Nem csak a közszereplő, az ügyvéd is lehet a polip karja

Publikálás dátuma
2018.06.22. 16:59
Illusztráció: Fred Tanneau / AFP
Szigetvári Viktort egy 2014-es kampánykiadvány miatt marasztalta el a bíróság, de az alkotmánybírók arra jutottak, hogy nem lett volna szabad. A közügyek vitatása akkor is fontos, ha nem választott politikusokról van szó, vagyis adott esetben nem csak a politikusoknak kell tűrniük a kritikát.

A szólásszabadság pártjára állt az Alkotmánybíróság (Ab) Schanda Balázs által vezetett öttagú tanácsa: egy pénteken közzétett határozatában megsemmisített egy bírói ítéletet, amelyben becsületsértés miatt marasztalták el Szigetvári Viktor korábbi Együtt-elnököt, egy szórólap tartalma miatt. A határozat ugyanakkor többről is szól: kiterjesztve értelmezi a közszereplő fogalmát, ami így azokra is vonatkozhat, akik nem viselnek választott politikai tisztséget. A testület ezzel a döntéssel nem direkt, de szembe megy azzal az iránnyal, ami a kormánypárt döntéseiből következik.

Az ügy még a 2014-es önkormányzati választási kampányban kezdődött, amikor Nyíregyházán egy olyan szórólapot terjesztett az Együtt, amelyen a város fideszes polgármesterét „dr. Kovác$ Ferenc dollármester” néven, illetve „a Nyíregyháza Polip” jelöltjeként emlegették. A polgármester fényképétől nyilak mutattak a három személy irányába: Loványi Ágnes, az egyik önkormányzati cég vezetője, Dr. Kovács Előd ügyvéd és Batizi Tamás kabinetfőnök felé, mint akik részesei a „polipnak”.

Mivel a szórólap felelős kiadója Szigetvári Viktor volt, a három megnevezett magánvádlóként büntető pert indított ellene, első fokon pedig a bíróság rágalmazás miatt egy év próbára bocsátotta. Bár a bíróság is úgy ítélte meg, hogy a három ember képe alá írt állítások nagyobbrészt megalapozottak, úgy találta, „a sértő képi megjelenítés is alkalmas a becsületérzés csorbítására”, illetve a „polip” szó az 1990-es évek olasz sorozatára, így egyértelműen maffiakapcsolatokra utal. A bíróság nem fogadta el Szigetvári védekezését, hogy a vádlói közszereplők, így tűrni kötelesek az ilyen, politikai jelleg kritikákat.

A fellebbezés után a Nyíregyházi Törvényszék enyhítette ugyan az ítéletet – rágalmazás helyett becsületsértésnek minősítette a történteket, illetve megrovásra változtatta a próbára bocsátást –, de szintén úgy találta, hogy a „polip” szó maffiakapcsolatokra utal. A másodfokú bíróság is egyetértett abban, hogy a magánvádlók nem közszereplők, ezért nem kötelesek tűrni a kritikát.

Szigetvári ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, hivatkozva a szólásszabadság, mint Alaptörvényben rögzített jog sérelmére. Beadványában úgy érvelt, hogy vádlói ugyan nem politikusok, de közfeladatot látnak el, mivel a polgármesteri hivatalban fontos, vezető pozícióban dolgoznak, illetve egyikük az önkormányzat jogi képviseletét látja el. A rájuk tett kijelentés pedig nem a magánéletükre vonatkozik, hanem kifejezetten a közfeladat ellátásával kapcsolatos.

Az Ab Szigetvárinak adott igazat, és az indoklásban ismét kifejtette: a politikai véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. Vagyis nem az a lényeg, hogy kire vonatkozik egy állítás vagy vélemény, hanem az, hogy az társadalmi, politikai kérdésről van-e szó. Ugyanis „a közügyekre vonatkozó szólások mindegyike fokozott védelem alá tartozik”.

Bár alkotmányjogi szempontból fontos szempont, hogy valaki közszereplő-e vagy sem, „a bírálat fokozott tűrése a közügyek vitáján belül mindenkire kiterjedő általános követelmény” – áll az indoklásban. Az Ab szerint a támadott bírósági ítélet jogértelmezése „indokolatlan mértékben leszűkítette” a közügyek vitatását megillető alkotmányos védelmet, ezért alaptörvény-ellenes. Az indoklás kimondja azt is, hogy „az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetése, illetve a közpénzek felhasználásáról való döntéshozatalban való érdemi részvétel” olyan feladat, amelynek bírálata a közügyek vitájához tartozhat.

A határozat azért is különösen érdekes, mert annak ellenére is – nem direkt, csak közvetve – szembemegy a Fidesz szándékaival, hogy a a testületben már nincs olyan alkotmánybíró, akit 2010 előtt választottak volna meg. A kormánypártok már egy ideje azon vannak, hogy korlátozzák az őket érő kritikákat: már 2013-ban beleírták az Alaptörvénybe, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”, így nem korlátlan a közszereplők esetében is; a szerdán elfogadott alaptörvény-módosítás pedig a gyülekezési jogot korlátozza az otthon nyugalmára hivatkozva, hogy ne lehessen tüntetni a politikusok házai mellett. 

