„Nem érdekel” - feliratú dzsekiben találkozott bevándorló gyerekekkel Trumpné

Publikálás dátuma
2018.06.22. 09:35
Melania Trump, és a megütközést kiváltó dzseki Fotó: AFP/ Mandel Ngan
Az amerikai first lady keményen dolgozott a bevándorló családok szétszakítása ellen, most a texasi határon látogatta meg a szüleiktől elvett gyerekeket. Mégis kisebb botrány lett a találkozóból.

Az amerikai first lady, Melania Trump, csütörtökön váratlanul a texasi-mexikói határra látogatott egy olyan befogadó központba, ahol illegálisan bevándorló szüleiktől elszakított gyermekekre vigyáznak. 

Donald Trump amerikai elnök feleségét a sajtó egy része méltatlankodva fogadta, hogy olyan dzsekit viselt, amelynek a hátán "Én igazán nem törődöm vele? És te?" felirat olvasható. Stephanie Grisham, a first lady szóvivője rögtön közleményben jelezte: a Zara divatház modellje "egyszerű dzseki, nincs rejtett üzenete". A sajtófőnök hozzátette: a látogatás a fontos, és reméli, hogy "a sajtó nem a ruhára összpontosítja figyelmét". 

Melania Trump egy nappal azután látogatott a dél-texasi McAllen településre, hogy Donald Trump aláírta az illegális migránscsaládok szétszakítását megakadályozó elnöki rendeletet. 

„Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a gyermekek a családjaik nélkül vannak itt, és szeretném megköszönni a kemény munkát, az együttérzést és azt a kedvességet, ahogyan ezekkel a gyermekekkel bánnak” - fogalmazott Melania Trump, amikor a gyermekek gondozóival találkozott. A kerekasztal-beszélgetésen a first lady az iránt érdeklődött, hogy milyen fizikai és lelki állapotban vannak a gyerekek, hányszor beszélnek telefonon a szüleikkel, és milyen ellátásban részesülnek. McAllenben jelenleg 58 gyermekre vigyáznak. 

A Politico című lap értesülései szerint Melania Trump a Fehér Házban a színfalak mögött keményen érvelt a migráns családok szétszakítása ellen, és a problémát külön megvitatta férjével is. A first lady vasárnap közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy "gyűlöli azt látni, hogy gyermekeket elszakítanak a családjuktól", valamint kétpárti együttműködésre szólított fel a megoldás érdekében.Közben Donald Trump csütörtökön a kormányülés előtt újságíróknak azt mondta: nem áll szándékában könnyíteni a bevándorlási politikán. "Ha megszüntetnénk a 'nulla toleranciát', milliók jelennének meg a határokon" - fogalmazott.

Ehhez képest a Fehér Ház csütörtökön leszavazott egy republikánus bevándorlási törvényjavaslatot, egy másikról pedig péntekre halasztotta a döntést. Az elvetett javaslat komolyan csökkentette volna a legális bevándorlóknak kiadott vízumok számát, és nem biztosított volna átmeneti védelmet az illegális bevándorlók már az Egyesült Államokban felnőtt gyermekeinek, az úgynevezett

Szerző

Alakulóban Trump és Putyin találkozója

Várhatóan júliusban találkozik majd egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Bloomberg közlése szerint Trump akkor látogat el Európába, s vesz részt az észak-atlanti szövetség július 11-én esedékes csúcstalálkozóján. Putyinnal vagy előtte, vagy utána folytathat megbeszéléseket. A Bloomberg szerint az orosz-amerikai csúcstalálkozót július 13-án, Nagy-Britanniában rendezik majd meg. A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a médiaértesülést, s egyelőre a megbeszélések helyszínéről sem tettek közzé információkat. Korábbi közlések szerint Bécs szívesen vállalná az orosz-amerikai találkozó megtartását. Most annyi biztos, hogy Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót a jövő héten Moszkvába várják a megbeszélések előkészítésére.

Szerző

Emberséges PR-fogás és egy menekülthajó kálváriája

Publikálás dátuma
2018.06.22. 07:32
A HAJÓ ÁLL - Valencia kikötőjében már nincs menekült az Aquariuson – és ez mindenkinek hasznos FOTÓ: AFP/JOSE JORDAN
A korrupció spanyolországi bástyájának tartották sokáig Valenciát, ám a közelmúlt menekültkrízise nyomán új esély nyílt a város előtt. Tisztára moshatja-e azonban a nevét Valencia egy humánus gesztussal?

