A magyar melósok életét is megkeserítené a bécsi kormány

Publikálás dátuma
2018.06.21 11:59
Fotó: AFP/Joe Klamar
Fotó: /

A populista osztrák kormánykoalíció törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé tenné, hogy 2019 januárjától „önkéntes alapon” napi 12 órát dolgozhassanak a munkavállalók. Az országban jelenleg 10 óra a napi munkaidő felső határa, vagyis egy héten legfeljebb 50 órát lehet dolgozni. Napi 12 óránál ez heti 60 órára emelkedne.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tervezete nem talált kedvező visszhangra. Az elképzelés bírálói figyelmeztetnek arra, hogy a munkavállalók így nem tudnak majd túlórát tejesíteni.

A kormány azt állítja, a javaslattal „rugalmasabbá”, „kevésbé bürokratikussá” teszik a munkaerőre vonatkozó szabályozást, és a munkavállalók – a javaslat készítői szerint – jobban be tudják osztani szabadidejüket. A valóságban azonban szó sincs rugalmasságról. Martin Risak, a bécsi egyetem munkajogásza rámutat ugyanis, hogy bár a törvény beterjesztői szerint a napi 12 óra munka vállalása önkéntes, a munkaadó valójában így akár elő is írhatja dolgozója számára a többletmunkát, és megfoszthatja a túlórapénztől.

Elvileg ugyan a munkavállaló elutasíthatja a többletmunkát, de mint a szakértő rámutat, ennek kritériumait nagyon homályosan fogalmazták meg a törvényjavaslatban. Mindemellett a felmondásnál Ausztriában sokkal kevésbé védik a munkavállaló érdekeit, mint például Németországban. Ausztriában ugyanis bármilyen indokkal felmondhatnak, így félő, hogy ez akkor is megtörténhet, ha valaki nem vállalja az új előírások szerinti többletmunkát. Mások arra mutatnak rá, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg társadalmi vita, miközben egy olyan kérdésről van szó, amelynél ez elengedhetetlen lenne.

Fotó: AFP/Joe Klamar

Fotó: AFP/Joe Klamar

Ausztriában 1889-ben született első ízben megállapodás a napi nyolcórás munkaidőről, ezt aztán 1918-ban a szociáldemokrata Ferdinand Hanusch, a munkáskamarák alapítójának kezdeményezésére törvényerőre is emelték. (Ne feledjük, ekkor hatnapos volt még a munkahét!) 1959 februárjától heti 48 óráról 45-re csökkentették a munkaidőt, 1969-1975 között pedig fokozatosan heti 40 órára. Sőt, 1985-től egyes szektorokban 38 órás munkahetet vezettek be.

Akadnak országok, ahol mind a mai napig nem szabályozza jogszabály a heti munkaidőt. Ezek közé tartozik például Nagy-Britannia, ahol egyetlen kormány sem kívánta előírni, mennyit dolgozzanak a munkavállalók. A nyugati társadalmak túlnyomó többségében azonban a nyolcórás munkaidőt határoznak meg. Franciaországban ugyanakkor 2000-ben 35 órás munkahetet vezettek be.

Az ausztriai magyarokra is ugyanezek a törvényi előírások vonatkoznak, vagyis a még érvényben lévő nyolcórás munkaidő, ezenfelül természetesen vállalhatnak túlórát. Ugyanakkor nyilvánvalóan a munkaadótól függ, hogy ezt milyen feltétellel teszik. Évente mintegy 7000-rel nő az ausztriai magyar munkavállalók száma. Idén februárban 91 ezer magyar dolgozott az országban. A 8,7 millió lakosú államban 3,4 millió a foglalkoztatottak száma, ebből 721 ezer külföldi. A legtöbben, 101 ezren a német nemzetiségűek, utánuk a magyarok következnek.

2018.06.21 11:59

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29