„Herkentyűevőkké” kellene válnunk

Publikálás dátuma
2018.06.22. 15:18
Illusztráció: pexels.com
Szakértők szerint a mai ételkészítési és táplálkozási szokások miatt a szervezetünkben túlsúlyban vannak a gyulladáskeltő omega-6 zsírsavak, míg a jótékony hatású, állati eredetű omega-3-ból alig viszünk be.

Az lenne az ideális, ha a szervezetünkben az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya 1:1 vagy legfeljebb 1:4-hez lenne, ám a nyugati étrendben ez 1:50-hez. Ennek oka a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása. Az omega-6 túlzott bevitele hozzájárul a civilizációsnak tartott, táplálkozással összefüggő betegségek, szív- és érrendszeri problémák, de a narancsbőr kialakulásához is. Ezért nem elég jelentősen növelni az omega-3 bevitelt, minimálisra kell csökkenteni minden olyan termék fogyasztását, ami túl sok vagy kizárólag omega-6-ot tartalmaz – mondta a Népszavának  Bocsi Viktória életmódtanácsadó.

Ha a fogyás érdekében elkezdünk szénhidrátszegényen táplálkozni, sok és általában mindenféle húst eszünk, de az nem feltétlenül tesz jót az egészségünknek. A ketogén diétától, aminek lényege a magas zsírbevitel, ugyan beindulhat a fogyás, de rengeteg gyulladáskeltő omega-6 zsírsav is juthat a szervezetbe. Rengeteg ilyet tartalmaznak például a feldolgozott, zsíros húskészítmények, ennek oka az állatok etetési különbsége is. A háztáji állatok húsának ugyanis 40 százalékkal is kevesebb lehet az omega-6 zsírsavtartalma, mint az ipari táplálásúaknak – mondta az életmódtanácsadó.
Illusztráció
Fotó: Pexels
Omega-6 elsősorban egyes növényi olajokban, a zsírokban, az egészségesnek tartott olajos magvakban is van. A mandula, a szezámmag, a mák és a tökmag is sokat tartalmaz, a legjobb zsírsavaránnyal a makadámdió rendelkezik. „Egyszerűsíteni kellene a táplálkozásunkon, nem kellene annyi extra növényi olajat és hízott állatoktól származó iparihús-hulladékot, felvágottat sem fogyasztani” - mondta Bocsi Viktória.    

Miben mi van?

Omega-6 Egyes ét- és egyéb növényi olajokban; napraforgó, kukorica, földimogyoró, szója, repce, tökmag, stb., margarinban. Nagyüzemi, gabonán hizlalt hústermékekben: csirkék, libák, kacsák, disznók, kolbászok, hurkák, felvágottak, virslik, Bizonyos olajos magvakban. Omega-3 Halakban (főleg a zsíros, bőrös, hideg vízben élő fajtákban) és a tengeri herkentyűkben.
A különböző gyulladások megelőzéséhez változtatni kellene – hangsúlyozta az életmódtanácsadó. Az omega-3 zsírsav bevitelének növelése Magyarországon nem egyszerű, mert ennek a legjobb forrásai a halak, de nem vagyunk egy „herkentyűevő” nép. A tengeri halakkal kapcsolatban sokat emlegetik a nehézfém-felhalmozódás veszélyét, de ez csak akkor valós, ha az étrendünk nem tartalmaz elegendő ásványi anyagot és nyomelemet; főként magnéziumot és szelént. Természetesen a frissességükre különösen ügyelni kell, hiszen messze van a tenger, de már egyre több helyen kapható fagyasztott hal vagy tengeri gyümölcsei is. A tavi halak bár jó fehérjeforrások, omega-3-at elsősorban például a busa tartalmaz.
Úgy tartják, a len- és kendermag nagyon jó növényi forrása az omega-3-nak, ez részben igaz, mert csak akkor hasznosul, ha ezeket például a csirke megeszi, mi pedig a baromfit fogyasztjuk el, tehát mag és az abból készített olaj formájában nem érvényesül a jótékony hatása. Az lenne a legjobb, ha törekednénk a szabadban tartott, legelő állatok húsának fogyasztására vagy a tyúkok omega-3 bevitelének növelésére. A bárány- és a kecskehús jó minőségű színhús, igaz, nem túl elterjedtek nálunk. De hús helyett lehet tojásból fedezni a fehérjeszükségletet, érdemes omega-3-mal dúsítottat venni - ajánlotta az életmódtanácsadó.
Jó tudni! Ha a tojást napoztatjuk, az emberi bőrhöz hasonlóan megnő az D-vitamin tartalma.
Szerző
Frissítve: 2018.07.23. 14:04

Pánikrohamot is okozhat a hőség

Publikálás dátuma
2018.06.21. 16:14
Illusztráció: pexels.com
A szervezetünk számára nagy kihívást jelent, hogy egyre kevésbé van átmenet az évszakok között; a mínuszokat szinte azonnal hőség váltja fel. Drenovits Zsuzsanna egészségnevelő szerint az átállás hiánya nemcsak testi, hanem lelki tüneteket: félelmeket, szorongásokat is okozhat.

A mérsékelt kontinentális éghajlaton tavasszal a szervezet fel tud készülni: felépíti magát, például méregtelenít, akár böjtölünk, akár nem. Túl nagy feladat esetén kompenzálásra kényszerül, és megnövekszik az agy oxigén-, víz- és tápanyagigénye. A hőségben ráadásul kitágulnak az erek, csökkenhet a vérnyomás, ezért az agy nem kap annyi oxigént, mint amennyire szüksége lenne, ennek az lehet a következménye, hogy hiába próbálunk a forróságban koncentrálni, nem nagyon megy”- mondta Drenovits Zsuzsanna stresszmenedzser.

