, hiszen a korábbi javaslattal szemben nem írja elő a Soros György által támogatott civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítását, regisztrációját, vagy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységük korlátozását.

„A javaslatot ellenző közösségeket megnyugtatjuk, hogy a ma elfogadott jogszabály ebben a formában életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, tehát károkat sem fog okozni. A kormány célja ugyanis nem a megfogalmazott problémák tényleges megoldása, hanem annak, a közelgő európai parlamenti- és az önkormányzati választási kampányokban való kommunikációs felhasználása” – tették hozzá.

Szerző

Kockázatként tekint a kormány a külföldi befektetőkre

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:35
Semjén Zsolt, a törvényjavaslat beterjesztője, és Orbán Viktor, aki nélkül mindez nem jöhetett volna létre Fotó: Népszava /Molná
Miniszteri engedélyhez köthetik a kínai, orosz vagy az offshore-cégek magyarországi befektetéseit, aki nem regisztrál 10 milliós bírságra is számíthat.

Új törvényjavaslat került fel a parlament honlapjára: a Semjén Zsolt által beterjesztett anyag a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetéseket védené ki azzal, hogy miniszteri engedélyhez kötne egy sor hazai beruházást és tulajdonjog-vásárlást.

A javaslat az EU-n, Svájcon és a Európai Gazdasági Térség államain kívül minden országra érvényes lenne, az érintett cégek engedélyt kellene kérjenek ahhoz, hogy 25 százaléknál nagyobb tulajdonrészt szerezzenek egy-egy magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. Nyilvánosan működő részvénytársaságban (Nyrt.) 10 százalékos lenne az ellenőrzési határ.

A javaslat alapján miniszteri engedélyhez kötnék a fegyvergyártást és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítását, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetését, valamint a villamos energia-, és a földgázellátást, a víziközmű-szolgáltatást az elektronikus hírközlési tevékenységet is.

A kormány által kijelölt miniszternek 30 napja lenne a döntés meghozatalára, ennyi idő alatt kellene kiderítenie, hogy a tervezett beruházás sérti-e a magyar állam érdekeit. A tárcavezető akkor tilthatná meg a helyi befektetést, ha kiderül, hogy a befektető valójában fantomcég, és a bejegyzése szerinti államban nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet. A miniszteri döntést bírósági úton is meg lehetne támadni – persze a per hatékonysága kérdéses, ha valamelyik, a kormány által felügyelt közigazgatási bíróságon zajlik majd le.

Aki a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, az a javaslat szerint magánszemélyként egymillió forintos, jogi személyként (azaz cégként) tízmillió forintos bírsággal sújtanák – derül ki a javaslatból. A tervezett elvileg megnehezítené az offshore cégek hazai tevékenységét , de feladja a leckét az orosz, kínai, török és közel-keleti befektetőknek is, akikkel az Orbán- kabinet amúgy igyekszik jó kapcsolatot ápolni.

Szerző