A populista osztrák kormánykoalíció törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé tenné, hogy 2019 januárjától „önkéntes alapon” napi 12 órát dolgozhassanak a munkavállalók. Az országban jelenleg 10 óra a napi munkaidő felső határa, vagyis egy héten legfeljebb 50 órát lehet dolgozni. Napi 12 óránál ez heti 60 órára emelkedne.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tervezete nem talált kedvező visszhangra. Az elképzelés bírálói figyelmeztetnek arra, hogy a munkavállalók így nem tudnak majd túlórát tejesíteni.
A kormány azt állítja, a javaslattal „rugalmasabbá”, „kevésbé bürokratikussá” teszik a munkaerőre vonatkozó szabályozást, és a munkavállalók – a javaslat készítői szerint – jobban be tudják osztani szabadidejüket. A valóságban azonban szó sincs rugalmasságról. Martin Risak, a bécsi egyetem munkajogásza rámutat ugyanis, hogy bár a törvény beterjesztői szerint a napi 12 óra munka vállalása önkéntes, a munkaadó valójában így akár elő is írhatja dolgozója számára a többletmunkát, és megfoszthatja a túlórapénztől.
Elvileg ugyan a munkavállaló elutasíthatja a többletmunkát, de mint a szakértő rámutat, ennek kritériumait nagyon homályosan fogalmazták meg a törvényjavaslatban. Mindemellett a felmondásnál Ausztriában sokkal kevésbé védik a munkavállaló érdekeit, mint például Németországban. Ausztriában ugyanis bármilyen indokkal felmondhatnak, így félő, hogy ez akkor is megtörténhet, ha valaki nem vállalja az új előírások szerinti többletmunkát. Mások arra mutatnak rá, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg társadalmi vita, miközben egy olyan kérdésről van szó, amelynél ez elengedhetetlen lenne.
Fotó: AFP/Joe Klamar
Ausztriában 1889-ben született első ízben megállapodás a napi nyolcórás munkaidőről, ezt aztán 1918-ban a szociáldemokrata Ferdinand Hanusch, a munkáskamarák alapítójának kezdeményezésére törvényerőre is emelték. (Ne feledjük, ekkor hatnapos volt még a munkahét!) 1959 februárjától heti 48 óráról 45-re csökkentették a munkaidőt, 1969-1975 között pedig fokozatosan heti 40 órára. Sőt, 1985-től egyes szektorokban 38 órás munkahetet vezettek be.
Akadnak országok, ahol mind a mai napig nem szabályozza jogszabály a heti munkaidőt. Ezek közé tartozik például Nagy-Britannia, ahol egyetlen kormány sem kívánta előírni, mennyit dolgozzanak a munkavállalók. A nyugati társadalmak túlnyomó többségében azonban a nyolcórás munkaidőt határoznak meg. Franciaországban ugyanakkor 2000-ben 35 órás munkahetet vezettek be.
Az ausztriai magyarokra is ugyanezek a törvényi előírások vonatkoznak, vagyis a még érvényben lévő nyolcórás munkaidő, ezenfelül természetesen vállalhatnak túlórát. Ugyanakkor nyilvánvalóan a munkaadótól függ, hogy ezt milyen feltétellel teszik. Évente mintegy 7000-rel nő az ausztriai magyar munkavállalók száma. Idén februárban 91 ezer magyar dolgozott az országban. A 8,7 millió lakosú államban 3,4 millió a foglalkoztatottak száma, ebből 721 ezer külföldi. A legtöbben, 101 ezren a német nemzetiségűek, utánuk a magyarok következnek.
