Vizsgálni fogja a „Stop Sorost” az EB

Publikálás dátuma
2018.06.21. 18:17
Fotó: Tóth Gergő

Ahogy minden esetben, az Európai Bizottság most is meg fogja vizsgálni, hogy a magyar parlament által szerdán elfogadott új törvénycsomag összhangban van-e az uniós szabályozással, és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is – közölte az MTI beszámolója szerint Christian Wigand, az uniós bizottság egyik szóvivője a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján.

A szóvivő újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az értékelés eredménye alapján a bizottság szükség esetén megteszi az indokolt lépéseket.

A bizottság „nem aggodalom nélkül követi figyelemmel” azokat a javaslatokat, amelyekről az Országgyűlés szavazott – tette hozzá, és azt mondta, „nem fordíthatunk hátat közös értékeinknek, alapelveinknek, amelyekre Európa épült”.

A hajléktalanokat érintő, szerdán az alaptörvénybe foglalt szabályozással kapcsolatban Wigand kijelentette, hogy minden EU-tagállam, köztük Magyarország is elkötelezte magát amellett, hogy menedéket és segítséget nyújt a hajléktalanoknak társadalmi integrációjuk előmozdítása érdekében. Ennek az alapelvnek kell sorvezetőül szolgálnia minden tagország számára. Az Európai Bizottság uniós programokon keresztül, a szociális alapok keretében támogatja a hajléktalanok fedélhez jutását – tette hozzá.

Mint megírtuk, az Országgyűlés szerdai ülésén elfogadta a „Stop, Soros!” néven ismert, menekültellenes törvénycsomagot, illetve az alaptörvény hajléktalanságot is érintő hetedik módosítását.

Orbán Viktor korábban a Hír TV kérdésére válaszolva azt mondta, nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását a „Stop Soros” elfogadásával, pedig az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete ezt kérte. 

Szerző

Nettó 1,2 millióra vágynak az orvosok

Publikálás dátuma
2018.06.21. 18:03
Illusztráció FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Óriási üzlet van a magánegészségügyben. Már csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik – derült ki az IME szakmai folyóirat konferenciáján Rékassy Balázs egészségügyi-szakközgazdász kutatásából. A szakember orvosokat és magánszolgáltatókat kérdezett a piac jellemzőiről, és elemezte a legnagyobb cégek publikus adatait.

Tavaly volt az első olyan év, amikor már több orvos választotta a hazai magánszektort, mint a külföldi klinikákat. Csak az orvosok valamivel több mint negyedének van csupán állami munkahelye. A nagytöbbség a fizetős szektorban vállalt munkája mellett is megtartja helyét az állami intézményben. Jellemzően a biztonságérzet miatt, illetve azért is maradnak még a közfinanszírozott szektorban, mert bizonyos a szakterületeket csak ott gyakorolhatnak. A doktorok kilenc százaléka viszont már nem dolgozik egyáltalán a közszférában. A magánellátást a kevesebb beteg, a jobb gyógyítási körülmények és a magasabb jövedelem teszi számukra vonzóvá. Míg a közszférában egyetlen óra alatt alatt több mint három beteget kell ellátnia, és ezért az intézmény 7200 forintot kap, addig a magánrendelőben ezidő alatt két páciens negyvenezer forint bevételt hoz a tulajdonosnak.

A magánellátás miközben bizonyos feladatokat átvesz a közfinanszírozott egészségügytől, és csökkenti annak leterheltségét, keresletet is generál és torzító hatású a hozzáférési esélyegyenlőség szempontjából – mondta Rékassy Balázs, aki szerint a politika egyelőre csak tűri a magán- és a közellátás szabályozatlanságából fakkadó „zavaros viszonyokat”, miközben az mind több feszültséget okoz az ellátórendszerben.

