Gyakorlatilag nincs elfogadható magyarázat arra a szerdán megjelent törvényjavaslatra, ami belügyminisztériumi engedélyhez kötni a külföldi befektetők magyar céges vásárlásait - mondták a Népszavának nyilatkozó szakértők.
A tervezet Svájc, az EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térség országainak kivételével minden országra vonatkozik, vagyis az amerikai piac mellett teljesen lefedi az úgynevezett keleti és déli nyitás térségeit: az orosz, kínai, indiai, közel-keleti vállalkozóknak ezentúl Pintér Sándornál kell kilincselniük, ha 25 százaléknál nagyobb részesedést vásárolnának egy magyar Kft.-ben vagy ha 10 százaléknál több tulajdonjogot akarnak egy nyilvánosan működő részvénytársaságban.
A javaslat szerint az a cég is külföldi befektetőnek számít, amit ugyan bejegyeztek az EU-ban, az EGT-ben, vagy Svájcban de (jogi vagy magánszemély) többségi tulajdonosa nem a felsorolt zónákból érkezik.
A lex Mol már rég megoldotta
Bár a javaslat elvileg a stratégiai ágazatokat – az energiaellátást, hírközlést, lőszergyártást, vízszolgáltatást – védi a külföldi befolyástól, az energiaszektor szemponjából nincs rá szükség: lex Mol becenéven eddig is létezett ugyanis az energiaipari törvény, ami megakadályozta a nagy külföldi felvásárlásokat. „Nem a véletlenen múlt, hogy annak idején a Szurgutnyeftyegaz végül nem tudta bevásárolni magát a Mol részvénykönyvébe” - emlékeztetett Harangozó Tamás, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista tagja.
Harangozó szerint a mostani javaslat annyival gyengébb a korábban elfogadott törvénynél, hogy nem tartalmaz részletes szabályozási tervet – abban viszont jóval veszélyesebb, hogy minden döntési jogkört és felelősséget a belügyminiszternek ad át.
Majd Pintér megmondja
A teljhatalom kifejezés sem lenne túlzás: a javaslatban egy sor sincs arról, hogy Pintérnek energiahatóságok, titkosszolgálatok véleményét is ki kell kérnie egy-egy külföldi kérelem elbírálásához. A miniszter a jelenlegi helyzet szerint saját hatáskörben döntheti el majd, hogy ki a jó- vagy a rossz-fiú, bizonyos értékhatár felett kinek szabad vagy tilos magyar részvényeket vásárolnia.
A Pintérnek adott jogkör és az Orbán-rendszertől már ismert klánépítési gyakorlat viszont magát a törvényjavaslatot teszi korrupciós kockázattá. Nem csak azt lehet elérni vele, hogy a kormány szubjektív szempontok alapján kizár egy sor vállalatot, de azt is, hogy kivételezett helyzetbe hozza a haveri befektetőket. Ha javaslat átmegy a parlamenten, jöhetnek a török és orosz Andy Vajnák, Mészáros Lőrincek, akik saját országukban is az egyetlen, kivételes kapcsolatot jelentik majd a magyar piac felé – jellemezte a helyzetet az MSZP-s politikus.
Adnan Polat is izgulhat?
Hogy ez nem csak elméleti lehetőség, arra példa lehet Adnan Polat magyarországi terjeszkedése is: a Heti Válasz cikke szerint az Orbán Viktor eskütételét parlamenti karzatról hallgató török milliárdos 700 millió dolláros értékben építtetne nálunk napelemparkokat. Kevés az rá az esély, hogy a pojektet éppen Pintér Sándor pillanatnyi rosszkedve miatt bukja el – riválisainak viszont keresztbe tehet a miniszteri tilalom.
Ami ellen védekezni sem lehet igazán: a megtorpedózott vállalkozó pert indíthat, de azonnali jogvédelmet így sem kap. Ha a Fővárosi Törvényszék szerint is jogsérelem történt, a legtöbb, amit tehetnek, hogy új eljárás lefolytatására kötelezik a minisztert. Pintér Sándor 30, de legfeljebb 90 napon belül újabb döntést kell hozzon a kérelemről – ennek során ismét elutasíthatja a beadványt, és így tovább.
A terrorista sem volt gyanús
Ha Pintér esetleg mégis bevonná a cégellenőrzésbe a titkosszolgálatokat, a 30 napos beígért döntés határidő édeskevés lesz a tényleges átvilágításhoz – ezt már egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő mondta lapunknak. A volt hírszerző szerint a szolgálatok jelenlegi állapotában gyakorlatilag lehetetlen egy hónap alatt átvilágítani egy hongkongi vagy seychelle-szigeteki befektető cég valós tulajdonosi hátterét, a magyarországi beruházás tényleges célját.
„A legtöbb információt az amerikai pénzmosás elleni ügynökségtől, a FinCEN-től (Financial Crimes Enforcement Network ) kaphatnák, de még tőlük sem szokott érdemi válasz jönni 30 napon belül; még a cégátvilágítással foglalkozó nagy nemzetközi társaságoknak is kihívást jelentene a munka” - jegyezte meg. A szakértő szerint a vicc kategóriába tartozik, hogy egy magyar szolgálat majd Moszkvában vagy Pekingben próbálja ellenőrizni egy helyi cégcsoport hátterét, akkor, amikor egy magyar állampolgárságot szerző ukrán terroristát sem tudtak kiszűrni a jelentkezők tömegéből.
Mindez együtt pedig azt mutatja, hogy a kérelmek sorsa tényleg Pintér szubjektív elbírálásán és az nem elemzői háttérmunka eredményén fog múlni.
