Orosz, török haveroknak kedvezhet Pintér új jogköre

Publikálás dátuma
2018.06.21. 17:16
Adnan Polat - A török milliárdos élőben követte Orbán Viktor eskütételét
Semmilyen objektív ellenőrzésről nincs szó abban a törvényjavaslatban, amelyik miniszteri engedélyhez köti egy sor külföldi vállalkozás hazai terjeszkedését a stratégiai fontosságú területeken: a terv szerint Pintér Sándor annak engedné vagy tiltaná meg a magyar részvények vásárlását, akinek csak akarja.

Gyakorlatilag nincs elfogadható magyarázat arra a szerdán megjelent törvényjavaslatra, ami belügyminisztériumi engedélyhez kötni a külföldi befektetők magyar céges vásárlásait - mondták a Népszavának nyilatkozó szakértők.

A tervezet Svájc, az EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térség országainak kivételével minden országra vonatkozik, vagyis az amerikai piac mellett teljesen lefedi az úgynevezett keleti és déli nyitás térségeit: az orosz, kínai, indiai, közel-keleti vállalkozóknak ezentúl Pintér Sándornál kell kilincselniük, ha 25 százaléknál nagyobb részesedést vásárolnának egy magyar Kft.-ben vagy ha 10 százaléknál több tulajdonjogot akarnak egy nyilvánosan működő részvénytársaságban.

A javaslat szerint az a cég is külföldi befektetőnek számít, amit ugyan bejegyeztek az EU-ban, az EGT-ben, vagy Svájcban de (jogi vagy magánszemély) többségi tulajdonosa nem a felsorolt zónákból érkezik.

A lex Mol már rég megoldotta

Bár a javaslat elvileg a stratégiai ágazatokat – az energiaellátást, hírközlést, lőszergyártást, vízszolgáltatást – védi a külföldi befolyástól, az energiaszektor szemponjából nincs rá szükség:  lex Mol becenéven  eddig is létezett ugyanis az energiaipari törvény, ami megakadályozta a nagy külföldi felvásárlásokat. „Nem a véletlenen múlt, hogy annak idején a Szurgutnyeftyegaz végül nem tudta bevásárolni magát a Mol részvénykönyvébe” - emlékeztetett Harangozó Tamás, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista tagja.

Harangozó szerint a mostani javaslat annyival gyengébb a korábban elfogadott törvénynél, hogy nem tartalmaz részletes szabályozási tervet – abban viszont jóval veszélyesebb, hogy minden döntési jogkört és felelősséget a belügyminiszternek ad át.

Majd Pintér megmondja

A teljhatalom kifejezés sem lenne túlzás: a javaslatban egy sor sincs arról, hogy Pintérnek energiahatóságok, titkosszolgálatok véleményét is ki kell kérnie egy-egy külföldi kérelem elbírálásához. A miniszter a jelenlegi helyzet szerint saját hatáskörben döntheti el majd, hogy ki a jó- vagy a rossz-fiú, bizonyos értékhatár felett kinek szabad vagy tilos magyar részvényeket vásárolnia.

A Pintérnek adott jogkör és az Orbán-rendszertől már ismert klánépítési gyakorlat viszont magát a törvényjavaslatot teszi korrupciós kockázattá. Nem csak azt lehet elérni vele, hogy a kormány szubjektív szempontok alapján kizár egy sor vállalatot, de azt is, hogy kivételezett helyzetbe hozza a haveri befektetőket. Ha javaslat átmegy a parlamenten, jöhetnek a török és orosz Andy Vajnák, Mészáros Lőrincek, akik saját országukban is az egyetlen, kivételes kapcsolatot jelentik majd a magyar piac felé – jellemezte a helyzetet az MSZP-s politikus.

Adnan Polat is izgulhat?

Hogy ez nem csak elméleti lehetőség, arra példa lehet Adnan Polat magyarországi terjeszkedése is: a Heti Válasz cikke szerint az Orbán Viktor eskütételét parlamenti karzatról hallgató török milliárdos 700 millió dolláros értékben építtetne nálunk napelemparkokat. Kevés az rá az esély, hogy a pojektet éppen Pintér Sándor pillanatnyi rosszkedve miatt bukja el – riválisainak viszont keresztbe tehet a miniszteri tilalom.

