Pofon a Velencei Bizottságtól (is)

Publikálás dátuma
2018.06.22 19:55
Council of Europe, Brüsszel - Shutterstock fotó
Fotó: /
A civil szervezetek működésének súlyos akadályozása miatt a Stop, Soros törvénycsomag hatályon kívül helyezését kérik az Orbán-kormánytól az Európai Tanács tanácsadói.

A Velencei Bizottság pénteken kiadott közleménye ízekre szedi a "Stop, Soros" törvénycsomagot, szövegét pontatlannak ítéli, a civil szervezetekre kiróható büntetéseket aránytalannak tartja, s azt mondja ki, hogy a szigorítások több ponton is sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Gyors reagálású sorosozás
A Fidesz szerint azzal, hogy a Velencei Bizottság a "Stop Soros" törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonását kérte, ismét beindult "Soros Magyarország elleni lobbitevékenysége", aminek részeként részeként rögtön védelmükbe vették Soros bevándorláspárti hálózatát.

Az Európai Tanács neves alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete alapvetően a törvénycsomagnak a büntető-törvénykönyv módosítására vonatkozó részeit kifogásolja. A legfontosabb kritika, hogy a "jogellenes bevándorlás elősegítése” a Btk. részévé vált.

A testület rámutat, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A Velencei Bizottság elismeri, hogy sok ország kriminalizálja az illegális migránsok pénzügyi haszonszerzés fejében történő támogatását. Megállapítása szerint ez nem feltétlenül sérti a nemzetközi emberi jogi normákat, hiszen a közbiztonság megőrzése vagy bűncselekmények megelőzése jogos célnak tekinthető, ami összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkelyében lefektetett előírásokkal.

Varga: nincs baj a magyar ügyészséggel
A nemzeti szuverenitást sérti, és nincs is köze a költségvetési politikai egyeztetéshez - ezzel utasította el Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság magyar ügyészség munkájával kapcsolatban megfogalmazott kritikáját az uniós pénzügyminiszterek pénteki, luxemburgi tanácsülésén. A hvg.hu tudósítása szerint Varga azt is leszögezte: Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, a magyar kormány ezt a kérdést "nemzeti hatáskörnek" tekinti. Az EB szerint a magyar ügyészség nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy a kiemelt korrupciós ügyekben vizsgálatokat indítson.

A magyar Büntető törvénykönyv módosítása azonban jóval túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket is, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A Velencei Bizottság ilyennek tekinti “az információs anyagok készítését és terjesztését”, valamint “a menedékjogi eljárás kezdeményezését”. Ezeknek a cselekedeteknek a büntetéssel fenyegetése lehetetlenné teszi, hogy a nem-kormányzati szervezetek segítséget nyújtsanak a menekülteknek, így a lépés aránytalanul korlátozza a nemzetközi jog által biztosított jogaikat. A testület megítélése szerint a tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül, s mint ilyen, sérti az emberi jogi egyezmény 10. cikkelyét.

Mással is baj van
A Velencei Bizottság kifogásainak megjelenésével szinte egy időben az Európai Unió Tanácsa is határozatot fogadott el, amelyben jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaznak, hogy Magyarország folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A bejelentés szerint a testület azt ajánlja, hogy az Orbán-kormány az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig jelentést kell készítenie az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

A bizottság azt is nehezményezi, hogy a törvényt két nappal a testület véleményének előre jelzett elfogadása előtt hagyta jóvá a magyar Országgyűlés. A közleményben bírálják azt is, hogy a kormány nem egyeztetett a törvényjavaslat tartalmáról a civil szervezetekkel.

Nem tudni, vajon ezek a kérdések milyen mélységben kerültek szóba Orbán Viktor és az Európai Tanács elnökének budapesti találkozóján, mert a megbeszélésről csak az MTI-t tájékoztatta látványosan szűkszavúan Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Mindössze annyi derült ki, hogy a jövő heti EU-csúcs előkészítése keretében Donald Tusk "meglátogatta dolgozószobájában" a miniszterelnököt és áttekintették a június 28-29-i hivatalos EU-csúcson napirendre kerülő témákat, mindenekelőtt a migráció kérdését. A semmivel egyenlő tájékoztatásban az Európai Tanács sorozatban érkező kifogásai, kritikái természetesen nem kerültek szóba.

A Velencei Bizottságról
A testület 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak. Fő tevékenysége ma is az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezők a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik őket.
Tagjai tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők. A tagállamok jelölik őket négy évre, a bizottság pedig egy-egy konkrét ügy megvizsgálására kijelöl egy szűkebb körű rapportőr-csapatot, amelynek tagjai megbeszéléseket folytatnak az adott országban, majd megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat. A jelentésüket a Velencei Bizottság plenáris ülésen vitatja meg. Elfogadása után az ajánlást átadják a véleményt kérő félnek és azt nyilvánosságra is hozzák.



2018.06.22 19:55

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29