Elismerte Erdogan győzelmét a CHP jelöltje

Publikálás dátuma
2018.06.25. 09:15
FOTÓ: AFP / ADEM ALTAN

Bejelentette győzelmét Recep Tayyip Erdogan török elnök a nem hivatalos eredmények alapján a vasárnapi elnökválasztáson – írta az MTI.

Erdogan vasárnap este Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, miután a szavazatok 97,81 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,53 százalékát tudhatta magáénak. Úgy fogalmazott: „népünk személyemet bízta meg az államfői és a végrehajtói hatalom feladatával, ugyanakkor a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és szövetségesének, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) megszavazott parlamenti többség a törvényhozás terén is nagy felelősséget rótt a pártszövetségre”.

Az államfő kijelentette, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét, és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Törökország a mostani választáson a közel 90 százalékos részvételi aránnyal az egész világnak leckét adott demokráciából. Leszögezte azt is, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Egyúttal megfogadta, hogy mind belföldön, mind külföldön folytatja a harcot azok ellen, akik Törökországot terrorszervezeteken keresztül veszélyeztetik.

Bülent Tezcan, a legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője a CHP ankarai székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az elnökválasztás a második fordulóra maradt. Kifejtette: miközben az Anadolu török állami hírügynökség arról ír, hogy már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, a Legfőbb Választási Tanács (YSK) őhozzájuk olyan adatokat küld, amelyek szerint ugyanez az érték csak 50 százaléknál tart. „Egyesek túl korán zendítettek rá a dobra és a harsonára. Amikor még 40 millió szavazat és 110 ezer urna van hátra, senki ne kiáltsa ki magát államfőnek” – fogalmazott Tezcan. Azt mondta, Erdogan 51 százalékot ért el, és ez az érték még előreláthatóan 50 százalék alá csökken.

Igazságtalan kampányról beszélt Muharrem Ince

Ince később, hétfői sajtótájékoztatóján nyilvánosan elismerte Erdogan győzelmét. Arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. „Ha engem választottak volna meg, én így tettem volna” – fogalmazott Ince. Hozzátette, hogy a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által közölt eredmény között nincs lényegi különbség.

Közölte azt is, hogy gratulálni fog Erdogannak a sikeréhez. Egyúttal leszögezte: mintegy 15 millió szavazatot kapott, és a célja, hogy a jövőben ezt 30 millióra növelje. Ez rövid távon is lehetséges cél, ezért fog dolgozni – mondta Ince. Ugyanakkor hozzátette, hogy véleménye szerint a választási kampány az elejétől a végéig minden tekintetben igazságtalan volt.

Ince a vasárnap egyszerre tartott elnök- és parlamenti választás eredményével kapcsolatban hangsúlyozta: világossá vált, hogy Törökországnak egy ideig még nem lesz olyan társadalma, amely intézményeken és szabályokon alapul. A kemalista politikus úgy vélte, hogy az előző napi választással Törökország a szó legszorosabb értelmében az „egyemberes rendszerbe” lépett át. „Ezután is mindig kételyeink lesznek a jövőnket illetően” – figyelmeztetett.

Ince a sajtótájékoztatóról kiküldte a török állami televízió, a TRT stábját, mondván, hogy az az elmúlt hetekben nem számolt be a kampányrendezvényeiről. Mint fogalmazott: „annak, aki a gyűléseimet nem mutatta meg, mi dolga van itt? Pont a sajtótájékoztatót fogja felvenni?” Ince mindazonáltal arra kérte a TRT riporterét és operatőreit, hogy viselkedését ne vegyék személyes sértésnek, mert az a TRT mint intézmény ellen irányul. „Barátaim, önök is dolgozók, ha szeretnék, a sajtótájékoztató után meghívom önöket kint egy kávéra” – mondta.

A vasárnapi elnökválasztást a 2014 óta hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan nyerte a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett hivatalos eredmény szerint. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan elveszítette önálló abszolút többségét a törvényhozásban, de szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt a képviselői mandátumok több mint a felét meg tudták szerezni.