Ami ellen védekezni sem lehet igazán: a megtorpedózott vállalkozó pert indíthat, de azonnali jogvédelmet így sem kap. Ha a Fővárosi Törvényszék szerint is jogsérelem történt, a legtöbb, amit tehetnek, hogy új eljárás lefolytatására kötelezik a minisztert. Pintér Sándor 30, de legfeljebb 90 napon belül újabb döntést kell hozzon a kérelemről – ennek során ismét elutasíthatja a beadványt, és így tovább.

A terrorista sem volt gyanús

Ha Pintér esetleg mégis bevonná a cégellenőrzésbe a titkosszolgálatokat, a 30 napos beígért döntés határidő édeskevés lesz a tényleges átvilágításhoz – ezt már egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő mondta lapunknak. A volt hírszerző szerint a szolgálatok jelenlegi állapotában gyakorlatilag lehetetlen egy hónap alatt átvilágítani egy hongkongi vagy seychelle-szigeteki befektető cég valós tulajdonosi hátterét, a magyarországi beruházás tényleges célját.

„A legtöbb információt az amerikai pénzmosás elleni ügynökségtől, a FinCEN-től (Financial Crimes Enforcement Network ) kaphatnák, de még tőlük sem szokott érdemi válasz jönni 30 napon belül; még a cégátvilágítással foglalkozó nagy nemzetközi társaságoknak is kihívást jelentene a munka” - jegyezte meg. A szakértő szerint a vicc kategóriába tartozik, hogy egy magyar szolgálat majd Moszkvában vagy Pekingben próbálja ellenőrizni egy helyi cégcsoport hátterét, akkor, amikor egy magyar állampolgárságot szerző ukrán terroristát sem tudtak kiszűrni a jelentkezők tömegéből.

Mindez együtt pedig azt mutatja, hogy a kérelmek sorsa tényleg Pintér szubjektív elbírálásán és az nem elemzői háttérmunka eredményén fog múlni.

Szerző

Durva bírságot kapott az Erste Bank

Publikálás dátuma
2018.06.21. 14:01
Népszava fotó
Összesen 79 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte az Erste Bankot, az Erste Jelzálogbankot, az Erste Lakáslízinget és az Erste Lakástakarékpénztárt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank közleményéből.

Az intézmények működését a 2014. április 1-től 2018. június 6-ig terjedő időszakban vizsgálták, és megállapították, hogy

– az egyes belső szabályzatai nem teljes körűen feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak.

– mulasztások voltak a bank szabályzat-felülvizsgálati, (hitelkeret-emeléshez kapcsolódó) hitelképesség vizsgálati, értékvesztés-képzési, ügyfélminősítési, fedezetnyilvántartási- és kezelési, problémás ügykezelési gyakorlatában, valamint a vállalati hiteladminisztrációt és egyes fogyasztási hitelek szerződéses dokumentációját érintően.

– hiányosságokat tártak fel az Erste Banknál a számvitel, az adatszolgáltatás, a tőkekövetelmény-számítás és a csalásmegelőzés, valamint az informatikai biztonság területén.

– problémát találtak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység körében, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzését és a szankciós szűrés megfelelőségét érintően is.

– az Erste Lakáslízing, az Erste Lakástakarékpénztár és az Erste Jelzálogbanknál egyaránt az informatikai biztonság területén azonosítottak jogsértő hiányosságokat.

A közlemény szerint a jegybank összesen 74,4 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Bankkal szemben. Ezt különösen indokolttá tette a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében megállapított jogsértések száma, a bank piaci súlya és egyes (huzamosabb ideje fennálló) jogsértések átfogó jellege. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a bank együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései.

Az MNB a feltárt hiányosságok miatt az Erste Lakáslízingre 2,2 millió forint, az Erste Lakástakarékpénztárra és az Erste Jelzálogbankra egyaránt 1,2 millió forint bírságot szabott ki. A közleményben azt írják, a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.

Szerző

324,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.06.21. 10:04
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon - írta az MTI.

Az eurót háromnegyed nyolckor 324,16 forinton jegyezték az előző esti 323,89 forint után. A forint a héten kedden érte el idei leggyengébb árfolyamát az euróval szemben. Az eurót akkor 325,26 forinton is jegyezték. Hasonló árfolyamra három és fél éve, a 2015. január elején volt példa.

A forint gyengült a dollárral és a svájci frankkal szemben is: a dollár jegyzése a szerda esti 279,50 forintról 280,51-re, a svájci franké pedig 280,45-ről 281,05 forintra emelkedett csütörtök reggelre.

Szerző