Zaklatás miatt tagadhatják ki Washington korábbi érsekét

Publikálás dátuma
2018.06.21. 09:58
Theodor McCarrick, még 2013-ban. A korábbi érsek megáldotta egy tájfunban elpusztult fülöp-szigeteki templom híveit Fotó: Odd An
A 87 éves McCarrick bíborost egy férfi azzal vádolja, hogy még kamaszkorában molesztálta őt. A Vatikán is megalapozottnak tartja a zaklatás gyanúját, hiszen korábban ők fizettek kártérítést a bíboros többi áldozatának is.

Theodore McCarrick bíboros, Washington nyugalmazott római katolikus érseke a jövőben nem teljesíthet papi szolgálatot szexuális zaklatás "hitelt érdemlő" gyanúja miatt - közölte egyháza szerdán.

A 87 esztendős bíboros elmozdítását Ferenc pápa rendelte el, és egyházi bejelentés szerint további büntetésre, akár papi hivatásától való megfosztására is számíthat.

Hivatalos közlés szerint McCarrick bíborost azzal vádolják, hogy "hitelt érdemlő" állítások szerint negyven évvel ezelőtt, amikor még New Yorkban teljesített szolgálatot, szexuálisan zaklatott egy tinédzser fiút.

Egy egyházi vizsgáló bizottság kiderítette, hogy "hihetőek és megalapozottak" egy hatvanas éveiben járó New York-i üzletember vádjai, amelyek szerint McCarrick 1971-ben és 1972-ben a manhattani St. Patrick-katedrálisban karácsonyi éjféli misére készülődve simogatta és más módokon is zaklatta őt, aki akkoriban ministráns volt.

Theodore McCarrick, aki 2000-2006 között volt Washington érseke, egyike a legmagasabb rangú amerikai katolikus főpapoknak, akiket szexuális visszaéléssel vádoltak meg. Az Egyesült Államokban az elmúlt években több ezer katolikus pap volt érintett zaklatási botrányokban, és McCarrick neve is többször felmerült. A katolikus egyház elismerte: korábban nem hozták ugyan nyilvánosságra, de kártérítést fizettek több olyan felnőtt férfinak is, aki azzal vádolta a bíborost, hogy évtizedekkel korábban szexuálisan molesztálta őt, írja az MTI.

Az idős bíboros közleményben adott hangot megdöbbenésének a valahai ministráns mai vádjai miatt, és tagadta a vádakat. Közölte: teljes mértékben együttműködött a vizsgáló bizottsággal, és engedelmességből elfogadja a pápa döntését. "Miközben egyáltalán nem emlékszem erre az esetre, és hiszek a saját ártatlanságomban, sajnálatomat fejezem ki a vádakat felhozó személynek a fájdalmai, és egyházam tagjainak e vádak által keltett botrány miatt" - fogalmazott közleményében McCarrick bíboros.

Szerző

Párizsi iszlám-vita

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:36
REFORMOT TERVEZNEK -Sok imám nem beszél franciául FOTÓ: AFP/RICHARD BOUHET
Emmanuel Macron francia elnök mintha bizonyos távolságot próbálna tartani a muzulmán közösséggel szemben.

Igazi krízis nincs, de a francia sajtó fejtegetéseit követve néhány hete csak észlelhető, hogy valami megváltozott, illetve módosulóban van az ottani politikai hatalom és a muzulmán közösség viszonyában. Párizs számára fontos kérdésről van szó, hiszen a lakosság egészében a gyarmati múlt miatt igencsak tekintélyes az észak-afrikai származásúak aránya. Európa égető gondja ez a migránsválság éleződése miatt, de a két pólus (a demokratikus uniós fölfogás és a vad populizmus ütközése) ijesztő nemzetközi kiterjedésű konfliktust alakított belőle.