99,92 százalékos feldolgozottság

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint az elnökválasztás szavazatainak 99,92 százalékos feldolgozottságánál Erdogan 52,59 százalékon áll.

A második Muharrem Ince 30,64 százalékkal. Őt Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke követi 8,4, majd Meral Aksener, a nacionalista Jó Párt (IP) jelöltje 7,29 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

A parlamenti választáson a szavazatok 99,91 százalékos feldolgozottsága mellett az AKP és a MHP által alkotott, Népszövetség nevű pártszövetség a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak, és így 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

Az ellenzéki pártszövetség jelenleg 33,94 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,64 százalékát (146 képviselői széket), az IP a 9,95 százalékát (43 parlamenti helyet), az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig az 1,35 százalékát (0 mandátumot) szerezte meg.

Az önállóan induló, kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) átlépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és a voksok 11,7 százalékát birtokolja (67 képviselői széket).

A végrehajtó elnöki rendszer kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament egyúttal továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

Szerző
Frissítve: 2018.06.25. 17:06

„Olcsón meg lehet úszni, ha egy nőt megerőszakolnak”

Publikálás dátuma
2018.06.25. 07:32
„Őket szabadon engedik, tőlünk elveszik a szabadságot” – üzente egy nő Madridban FOTÓ: ADOLFO LUJAN/CROWDSPARK
„Óriási a düh, a harag és a felháborodás”– mondták lapunknak madridi nőjogi aktivisták, miután kiengedték a börtönből a La Manada (Falka) néven elhíresült csoport tagjait, akik két éve megerőszakoltak egy fiatal nőt.

„Ezen a helyen nem szolgálunk ki erőszaktevőket... Ez egy biztonságos hely a nők számára” – Sevillában már akadnak olyan boltok, éttermek, ahova kifüggesztették ezeket a szórólapokat. Helyi női csoportok osztogatják őket az andalúz fővárosban, egy másik felhívás kíséretében: „Tisztelt Kereskedő: mi nők nem fogyasztunk olyan vendéglátóegységben, ahol erőszaktevőket szolgálnak ki, ezért arra kérjük, hogy csatlakozzon a felhívásunkhoz, és függesszen ki egy (a belépést megtiltó) figyelmeztetést a bejáratra.”

Amint kiderült, hogy pénteken feltételesen szabadlábra helyezik a La Manada néven elhíresült, ötfős férfitársaság tagjait a börtönből, országszerte nők ezrei vonultak utcára, és kezdtek akciókat szervezni – ismét.

„Őket szabadon engedik, tőlünk elveszik a szabadságot” – üzente egy nőMadridban FOTÓ: ADOLFO LUJAN/CROWDSPARK

„Őket szabadon engedik, tőlünk elveszik a szabadságot” – üzente egy nőMadridban FOTÓ: ADOLFO LUJAN/CROWDSPARK

Legutóbb akkor volt ehhez hasonló női megmozdulás Spanyolországban, amikor áprilisban egy pamplonai bíróság úgy döntött, hogy La Manada tagjai nem nemi erőszakot követtek el, hanem „csupán” szexuális visszaélést. Mindezt úgy, hogy a 2016-os, San Fermín ünnepségen történt esetről videofelvétel is készült, ami bizonyítja: az akkor 18 éves nő nem egyezett bele, hogy mind az öt huszonéves részeg férfi közösüljön vele, megalázza őt, és mindezt mobiltelefonnal rögzítse. A hatóságok egyebek között azt rótták fel az áldozatnak – akit mindvégig könnyűvérű, magát időközben meggondoló nőként igyekeztek beállítani –, hogy nem tiltakozott eléggé (!), s úgy tűnik, ez az érvelés sikeres is volt, hiszen a férfiakat nem találták bűnösnek csoportos nemi erőszak vádjában. Mivel két évet már őrizetben töltöttek, 6 ezer euró kifizetése után pénteken feltételesen szabadlábra helyezték őket.