Szerző

Távolsági buszok versenyeztek, a sofőr közben fél kézzel videózott (videó)

Publikálás dátuma
2018.06.22. 16:43

Két távolsági busz - rajtuk utasokkal - 80 km/h sebeséggel versenyzett Tét felé, a 83-as főúton. Az esetről videó is készült: ezen jól látszik, hogy az egyik buszsofőr maga is fél kézzel felvételt készített, miközben előzni próbálta kollégáját. Mindkét érintett busztársaság megszólalt az ügy kapcsán: vizsgálják az esetet.

Két helyközi járatos autóbusz versenyezett a 83-as főúton, Tét felé, adta hírül csütörtökön a Zoom.hu. Az esetet fél kézzel videózta az egyik sofőr, és egy utas is - a portálhoz az utóbbi felvétel jutott el. A felvételen jól hallhatóan, többször is elismétlik, hogy 80 km/h sebességgel száguldottak a járművek a szűk úton. A hátsó - ahonnan a felvétel készült - előzni próbálta az előtte haladót, amelyik ezt az út közepére húzódva akadályozta meg. Mikor egy megállónál végül szót válthattak a buszvezetők, az elöl haladó jármű sofőrje azt mondta, "80-al megyek, ne előzgess", a másik pedig rendőrséggel fenyegette. Konfliktusuk oka nem derül ki a felvételből.

Az ügyben megszólalt az egyik érintett busztársaság, az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. csütörtökön, számol be a Kisalföld.hu. Az ÉNYKK kommunikációs munkatársa szerint a cég a felvételről csak a Zoom által szerzett tudomást. Az esetet kivizsgálják: az "eredményétől függ a belső intézkedés, az esetleges személyi felelősség és a hozzá tartozó szankció meghatározása". Mint írták, hozzájuk az előzni kívánt busz tartozik. A hátsó a Blaguss Agora Hungary Kft. társaság busza a cikk szerint. Ők a kisalfold.hu érdeklődésére azt közölték: ismert előttük az eset, kivizsgálják a történeteket, annak lezárultával tájékoztatnak majd. Az ÉNYKK-val is felvették a kapcsolatot.

Szerző

Gumibotos rendészek kísérik majd a Nébih ellenőreit

Publikálás dátuma
2018.06.22. 16:28
Héja, trikolór napkorong – ilyen lesz majd az élelmiszer-rendész jelvénye Forrás: Magyar Közlöny
Az élelmiszer-rendész akár a passzív ellenállást is erőszakkal törheti meg. Épp csak az nem tiszta, hogy miért van szükség az új rendvédelmi alakulatra.

Külön rendészeti egység vigyázza majd az élelmiszer-biztonsági ellenőrök munkáját -derül ki a legfrissebb Magyar Közlöny egyik rendeletéből, amit a Zoom.hu szúrt ki először.

Az élelmiszer-rendészek a pisztolyon kívül szinte minden kényszerítőeszközt megkapnak: gumibotot, könnygázsprét vethetnek be, munkájukhoz pedig jól kiképzett őrkutyát is kérhetnek – munkájuk során egyenruhát és szolgálati igazolványt fognak viselni.

Mint a Közlönyből kiderül, rendész olyan kormánytisztviselő lehet, aki elvégzett egy 40 órás vagyonőr tanfolyamot, és kötelező jelleggel részt vesz a későbbi taktikai képzéseken. Vagyis, diplomás vegyészmérnökökre, illetve élelmiszer-technikusokra aggatnak majd gumibotot, akik erőszakkal is felléphetnek majd az ellenőrzési helyszíneken, maguk, illetve kollégáik védelmében.

A rendelet hosszan részletezi, hogy az élelmiszer-rendész milyen körülmények között és módszerekkel vethet be fizikai kényszert: a gumibotos kormánytisztviselőknek joga lesz a passzív ellenállást tanúsító (tehát nem agresszív) személyekkel szemben is erőszakot alkalmazni, de terhes nőket, gyerekeket azért ők sem zaklathatnak.

Héja, trikolór napkorong – ilyen lesz majd az élelmiszer-rendész jelvénye Forrás: Magyar Közlöny

Héja, trikolór napkorong – ilyen lesz majd az élelmiszer-rendész jelvénye Forrás: Magyar Közlöny

A rendkívül részletes rendelet még a rendészek szolgálati jelvényét is pontosan leírja, épp csak az indoklás hiányzik belőle– csak azt nem lehet tudni, hogy az agrárminiszter miért tartotta szükségesnek az élelmiszerrendész osztag felállítását.

Lapunk a Nébihtől próbálta megtudni, hogy miért volt szükség az alakulat felállítására, tavaly hány alkalommal érte munkatársaikat támadás, fizikai erőszak - és ha ilyen történik, miért nem a rendőrséghez fordulnak, saját rendvédelmi erő felállítása helyett, ahogy normális esetben szokás. Az élelmiszer-biztonsági hivatal későbbi választ ígért, ha reagálnak, frissítjük cikkünket.

Szerző