Látszatra csekélység az egész. A muszlim vallás egyik legnagyobb ünnepe a ramadán böjt, egy hónapig tart. Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. Szabályai szerint a böjt alatt alatt napkeltétől napnyugtáig nem szabad enni, inni, tartózkodni kell a szexuális élettől és a dohányzástól. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. Amikor véget ér, szertartáson búcsúztatják a vallásos szervezetek és a köztársasági államvezetés csúcsvezetői. Hagyomány, és ehhez váltig ragaszkodnak, hogy közös találkozón emlékeznek meg róla, az Élysée-palotában. Tavaly, Emmanuel Macron megválasztása után is így történt, az elnök és közeli munkatársai, kulcsminiszterei elvegyültek az imámok között.

Az idén azonban komoly változás következett be. Ennek oka elsősorban nem az, hogy más színhelyen tartották a megemlékezést, ennél föltűnőbb volt, a köztársasági elnök távolmaradása. Önmaga helyett a kormányfőt se delegálta, a megemlékező beszédet is a belügyminiszter mondta el, és ezt azzal indokolták, nem kötelezi semmi a köztársasági elnök jelenlétét.

Macron a Journal du Dimanche-nak adott nyilatkozatában az „újítást” azzal indokolta, hogy korszerűbb kapcsolatrendszert igyekszik kialakítani a muszlim vallási intézmények és az állami vezetés között, ő magában most érleli az elképzelhető formákat. Az indokolás többrétegű volt. Igaz, az Európai Unió higgadt, liberális mérsékelt fölfogása a megoldhatatlannak látszó migránskérdés módjairól már kezdettől nehezen volt összeegyeztethető az Alpokon túli populista irányzatok radikalizmusával. Különösen aggasztóvá vált a helyzet római kormányválást követően, hiszen az olasz kormányban megjelentek a szélsőséges, bevándorlásellenes erők, amelyek nem osztják Macron számos elképzelését.

Ami az állam és az egyház szétválasztását illeti, a francia államfő azt vallja, hogy a világi állam és az egyházak viszonyában őrizni kell a hagyományos laikus meggyőződést, de az idő ezen máris sokat változtatott. Az iszlamizmus nélkülözhetetlen átalakítása a vallási szervezetek dolga is, helyettük más nem végezheti el ezt a munkát. A tervek szerint jövő júniusáig állhat össze a történetileg hosszú távú koncepció. Az Élysée-palota abban reménykedik, hogy addig csillapodhatnak a szenvedélyek, a kormánytöbbségben is sikerülhet enyhíteni a nézetek ütközését.

Komoly gondot jelent mindemellett az is, hogy egyre több olyan imám bukkan fel Franciaországban, akik nem beszélik az ország nyelvét, csak arabul képesek kommunikálni. Ezt persze úgy is felfoghatjuk, hogy a nagy mobilitási hullám bizonyos értelemben növelte a francia népesség nyelvi tarkaságát is. Nem könnyű megoldást találni erre, ez nagy nagy tapintatot kíván.

Időnként a konszolidáltnak vélt társadalmi állapotok is némi átalakításra szorulnak. Az átfogó reformokat szorgalmazó elnök elég gyakran fejti ki ezt állásfoglalásaiban, néha talán kissé türelmetlenül is.

Szerző

Veszedelmes viszony

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:30
FOTÓ: AFP/RICHARD BOUHET
Donald Trump jobboldali radikális, populista politikusokat meghazudtoló módon avatkozott be a német belpolitikába Merkel ellen.

Az amerikai elnök kedden a Twitteren egyenesen azzal vádolta a német hatóságokat, hogy hamis adatokat közöltek a németországi bűnözéssel kapcsolatosan. Szerinte ennek mértéke a bevándorlás miatt valójában tíz százalékkal emelkedett, ám a szervek „nem akarnak beszámolni erről a bűnözésről”. Ami különösen sajátos: az amerikai elnök, aki rendszeresen vádolja hamis hírek közlésével a CNN-t, vagy a New York Timest, nem közölte, honnan is vette ezeket az információit. Ugyanakkor megjegyezte, „más országokban még rosszabb a helyzet. Légy bölcs, Amerika”.

