Pofon a Velencei Bizottságtól (is)

Publikálás dátuma
2018.06.22 19:55
Council of Europe, Brüsszel - Shutterstock fotó
Fotó: /
A civil szervezetek működésének súlyos akadályozása miatt a Stop, Soros törvénycsomag hatályon kívül helyezését kérik az Orbán-kormánytól az Európai Tanács tanácsadói.

A Velencei Bizottság pénteken kiadott közleménye ízekre szedi a "Stop, Soros" törvénycsomagot, szövegét pontatlannak ítéli, a civil szervezetekre kiróható büntetéseket aránytalannak tartja, s azt mondja ki, hogy a szigorítások több ponton is sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Gyors reagálású sorosozás
A Fidesz szerint azzal, hogy a Velencei Bizottság a "Stop Soros" törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonását kérte, ismét beindult "Soros Magyarország elleni lobbitevékenysége", aminek részeként részeként rögtön védelmükbe vették Soros bevándorláspárti hálózatát.

Az Európai Tanács neves alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete alapvetően a törvénycsomagnak a büntető-törvénykönyv módosítására vonatkozó részeit kifogásolja. A legfontosabb kritika, hogy a "jogellenes bevándorlás elősegítése” a Btk. részévé vált.

A testület rámutat, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A Velencei Bizottság elismeri, hogy sok ország kriminalizálja az illegális migránsok pénzügyi haszonszerzés fejében történő támogatását. Megállapítása szerint ez nem feltétlenül sérti a nemzetközi emberi jogi normákat, hiszen a közbiztonság megőrzése vagy bűncselekmények megelőzése jogos célnak tekinthető, ami összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkelyében lefektetett előírásokkal.

Varga: nincs baj a magyar ügyészséggel
A nemzeti szuverenitást sérti, és nincs is köze a költségvetési politikai egyeztetéshez - ezzel utasította el Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság magyar ügyészség munkájával kapcsolatban megfogalmazott kritikáját az uniós pénzügyminiszterek pénteki, luxemburgi tanácsülésén. A hvg.hu tudósítása szerint Varga azt is leszögezte: Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, a magyar kormány ezt a kérdést "nemzeti hatáskörnek" tekinti. Az EB szerint a magyar ügyészség nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy a kiemelt korrupciós ügyekben vizsgálatokat indítson.

A magyar Büntető törvénykönyv módosítása azonban jóval túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket is, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A Velencei Bizottság ilyennek tekinti “az információs anyagok készítését és terjesztését”, valamint “a menedékjogi eljárás kezdeményezését”. Ezeknek a cselekedeteknek a büntetéssel fenyegetése lehetetlenné teszi, hogy a nem-kormányzati szervezetek segítséget nyújtsanak a menekülteknek, így a lépés aránytalanul korlátozza a nemzetközi jog által biztosított jogaikat. A testület megítélése szerint a tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül, s mint ilyen, sérti az emberi jogi egyezmény 10. cikkelyét.

Mással is baj van
A Velencei Bizottság kifogásainak megjelenésével szinte egy időben az Európai Unió Tanácsa is határozatot fogadott el, amelyben jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaznak, hogy Magyarország folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A bejelentés szerint a testület azt ajánlja, hogy az Orbán-kormány az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig jelentést kell készítenie az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

A bizottság azt is nehezményezi, hogy a törvényt két nappal a testület véleményének előre jelzett elfogadása előtt hagyta jóvá a magyar Országgyűlés. A közleményben bírálják azt is, hogy a kormány nem egyeztetett a törvényjavaslat tartalmáról a civil szervezetekkel.

Nem tudni, vajon ezek a kérdések milyen mélységben kerültek szóba Orbán Viktor és az Európai Tanács elnökének budapesti találkozóján, mert a megbeszélésről csak az MTI-t tájékoztatta látványosan szűkszavúan Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Mindössze annyi derült ki, hogy a jövő heti EU-csúcs előkészítése keretében Donald Tusk "meglátogatta dolgozószobájában" a miniszterelnököt és áttekintették a június 28-29-i hivatalos EU-csúcson napirendre kerülő témákat, mindenekelőtt a migráció kérdését. A semmivel egyenlő tájékoztatásban az Európai Tanács sorozatban érkező kifogásai, kritikái természetesen nem kerültek szóba.

A Velencei Bizottságról
A testület 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak. Fő tevékenysége ma is az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezők a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik őket.
Tagjai tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők. A tagállamok jelölik őket négy évre, a bizottság pedig egy-egy konkrét ügy megvizsgálására kijelöl egy szűkebb körű rapportőr-csapatot, amelynek tagjai megbeszéléseket folytatnak az adott országban, majd megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat. A jelentésüket a Velencei Bizottság plenáris ülésen vitatja meg. Elfogadása után az ajánlást átadják a véleményt kérő félnek és azt nyilvánosságra is hozzák.



2018.06.22 19:55

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45