Vilmos, a kötéltáncos

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:33
JORDÁNIÁBAN Dicsérte a herceg a szír menekültek befogadását FOTÓ: AFP/SHADI NSOOR/ANADOLU AGENCY
Minden diplomáciai érzékére szüksége lesz Vilmos cambridge-i hercegnek közel-keleti útja során. A történelmi vizit tartogat buktatókat.

A brit királyi család sosem nyilvánul meg politikai kérdésekben, ám minden apró gesztusnak üzenetértéke van, főleg, ha az Izraelben vagy a palesztin területeken történik. Amint arra közleményében a Kensington-palota is felhívta a figyelmet: „ez az első, kormány megbízásából történő hivatalos út, amelyen a királyi család egyik tagja részt vesz.”

Korábbi vizitek
Bár ez az első hivatalos látogatás, a királyi család tagjai korábban megfordultak már a régióban. Vilmos nagyapja, Fülöp edinburgh-i herceg 1994-ben meglátogatta édesanyja jeruzsálemi sírját, s ez alkalommal ki is tüntették, amiért nagy szerepet vállalt görög zsidók megmentésében. Károly herceg szintén járt Izraelben, amikor részt vett Jichak Rabin, illetve Simon Peresz volt kormányfő temetésén – emlékeztetett a The New York Times.

Bár a látogatás során elsősorban helyi vállalkozásokat, humanitárius projekteket és fontos kulturális helyszíneket keres fel, a brit sajtó élete egyik legtöbb kihívással teli útjaként emlegeti Vilmos herceg ötnapos közel-keleti vizitjét, amelyet éveken át szerveztek (az eredeti tervek szerint Henrik herceg utazott volna, ám Henrik májusi esküvője miatt a trónutódlásban a második helyen álló bátyja vállalta a feladatot).

A 36 éves herceg vasárnap érkezett meg Jordániába, ahol a 23 éves Husszein bin Abdullah koronaherceg - trónörökös - fogadta. Elemzők szerint a két család azt várja az ifjú hercegektől, hogy az ő segítségükkel gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki a két uralkodócsalád között. Kezdésként együtt hódoltak közös szenvedélyüknek, a futballnak, s – a képek tanúsága szerint – együtt nézték meg felvételről az Anglia-Panama világbajnoki meccset. Vilmos az estét a királyné tiszteletére rendezett kerti partin zárta, amelyen méltatta Jordánia szerepvállalását a menekültválságban.

„Csodálattal tölt el, hogy milyen rugalmas hozzáállást tanúsítottak a jordániaiak a régióban dúló konfliktusok következményeként fellépő biztosági és humanitárius kihívásokkal szemben... Az, ahogy kitárták az ajtót a több százezer szíriai menekült előtt – arról nem is beszélve, hogy milyen régóta elkötelezettek a palesztin menekültek megsegítésében – igen példás” – idézte a BBC a herceg szavait.

A nemzetközi sajtó a „bemelegítő” jordániai utat értékelte az utazás legkönnyebb részének, hiszen Vilmos hétfő este Izraelbe utazott, ahol – a CNN szakértőjét idézve – „minden szavát nagyítóval fogják vizsgálni”. Még meg sem érkezett Izraelbe, amikor Vilmos herceg máris a kritikák kereszttüzébe került, mivel a hivatalos közleményben a Kensington-palota Jeruzsálem óvárosára „elfoglalt palesztin területként” utalt.

Hogy alábbhagy-e a kritika, az ma eldől, de kétségtelen, hogy a neheze most következik: miután kedden ellátogat a Jad Vasem holokauszt emlékközpontba, Benjamin Netanjahu kormányfővel, valamint Reuven Rivlin elnökkel találkozik. A miniszterelnöknek igazi diadal Vilmos herceg látogatása, hiszen az utóbbi időben sok kritika érte: az ENSZ is elítélte, hogy májusban éles lőszert vetettek be a palesztin tüntetőkkel szemben, a nemzetközi közösség pedig azt sem fogadta kitörő örömmel, hogy Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, s egyúttal rendelkezett a követség odaköltöztetéséről. A Khan al-Ahmar-i beduin közösség területeinek ledózerolása a küszöbön áll, s máris heves tiltakozást váltott ki. Ilyen időszak után a Netanjahu-kormány számára "legitimációs hozadék", hogy a brit herceg leül vele tárgyalni - vélekednek egyes elemzők.

Az egyensúly megtartása érdekében – Tel-Aviv, Jaffa és Jeruzsálem meglátogatása után – Vilmos szerdán Mahmúd Abbász palesztin vezetővel is találkozik Ramallahban. A herceg itt sem "engedheti el magát", különösen, hogy a palesztin vezetés bocsánatkérést követel az 1917-es Balfour-nyilatkozatért. Vilmosnak itt is minden szavára ügyelnie kell.

Westminster is reménykedik
A brit kormány is nagy reményeket fűz a látogatáshoz. Az Egyesült Királyság uniós kiválása után London igyekszik új üzleti lehetőségeket kiaknázni, s régi kapcsolatokat felmelegíteni Európán kívül. A szövetséges Izrael egyike azon országoknak, amelyekkel Westminster szeretne intenzívebb, gyümölcsözőbb kapcsolatot. Ennek előkészítése is Vilmos herceg látogatása.



Szerző

A kormányzás a tét

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:32
Bundestag - AFP fotó

A német kormánykoalíció kereteit feszegeti, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) mindenképpen szigorítani akarja a határrendészeti eljárásrendet, miközben ehhez nem sikerült megszerezni a többi érintett ország egyetértését a vasárnapi „minicsúcson”.