Azon nyilván el lehet vitatkozni, ez a bejegyzése mennyire volt okos, ám Európában a populisták biztosan többen éljenzik azt a mondatát, amely szerint „Határok nélkül ország sincs”.

Angela Merkel Emmanuel Macronnal tartott közös, kedd délutáni sajtóértekezletén utasította vissza Trump állítását. Mint mondta, a rendőrség nemrégiben közzétett bűnügyi statisztikáiból éppen az derül ki, hogy e téren „enyhén pozitív változásokról” lehet beszámolni, ami „önmagáért beszél”.

A Horst Seehofer bajor belügyminiszter által májusban közölt adatok szerint az elmúlt évben a bűnözés 1992 óta a legalacsonyabb szintre csökkent Németországban. A rendőrség 5,76 millió kisebb-nagyobb bűncselekményt jegyzett fel a 2017-es esztendő folyamán. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak aránya 2016-hoz viszonyítva 40,4 százalékról 34,8 százalékra csökkent. A rendőrség nyomozását az esetek 57,1 százalékában koronázta siker, ami csekély emelkedés az előző évi 56,2 százalékhoz viszonyítva. Ugyanakkor ilyen jól még sosem teljesített a német szövetségi rendőrség. Jelentősen visszaesett a betörések és a zsebtolvajlások száma. Mintegy 23 százalékos a csökkenés.

Amikor Trump szóvivőjénél azt firtatták, a számok teljesen mást mondanak, mint amit az amerikai elnök állít, azt közölte, „nem ismerem a statisztikákat”. James Comey, az FBI volt igazgatója nem kertelt, amikor kedd esti berlini fellépése során kijelentette: „Trump folyamatosan hazudik”. Martin Schulz, a német szociáldemokraták volt elnöke pedig a Twitteren azt közölte, „Donald Trump igazi szakértőnek mondhatja magát a bűnügyi statisztikát illetően. Hallgatási pénzt fizetett pornósztároknak, illegális kapcsolatokat tartott fenn Oroszországgal, illetve kampánymenedzsere a rács mögé került. Több német politikus azt közölte, a berlini külügyminisztérium kéresse be az Egyesült Államok sajátos kijelentéseiről ismert nagykövetét, Richard Grenellt.

Nem mindenki fordult azonban az amerikai elnökkel szemben. A jobboldali radiális Alternatíva (AfD) alelnöke szerint Trump a titkosszolgálata révén jobb információkkal rendelkezik a németországi bűnözésről, mint a berlini kormány.

Trump azonban nemcsak e kérdésben fordult a német vezetés ellen. Hétfőn azt írta a Twitteren, hogy a német szövetségi kormány bizalmi válságot él át, s „az emberek Németországban a vezetésük ellen fordultak”. Az amerikai elnököt cseppet sem zavarta, hogy ebből a megjegyzéséből egyetlen szó sem igaz. A koalíciós feszültséget a CDU és a CSU között ugyanis nem az idézte elő, hogy a németek fellázadtak volna a kormány ellen, hanem az ok Horst Seehofer különutas politikája a menekültkérdésben. Trump azt is megjegyezte, hogy a bevándorlás megrendíti „az amúgy is ingatag berlini koalíciót”. Szerinte eleve hiba volt, hogy Európában menekültek millióinak nyújtottak menedéket, mert „az ottani kultúra nagyon megváltozott”.

Az amerikai elnök példaként említette Németországot annak kapcsán, hogy a bevándorlás révén jelentősen nő a bűnözés. „Nem akarjuk, hogy az, ami Európában történt a bevándorlással, nálunk is megtörténjen”.

Christian Hacke német politológus szerint Trump kirohanása mögött az áll, hogy féltékeny Németország gazdasági teljesítményére. Olyan számokat mutathat fel az export terén, amelyekről az Egyesült Államok csak álmodhat.

Szerző