Előfizetés

„Herkentyűevőkké” kellene válnunk

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.06.22. 15:18
Illusztráció: pexels.com
Szakértők szerint a mai ételkészítési és táplálkozási szokások miatt a szervezetünkben túlsúlyban vannak a gyulladáskeltő omega-6 zsírsavak, míg a jótékony hatású, állati eredetű omega-3-ból alig viszünk be.

Az lenne az ideális, ha a szervezetünkben az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya 1:1 vagy legfeljebb 1:4-hez lenne, ám a nyugati étrendben ez 1:50-hez. Ennek oka a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása. Az omega-6 túlzott bevitele hozzájárul a civilizációsnak tartott, táplálkozással összefüggő betegségek, szív- és érrendszeri problémák, de a narancsbőr kialakulásához is. Ezért nem elég jelentősen növelni az omega-3 bevitelt, minimálisra kell csökkenteni minden olyan termék fogyasztását, ami túl sok vagy kizárólag omega-6-ot tartalmaz – mondta a Népszavának  Bocsi Viktória életmódtanácsadó.

Ha a fogyás érdekében elkezdünk szénhidrátszegényen táplálkozni, sok és általában mindenféle húst eszünk, de az nem feltétlenül tesz jót az egészségünknek. A ketogén diétától, aminek lényege a magas zsírbevitel, ugyan beindulhat a fogyás, de rengeteg gyulladáskeltő omega-6 zsírsav is juthat a szervezetbe. Rengeteg ilyet tartalmaznak például a feldolgozott, zsíros húskészítmények, ennek oka az állatok etetési különbsége is. A háztáji állatok húsának ugyanis 40 százalékkal is kevesebb lehet az omega-6 zsírsavtartalma, mint az ipari táplálásúaknak – mondta az életmódtanácsadó.
Illusztráció
Fotó: Pexels
Omega-6 elsősorban egyes növényi olajokban, a zsírokban, az egészségesnek tartott olajos magvakban is van. A mandula, a szezámmag, a mák és a tökmag is sokat tartalmaz, a legjobb zsírsavaránnyal a makadámdió rendelkezik. „Egyszerűsíteni kellene a táplálkozásunkon, nem kellene annyi extra növényi olajat és hízott állatoktól származó iparihús-hulladékot, felvágottat sem fogyasztani” - mondta Bocsi Viktória.    

Miben mi van?

Omega-6 Egyes ét- és egyéb növényi olajokban; napraforgó, kukorica, földimogyoró, szója, repce, tökmag, stb., margarinban. Nagyüzemi, gabonán hizlalt hústermékekben: csirkék, libák, kacsák, disznók, kolbászok, hurkák, felvágottak, virslik, Bizonyos olajos magvakban. Omega-3 Halakban (főleg a zsíros, bőrös, hideg vízben élő fajtákban) és a tengeri herkentyűkben.
A különböző gyulladások megelőzéséhez változtatni kellene – hangsúlyozta az életmódtanácsadó. Az omega-3 zsírsav bevitelének növelése Magyarországon nem egyszerű, mert ennek a legjobb forrásai a halak, de nem vagyunk egy „herkentyűevő” nép. A tengeri halakkal kapcsolatban sokat emlegetik a nehézfém-felhalmozódás veszélyét, de ez csak akkor valós, ha az étrendünk nem tartalmaz elegendő ásványi anyagot és nyomelemet; főként magnéziumot és szelént. Természetesen a frissességükre különösen ügyelni kell, hiszen messze van a tenger, de már egyre több helyen kapható fagyasztott hal vagy tengeri gyümölcsei is. A tavi halak bár jó fehérjeforrások, omega-3-at elsősorban például a busa tartalmaz.
Úgy tartják, a len- és kendermag nagyon jó növényi forrása az omega-3-nak, ez részben igaz, mert csak akkor hasznosul, ha ezeket például a csirke megeszi, mi pedig a baromfit fogyasztjuk el, tehát mag és az abból készített olaj formájában nem érvényesül a jótékony hatása. Az lenne a legjobb, ha törekednénk a szabadban tartott, legelő állatok húsának fogyasztására vagy a tyúkok omega-3 bevitelének növelésére. A bárány- és a kecskehús jó minőségű színhús, igaz, nem túl elterjedtek nálunk. De hús helyett lehet tojásból fedezni a fehérjeszükségletet, érdemes omega-3-mal dúsítottat venni - ajánlotta az életmódtanácsadó.
Jó tudni! Ha a tojást napoztatjuk, az emberi bőrhöz hasonlóan megnő az D-vitamin tartalma.

Génszerkesztéssel védik a malacokat

Publikálás dátuma
2018.06.22. 12:10
Illusztráció: AFP
Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.

A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni. A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések. Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be. Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg. Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

A Mars egyetlen nagy homokviharrá vált

Publikálás dátuma
2018.06.21. 19:30
Marsi panoráma az Oppurtunity egy januári felvételén. Kép: Ann Ronan Picture Library / Photo12
Továbbra is néma az Opportunity a Marson dúló porvihar miatt, amely már a vörös bolygó nagy részét beterítette - írja az MTI. A NASA kutatói ugyanakkor bizakodóak: van esély rá, hogy a 15 éve működő mars-járó ezt is túléli. Utoljára 2007-ben volt ehhez fogható marsi vihar - azt sikeresen átvészelte az űreszköz.

"A Marson dúló porvihar növekszik és most már az egész bolygót átfogó, 'globális' jelenséggé fejlődött" - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. Az Opportunity marsjáró, mely csaknem 15 éve dolgozik a Marson - holott küldetését eredetileg csak 90 napra tervezték -, és amelyet a vihar egyelőre megbénított, nem küld életjeleket - írta a NASA. Az elemek valószínűleg annyira lemerültek már, hogy csupán egy óra működtetésére elég a töltöttségük: ez az óra az energiaszint ellenőrzésére időnként felébreszti a kutatójárművet. Ha a járműnek nincs elég energiája berendezéseinek fűtésére, működésképtelenné válik.

Mégis optimisták a kaliforniai szakértők: egy aktuális elemzés alapján viszont a rover elektronikája és elemei a Marson uralkodó hideg ellenére jelenleg elég melegek tudnak maradni a működéshez. De jel így is csak akkor várható az Opportunitytől, ha ritkul a por. A vihar egyelőre szinte semennyi napfényt nem enged át, így a mars-járó napenergiával üzemelő elemei nem tudnak feltöltődni.

A nukleáris energiával üzemelő Curiosity, amely a Mars másik oldalán a Gale-kráter talaját tanulmányozza, továbbra is üzemel, de felette is elsötétül az ég időről időre. A kutatók remélik, hogy segítségével éppen olyan kérdésejkre is választ kaphatnak, mint hogy mi állhat annak hátterében, hogy egyes porviharok hatalmasra nőnek és hónapokon át tartanak, míg mások kicsik maradnak és csak rövid ideig tombolnak. A Curiosity küldött is felvételeket a porviharról a Gale-kráter térségéről.

A Marson megszokottak a kisebb, lokális viharok, különösen akkor, amikor a déli féltekén tavasz és nyár van - a bolygó ilyenkor van legközelebb a Naphoz. Ilyen méretű, bolygónyi porvihar mégsem volt már 2007 óta. A NASA szerint a vihar mostanra elborította a vörös bolygót, csak a magas vulkánok hegyét és a sarkvidékeket éri napfény.