Pofon a Velencei Bizottságtól (is)

Publikálás dátuma
2018.06.22. 19:55
Council of Europe, Brüsszel - Shutterstock fotó
A civil szervezetek működésének súlyos akadályozása miatt a Stop, Soros törvénycsomag hatályon kívül helyezését kérik az Orbán-kormánytól az Európai Tanács tanácsadói.

A Velencei Bizottság pénteken kiadott közleménye ízekre szedi a "Stop, Soros" törvénycsomagot, szövegét pontatlannak ítéli, a civil szervezetekre kiróható büntetéseket aránytalannak tartja, s azt mondja ki, hogy a szigorítások több ponton is sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Gyors reagálású sorosozás
A Fidesz szerint azzal, hogy a Velencei Bizottság a "Stop Soros" törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonását kérte, ismét beindult "Soros Magyarország elleni lobbitevékenysége", aminek részeként részeként rögtön védelmükbe vették Soros bevándorláspárti hálózatát.

Az Európai Tanács neves alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete alapvetően a törvénycsomagnak a büntető-törvénykönyv módosítására vonatkozó részeit kifogásolja. A legfontosabb kritika, hogy a "jogellenes bevándorlás elősegítése” a Btk. részévé vált.

A testület rámutat, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A Velencei Bizottság elismeri, hogy sok ország kriminalizálja az illegális migránsok pénzügyi haszonszerzés fejében történő támogatását. Megállapítása szerint ez nem feltétlenül sérti a nemzetközi emberi jogi normákat, hiszen a közbiztonság megőrzése vagy bűncselekmények megelőzése jogos célnak tekinthető, ami összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkelyében lefektetett előírásokkal.

Varga: nincs baj a magyar ügyészséggel
A nemzeti szuverenitást sérti, és nincs is köze a költségvetési politikai egyeztetéshez - ezzel utasította el Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság magyar ügyészség munkájával kapcsolatban megfogalmazott kritikáját az uniós pénzügyminiszterek pénteki, luxemburgi tanácsülésén. A hvg.hu tudósítása szerint Varga azt is leszögezte: Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, a magyar kormány ezt a kérdést "nemzeti hatáskörnek" tekinti. Az EB szerint a magyar ügyészség nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy a kiemelt korrupciós ügyekben vizsgálatokat indítson.

A magyar Büntető törvénykönyv módosítása azonban jóval túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket is, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A Velencei Bizottság ilyennek tekinti “az információs anyagok készítését és terjesztését”, valamint “a menedékjogi eljárás kezdeményezését”. Ezeknek a cselekedeteknek a büntetéssel fenyegetése lehetetlenné teszi, hogy a nem-kormányzati szervezetek segítséget nyújtsanak a menekülteknek, így a lépés aránytalanul korlátozza a nemzetközi jog által biztosított jogaikat. A testület megítélése szerint a tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül, s mint ilyen, sérti az emberi jogi egyezmény 10. cikkelyét.

Mással is baj van
A Velencei Bizottság kifogásainak megjelenésével szinte egy időben az Európai Unió Tanácsa is határozatot fogadott el, amelyben jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaznak, hogy Magyarország folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A bejelentés szerint a testület azt ajánlja, hogy az Orbán-kormány az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig jelentést kell készítenie az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

A bizottság azt is nehezményezi, hogy a törvényt két nappal a testület véleményének előre jelzett elfogadása előtt hagyta jóvá a magyar Országgyűlés. A közleményben bírálják azt is, hogy a kormány nem egyeztetett a törvényjavaslat tartalmáról a civil szervezetekkel.

Nem tudni, vajon ezek a kérdések milyen mélységben kerültek szóba Orbán Viktor és az Európai Tanács elnökének budapesti találkozóján, mert a megbeszélésről csak az MTI-t tájékoztatta látványosan szűkszavúan Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Mindössze annyi derült ki, hogy a jövő heti EU-csúcs előkészítése keretében Donald Tusk "meglátogatta dolgozószobájában" a miniszterelnököt és áttekintették a június 28-29-i hivatalos EU-csúcson napirendre kerülő témákat, mindenekelőtt a migráció kérdését. A semmivel egyenlő tájékoztatásban az Európai Tanács sorozatban érkező kifogásai, kritikái természetesen nem kerültek szóba.

A Velencei Bizottságról
A testület 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak. Fő tevékenysége ma is az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezők a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik őket.
Tagjai tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők. A tagállamok jelölik őket négy évre, a bizottság pedig egy-egy konkrét ügy megvizsgálására kijelöl egy szűkebb körű rapportőr-csapatot, amelynek tagjai megbeszéléseket folytatnak az adott országban, majd megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat. A jelentésüket a Velencei Bizottság plenáris ülésen vitatja meg. Elfogadása után az ajánlást átadják a véleményt kérő félnek és azt nyilvánosságra is hozzák.