Valencia neve az utóbbi napokban egybeforrt a szolidaritással, miután a környező országok heves elutasítása után a kelet-spanyolországi város fogadta azt a több mint 600 menekültet, aki az Aquarius hajó fedélzetén rekedt. Pedro Sánchez szocialista kormányfő alig néhány hete foglalta el a miniszterelnöki széket, és meglátta a lehetőséget a válságban: meg is lett a jutalma, az európai vezetők dicsérték a fiatal politikust a humánus gesztusért. Nem a PSOE vezetője volt azonban az egyetlen, aki profitált a döntésből: Valencia – ha rövid időre is, de – beírta magát a történelemkönyvekbe, s ezúttal nem egy sikkasztási botránynak köszönhetően.

Nem egészen spontán akció volt azonban a múlt heti – emlékeztet a La Vanguardia. Miután a valenciai vezetésben korszakváltás történt, és a konzervatív Néppárt után a radikális baloldali Podemos által támogatott helyi szocialisták, és a baloldali Compromís került hatalomra, volt egy hasonló kezdeményezés 2015-ben. Akkor az volt a terv, hogy a Balearia nevű hajózási vállalat egyik hajóját Leszboszra küldik, hogy ezer menekültet mentsen meg a görög szigetről. A spanyol napilap beszámolója szerint a valenciai vezetés szándékai mögött az az egyértelmű törekvés állt, hogy éreztessék a spanyol társadalommal: irányváltás történt, s míg a Néppárt nevével a korrupció forrt egybe, addig a baloldaléval a szolidaritás fog. A madridi központi kormány – amelynek élén ekkor a konzervatív Mariano Rajoy állt – azonban nem adott zöld utat az akciónak.

Pedig lehet, hogy nem ártott volna a humanitárius gesztus keltette népszerűség Rajoynak, aki néhány hete épp abba a korrupciós botrányba bukott bele, amely egybeforrt Valenciával.

A Gürtel-ügyet Spanyolország legszövevényesebb eseteként tartják számon, s a kormányzati korrupció és harácsolás szinonimája lett. A kilenc éve kirobbant ügy egyik kulcsfigurája Francisco Correa vállalkozó, aki politikai kapcsolatai révén számos közbeszerzési megbízáshoz jutott 1999 és 2005 között, természetesen, illegálisan. A botrány utolért több néppárti politikust, sőt, kiderült, hogy a PP-nek volt egy „B-kasszája” is, amelyben a korrupcióból származó bevételeket gyűjtötték. A pártvezetés a mai napig azzal védekezik, hogy bár az ügybe belebukott jó pár néppárti politikus – akik közül többeket sok évtizedes börtönbüntetésre ítéltek –, ezek elszigetelt esetek voltak, és a pártelit nem tudott a rendszerszintű korrupcióról. Mariano Rajoy is mindig ezzel érvelt, ám miután az idén májusban ítéletet hoztak a Gürtel-ügyben, az ellenzéki szocialisták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene, mondván, ideje, hogy végre felelősséget vállaljon a pártját is érintő botrányért.

Bár a Gürtel-ügy adta meg a „kegyelemdöfést” a városnak, korábban is voltak igen költséges, sikkasztástól sem mentes projektek. Ilyen volt az Amerika Kupa vitorlásverseny, amelyet 2007-ben Valenciában rendeztek, valamint a kikötő utcáin kialakított Forma-1 pálya, amelyet végül nem lehetett fenntartani, s idővel be kellett zárni.

A spanyol politikában most kétségtelenül új korszak kezdődött. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy az Aquarius „megmentése” csupán egy jól sikerült PR-fogás volt-e, vagy tényleges irányváltást jelzett.

Reménytelen sodródás
Málta és Olaszország két hete megtagadta, hogy a tengeren bajba jutott menekültek mentését végző Aquarius 629 emberrel a fedélzetén kikössön a partjaikon. A nemzetközi sajtóban már azt találgatták, hány napra elegendő élelem és vízkészlet van a hajón, s hogy vajon időben érkezik-e a segítség, amikor a madridi vezetés - váratlanul - bejelentette: Spanyolország befogadja a hajót. Málta munkáspárti kormányfője, Joseph Muscat a Twitteren köszönte meg Pedro Sáncheznek, hogy megoldotta a helyzetet, s azzal vádolta meg Olaszországot, hogy felrúgta a nemzetközi szabályokat, amikor megtagadta az Aquarius kikötését. „Le kell ülnünk, s beszélnünk kell arról, miként akadályozhatjuk meg, hogy ez ismét megtörténjen” – írta a kormányfő. Ahogy Málta, úgy Olaszország is felajánlott logisztikai segítséget, a párizsi kormány pedig közölte, hogy a Líbia partjai közelében hajótörést szenvedett, majd az Aquarius által megmentett emberek menedékjogot kérhetnek Franciaországban.



Frissítve: 2018.06.22. 11:41