A kutató jelezte, azzal együtt is, hogy órási az elvándorlás a privátellátás felé, a szektor fejlődésének egyik akadálya éppen a szakemberhiány. Emiatt egyre jobban nőnek az orvosbérek és ennek költségét is a betegeknek kell megfizetniük. Rékassy Balázs beszélt arról is, hogy egyre több vállalat köt magánegészségbiztosítást a dolgozónak, de ebben a formában 20-30 százalékkal nagyobbak a biztosító és az ellátásszervező díja miatt - az ellátás költségei. Azaz hiába adómentes ez a szolgáltatás a munkáltatónak, a megkötött biztosításokba kevesebb szolgáltatás fér bele.

A szektor egyelőre poltikai döntésre vár, hogy a kiegészítő magánbiztosítások szabad utat kapjanak. Az orvostársadalom mára már alkalmazkodott (a kutató szerint: sírnak-sírnak, de aztán lépnek.) A felmérés tanúsága szerint nettó 1,2 millió forintnyi jövedelemre vágynak az orvosok Tisztán látják, hogyan a zajlik a közellátás kihasználása, amelyben főként az egyéni érdekek érvényesülnek.

Szerző

„Stop Soros” – Az EU-tól várnak fellépést a Soros-alapítványok

Publikálás dátuma
2018.06.21. 17:21
Fotó: Tóth Gergő
A szerdán elfogadott, menekültellenes törvénycsomag egyebek mellett a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványokat célozza. A szervezetek az európai intézményekhez fordulnak, hogy lépjenek fel a magyar kormány ellen.

A Nyílt Társadalom Alapítványok határozottan elítélik az Országgyűlés által megszavazott törvényt, amely a börtönbüntetést is magában foglaló büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba azon ügyvédek és civil szervezetek ellen, akik menekülteknek és bevándorlóknak nyújtanak segítséget.

Ezért nyomatékosan arra kérik az Európai Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegyen jogi lépéseket a magyar kormány ellen. Az Európai Parlament tagjait pedig felszólítják, hogy kérjék számon a magyar kormányon az Európai Unió alapelveinek megsértését.

A közleményben azt írták, a törvény egy konkrét törvénysértéssel, az „illegális bevándorlás elősegítésével, támogatásával” egészíti ki a magyar Büntető Törvénykönyvet, de azt olyan módon fogalmazza meg, hogy a teljes egészében törvényes jogi és humanitárius munkát is börtönnel fenyegeti.

Világos, hogy a migrációt a magyar kormány politikai figyelemelterelésnek szánja,” – nyilatkozta Patrick Gaspard, a Nyílt
Társadalom Alapítványok elnöke. „Alapvető célja az, hogy megfélemlítse a civil társadalmat és elhallgattassa a független kritikusokat, köztük azokat is, akik a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását élvezik. Mi ebben a nehéz helyzetben is tovább támogatjuk azt a fontos munkát, amit ezek a szervezetek végeznek, és mindent megteszünk azért, hogy segítsük Magyarország bátor jogvédőit” – tette hozzá.

Tolmácsolás, publikálás

James A. Goldston, az Open Society Justice Initiative (Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés) főigazgatója pedig úgy fogalmazott: „Világosan látszik, hogy ez a törvény nem azok ellen irányul, akik szándékosan jogellenes cselekedeteket támogatnak, mert az már eddig is bűntettnek minősült. Ehelyett olyan cselekedeteket tesz büntethetővé, amelyek a nemzetközi jog alapján nemcsak törvényesek, hanem kötelezőek is.”

A közleményben kiemelték, hogy a törvénymódosítás félreérthetetlenül olyan nem kormányzati szervezetek és ügyvédek ellen irányul, akik tanácsaikkal segítik a bevándorlókat és a menekülteket, és Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak nyújtanak segítséget a magyar és a nemzetközi jogszabályok alapján őket megillető jogokkal kapcsolatban.  A törvény azokra is vonatkozik, akik például tolmácsolás, kiadványok publikálása és ezek pénzbeli támogatása útján nyújtanak segítséget harmadik országbeli állampolgároknak – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés ügyvédeinek jogi elemzése rámutat: az új törvény Európai Uniós menedékjogi jogszabályokat szeg meg.

A parlament szerdán délután szavazott a „Stop, Soros!” néven ismert, menekültellenes törvénycsomagról: Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament.

Szerző