Szerző

Nyár végéig pótlóbusz jár az 1-es villamos egy szakaszán

Publikálás dátuma
2018.06.22. 19:40
Illusztráció: Népszava

Július 7-től a nyári iskolai szünet végéig tartó időszakban felújítják az 1-es villamos Mester utca és Népliget közötti, valamint a Hős utca környékén található, azon vágányszakaszát, ahol a néhány évvel ezelőtti vonalfelújítás idején csak a megállóhelyek korszerűsítése történt meg – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A két nagyobb építési ütemben zajló rekonstrukció első, várhatóan háromhetes időszakában az 1-es villamos a Fehérvári út/Etele út felől a Közvágóhíd megállóhelyig, a Bécsi út/Vörösvári út felől pedig a Puskás Ferenc Stadionig közlekedik, a kimaradó szakaszon pótlóbusszal lehet majd utazni.

A második, augusztus végéig tartó időszakban Óbuda felől már a Népligetig járnak a villamosok, míg Dél-Buda felől továbbra is a Közvágóhídig lehet villamossal utazni. Ebben az időszakban a 103-as autóbusz a Népligetig viszi majd az utasokat.

A 153-as busz útvonalát a villamospótlás teljes idejére meghosszabbítják a Népligetig, ahol MOL Bubi gyűjtőállomást is kihelyeznek. A Dél-Budán utazóknak érdemes lesz igénybe venni az M4-es metrót, amely a korlátozás teljes ideje alatt a szokásosnál sűrűbben közlekedik majd.

A felújítás az autósokat is érinti: mivel a munkaterületek mellett pótlóbuszok akadálytalan haladását forgalomtechnikai beavatkozások segítik majd a Hungária körút–Könyves Kálmán körút útvonalon, a közúti járművek számára kisebb közúti kapacitás áll majd rendelkezésre. Az ideiglenes sávlezárások közúti forgalmi hatását a jelzőlámpák áthangolásával – azaz a zöld jelzés hosszának megnövelésével – csökkentik majd.

A BKK azt írja, a várhatóan augusztus végéig tartó munka során a Népliget és a Mester utca közötti szakaszon a villamossín cseréjén kívül megerősítik a földműveket és a sínágyazatot, valamint felújítják a vágányokat keresztező útátjárókat is. Ehhez hasonlóan a Hős utcánál is felújítják a villamosvágányt, valamint a közúti útátjárókat.

Szerző

Kevesebb a főállású orvos a mentőszolgálatnál

Publikálás dátuma
2018.06.22. 19:31
Illusztráció: Népszava

Négy év alatt kétszázról 159-re csökkent az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) státuszban dolgozó orvosok létszáma – írja a 24.hu. A portál kérdései után a szervezet a honlapján is közzétette az erről szóló adatokat.

Az OMSZ a portállal közölte: a státuszok száma nem fejezi ki az orvosi munkakörben foglalkoztatott mentődolgozók állományának méretét, és annak a szükségletekkel arányos változását, és jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatott orvosok száma. A 159 mentőorvosra vonatkozó létszámadat valójában jelenleg 342 fő rész- vagy teljes munkaidős, kivonuló, vagy adminisztratív mentőorvosi tevékenységét tartalmazza – tették hozzá.

Azt írták, hogy a személyi állományra vonatkozó adatokból nem lehet a mentési helyzetekre vonatkozó következtetéseket levonni, mert több orvos irányítási feladatokat vagy azokat is ellát. Azzal kapcsolatban, hogy a kivonuló szakemberek között hány orvos van az Országos Mentőszolgálatnál, annyit közöltek, hogy számos orvosuk lát el rövidebb, hosszabb időszakban adminisztratív funkciója mellett kivonulói feladatokat, vagy fordítva.

Az OMSZ szerint a mentőtisztek kompetenciája az elmúlt időszakban folyamatosan bővült, „így ma már mondhatjuk, hogy néhány, ritka beavatkozás kivételével (melyek továbbra is orvosi judíciumot képeznek) gyakorlatilag orvosi szintű mentőellátást képesek nyújtani. Így az emeltszintű mentőegységeinken a mentőgépkocsi-vezető és mentőápoló mellett rendszerint diplomás mentőtisztek tevékenykednek és részesítik  a betegeket magas szintű sürgősségi ellátásban, a mentőorvosok pedig a mentési rendszer „csúcsát” képező speciális mentőegységeken (roko, MOK, mentőhelikopter) teljesítenek szolgálatot.

Az OMSZ dolgozói összlétszáma nőtt az elmúlt négy évben, teljes munkaidőre számítva 7599-en dolgoznak a a 2014-es 7266 főhöz képest. 67 teljesállású kapacitással bővült a mentőtiszti, 154-gyel a ápoló-mentésirányító, 133-al a gépkocsivezető, 19-cel az adminisztrációs, eggyel pedig a fizikai feladatellátás – tették hozzá.

Szerző