AFP fotó

AFP fotó

A hétvégén az egész országban akadtak tüntetések, Sevillában pedig különösen aktívak voltak a női csoportok. A céljuk világos: a hazatérő férfiak ne érezzék magukat otthon, és ne tudják úgy folytatni az életüket, mintha mi sem történt volna két évvel ezelőtt. A szórólapokkal is azt kívánják elérni, hogy ne adjanak munkát, de még csak ki se szolgálják a La Manada tagjait. Különösen azokra a környékekre fókuszálnak, ahol korábban gyakran megfordultak a férfiak. Vannak olyan utcák, ahol a férfiak fényképe, és neve is szerepel a szórólapokon, az alábbi szöveg kíséretében: „Erőszaktevő vagyok, és az állam ezt engedélyezi.”

AFP fotó

AFP fotó

A városban most azt találgatják – emlékeztet az El País napilap –, hogy a La Manada tagjai visszatérnek-e korábbi munkahelyeikre – akadnak köztük katonák, egy rendőr és egy fodrász is. A munka törvénykönyve szerint egyébként a munkáltatóknak kötelessége visszavenni őket, és azokat az állampolgárokat pedig, akik az ellenkezőjére buzdítanak, esetleg megfenyegetik a munkáltatót, felelősségre lehet vonni. A nőjogi aktivistákat azonban ez egyelőre nem tántorítja el attól, hogy emlékeztessék a férfiakat arra, amit tettek.

Másodrendű állampolgároknak érzik magukat a nők
„Óriási a düh, a harag és a felháborodás most Spanyolországban. A spanyol igazságszolgáltatás azt üzente nekünk nőknek, hogy olcsón meg lehet úszni, ha egy nőt megerőszakolnak, megaláznak és kihasználnak” – mondta lapunknak Madridból Paula és Ale, a Mujeres en Lucha (Harcoló nők) című lap munkatársai, egy nappal azután, hogy részt vettek egy fővárosi tüntetésen. Beszámolójuk szerint általános érzés a nők körében, hogy az igazságszolgáltatás magukra hagyta, és másodrendű állampolgároknak tekinti őket. „Normális esetben, ha a bíróság előtt áll a vádlott, megkérdezik, hogy ő követte-e el a tettet. Nálunk a nőt vonják kérdőre, hogy összezárta-e a lábát... Ebben a konkrét esetben az történt, hogy volt három bíró, köztük egy nő, akik azt üzenték: az áldozat nem kiabált, harcolt és tiltakozott eléggé, ami egyet jelent a beleegyezéssel” – magyarázták a nők felháborodva a Népszavának.



Kétségbe vonja az ellenzék Erdogan győzelmét

Publikálás dátuma
2018.06.24. 23:40
A hívek örülnek - AFP fotó

 Bár vasárnap késő este Recep Tayyip Erdogan és pártja, az AKP egyaránt vezetett a vasárnapi előrehozott elnök- és parlamenti választáson, a voksolás kimenetelét az esti órákban ellentmondásos információk vonták kétségbe. Az Anadolu török állami hírügynökség arról tájékoztatott, hogy 94 százalékos feldolgozottságnál Erdogan 52,85 százalékkal állt az élen. Ez azt jelenti, hogy akár az első fordulóból is megnyerheti a versenyt. Legerősebb ellenfele, a baloldali CHP jelöltje, Muharrem Ince ekkor 30,66 százalékon állt. Az ellenzéki pártok választási csalást és megfélemlítést reklamáltak. Hangsúlyozták, hogy a feldolgozottság valójában sokkal kisebb, és közel sem biztos, hogy Erdogan átlépte az 50 százalékos küszöböt. A választás tétje nem kevesebb, mint hogy megkapja-e a teljhatalmat a keménykezű államfő.

Pártja, az AKP az esti adatok szerint elveszítette abszolút többségét a parlamentben. 

Mindazonáltal nem történt különösebb meglepetés a török elnök- és parlamenti választásokon, a részvétel is tükrözte a felfokozott hangulatot, az elnök személyéről 86,8, a parlament összetételéről 87 százalék voksolt. 

lásd még: Török választások hatalmas téttel - Erdogannak áll a zászló?

Szerző