Alkalmazkodik

A szervezetnek a legnagyobb kihívást a forróság, a hideg, a szárazság, a nyirkosság és a szél jelenti. Ezek közül nyáron valamelyik biztosan jelen van, ráadásul a napi hajszában kizsigerelt szervezetünk a hirtelen változásaikat még nehezebben tudja rugalmasan kezelni. Az agyunkban lévő hőszabályozó központ forróság esetén hűti a szervezetet, ha pedig hirtelen hideg lenne, igyekszik megtartani a kellemes hőmérsékleti zónát. „Ha kis amplitúdóval tudna dolgozni a rendszer, ahogy tehette, amikor még lassan, folyamatosan kúszott fel a hőmérséklet a kánikuláig, nem kényszerülne ekkora kompenzálásra” - mondta a Népszavának Drenovits Zsuzsanna.

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

„Meg akar halni”

Nagy melegben az oxigénhiányos agy „meg akar halni”, és ezt szorongásos érzéssel, halálfélelemmel, pánikrohamokkal is jelezheti. Ha ilyet érzünk, menjünk hűvös helyre, feküdjünk le, és igyunk vizet. Gondoskodni kell az úgynevezett vizes bázisú ásványi anyagok, nyomelemek pótlásáról is, amelyek azonnal fel is szívódnak és segítenek. Ilyenek az úgynevezett izotóniás oldatok és a patikában kapható bázikus porok is. „Ilyenkor az is fontos, hogy tudjunk kontrollt tartani, és legyen egy technikánk, amivel a rossz érzésekről eltereljük a figyelmünket”- tette hozzá Drenovits Zsuzsanna.

Segít a sport

A vérnyomás emeléséhez és a szorongás oldásához jelentősen hozzájárul a testmozgás, amit persze nem a legnagyobb kánikulában ajánlott végezni, hanem kora reggel vagy naplemente után. Ha máshoz nincs kedvünk vagy lehetőségünk, napi 20 perc séta is jó megoldás. A nagyon meleg napok estéin is járjunk egyet és végezzünk légzőgyakorlatokat – mély belégzésekkel a levegőt bent tartva, majd lassan kiengedve – és karemeléseket és -körzéseket. Ha ezeket ötször-hatszor megismételjük, kellő mennyiségű oxigént juttatunk az agyba, ennek köszönhetően könnyebben és jobban alszunk és kicsit frissebben is ébredünk reggel. Ha akkor megint segítünk egy kis légzőtornával az agyunknak, „hálából” jobban tud az időjárás viszontagságaihoz is alkalmazkodni.

Szerző

Dietetikus: a fagyi nem számít feltétlenül "bűnözésnek"

Publikálás dátuma
2018.06.20. 16:14
Illusztráció: pexels.com
A fagylaltszezont kortól, nemtől függetlenül mindenki várja, de néhány gombóc után sokunknak megszólal a lelkiismerete, és felmerül a kérdés: szabad-e. A dietetikus szerint ésszel és mértékkel fogyasztva még csak nem is számít „bűnözésnek”.

Ha a táplálkozásunk mértéktartó, sok friss zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz és törekszünk a zsírszegénységre, akkor akár naponta, de heti néhány alkalommal biztosan beleférhet a fagylalt – szögezte le a Népszavának  Barcza Zsuzsanna dietetikus. Az azonban nagyon fontos, hogy ez egyszerre ne legyen több két gombócnál, még véletlenül se együnk meg egy egész doboznyit. Az ugyanis - fajtától függetlenül - nemcsak cukor, de zsírtartalmában is erős túlzás. 

Mentesek

Manapság – mindenféle igényt követve - sokféle ízű és akár „mentességű” fagylalt létezik. Így különböző érzékenység vagy allergia, illetve betegség esetén sem kell feltétlenül lemondani a nyári csemegéről. Kapható ugyanis tej-, tejcukor-, laktóz- és cukormentes fagylalt is. Ha nem tartalmaznak tejterméket, többnyire alacsonyabb az energiatartalmuk is, ilyenek az általában gyümölcsös, sorbet-jellegű fagylaltok, de nem árt figyelni, mert a cukortartalmuk akár a tejesekét is meghaladhatja, ezért nem célszerű azokból sem túl sokat fogyasztani alkalmanként – mondta a dietetikus.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Lájtosak

A light-jelölésű fagyiknál célszerű megkérdezni, miből tartalmaz csökkentett mennyiséget, különösen, ha valakinek a szénhidrátbevitelét számolnia kell. Sokszor ugyanis répacukrot nem, de fruktózt tartalmaznak. Ez ugyan kicsit lassabb felszívódású, mint a szacharóz, de van kalória-, energia-, szénhidráttartalma és glikémiás indexe. Az öntet, a tejszínhab és a cukorszórás durván felturbózza, akár meg is duplázhatja az energiatartalmat, ezért ezeket jobb kihagyni. Gluténérzékenység esetén pedig a tölcsért kell elfelejteni – tette hozzá Barcza Zsuzsanna. 

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 Jégkrémek

A csokival bevontak igazi kalóriabombák, ezeket semmiképpen nem célszerű mindennap enni, annál is inkább, mert általában több feldolgozott anyagot és ízfokozót, aromát is tartalmaznak, és az összes energiatartalmuk gyakran magasabb, mint a fagyiké, ahogy a zsírtartalmuk is.

Szerző