A Bajorországon kívüli összes többi német tartományban tevékenykedő Kereszténydemokrata Uniót (CDU) vezető Angela Merkel kancellár sorsdöntő napok elé néz: csütörtökön és pénteken az EU-országok tartanak csúcsértekezletet Brüsszelben, de az elemzők kevés esélyt adnak a diplomáciai áttörésnek.

„Európai megoldás” híján talán kétoldalú államközi megállapodások is biztosíthatnák a német kormánypártok egyetértését, és a német határőrök megkezdhetnék azon migránsok visszaküldését, akiket már regisztráltak valamely másik EU-országban. Ha viszont semmilyen külső egyetértést nem sikerül szerezni ehhez, és Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU politikusa mégis elrendeli a visszaküldéseket, akkor az a koalíció szakadásához vezethet.

A nagykoalíciónak az - uniópártokként emlegetett - CDU-CSU jobbközép blokk melletti kisebbik alkotóeleme, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berkeiben – egyelőre kilétüket felfedni nem kívánó források szerint - már az előrehozott választások eshetőségét mérlegelik. A párt vezetőségének egyik tagja, Ralf Stegner úgy nyilatkozott, hogy a szociáldemokraták elutasítják a visszaküldési gyakorlat egyoldalú alapon történő bevezetését a német határon.

Merkel tegnap a CDU elnökségi ülését tájékoztatta a helyzetről, ma pedig az SPD vezetőivel találkozik.

Markus Söder bajor miniszterelnök tegnap Augsburgban azt mondta újságíróknak, hogy a végleges helyzetértékeléssel meg kell várni az EU-csúcs pénteki végét.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság német tagja, aki a CDU-hoz tartozik, a Reutlinger General-Anzeiger című regionális német lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy több időt kellene adni Merkelnek a kérdés megnyugtató rendezése érdekében.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára a tegnapi pártelnökségi ülés után úgy fogalmazott, hogy „e hét végéig, sőt azon túl is” dolgozni kívánnak a megoldáson. A CDU és a CSU viszonyának érzékelhető romlása már olyan mértéket öltött, hogy a főtitkárasszony azt a híresztelést vot kénytelen cáfolni, miszerint a CDU meg kívánná vetni a lábát Bajorországban is, elcsábítva a kereszténydemokrata érzelmű szavazók nagy részét a CDU-tól hagyományosan valamivel jobbra álló CSU-tól.

Szerző

Erdogan átírhatja Törökország történelmét

Publikálás dátuma
2018.06.25. 19:44
FOTÓ: ERCIN TOP / ANADOLU / AFP
Szárnyalt a líra a török választás eredményének hírére. Volt is oka rá, Törökország immár stabil diktatúra lehet. Az uniós vezetők közül elsőként gratuláló Orbán Viktor is a stabilitást emelte ki Erdogannak címzett levelében.

Első fordulóból megszerezte a győzelmet Recep Tayyip Erdogan török államfő a vasárnapi elnökválasztáson, pártja, a 15 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) is az élen végzett. Erdogan 52,6 százalékot szerzett, legnagyobb ellenfele, a kemalista, baloldali CHP elnökjelöltje, Muharrem Ince 30,7 százalékkal második lett. Erdoganra 25, Incere 15 millió választópolgár voksolt. Harmadik helyre a kurdpárt HDP börtönben ülő jelöltje Selahattin Demirtas futott be 8,04 százalékkal, akinek a kampány idején nem adatott lehetőség rendezvényeken résztvenni, csupán kétszer intézhetett beszédet cellájából televízión keresztül támogatóihoz. Az AKP szövetségesévé vált MHP-ből kivált konzervatív Ily párt jelöltje, Meral Aksener 7,43 százalékkal negyedik lett, a másik két jelölt nem érte el az egy százalékot.

Az AKP önmagában csak 42,5 százalékot ért el, az ultranacionalista MHP-val közösen a Nemzeti Szövetség színeiben viszont 53,7 százalékot gyűjtött, vagyis megvan a viszonylag szűk, de elegendő kormányzati többsége. A baloldali CHP és a konzervatív ellenzék – Ily, SP szövetsége 34 százalékkal lett második, a kurd HDP pedig 11,46 százalékkal megerősítette parlamenti pozícióit, annak ellenére, hogy vezető politikusainak tekintélyes százaléka ül börtönben jelenleg is.

A részvétel rendkívül magas volt, 87 százalék, ami még inkább erősíti Erdogan pozícióit. Az ellenzék és Muharrem Ince a választás során jelezték, hogy voltak szabálytalanságok, hogy a feltételek nem voltak azonosak az indulók számára, de nem kérdőjelezték meg Erdogan és az AKP győzelmét. Ince sajtótájékoztatón jelentette be, a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a választási tanács által közölt eredmény között nincs lényegi különbség. Arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. Jelezte, arra törekszik, hogy a most kapott 15 millió szavazatot a jövőben megduplázza, és ezt akár rövidtávon is megvalósítható célnak tartja.

Erdogan győzelmi beszédében kijelentette: leckét adtak demokráciából a világnak. "Ennek a választásnak a győztese a demokrácia, az emberek akarata és közvetlenül maga a nemzet. A választás győztese az ország mind a 81 millió lakosa, köszönöm mindenkinek, aki részt vett a demokrácia ünnepén" – fogalmazott a jogköreiben megerősített, immár teljhatalommal felruházott elnök.

Erdogan ezzel a győzelemmel hozzáláthat álma megvalósításához, kiépítheti a prezidenciális török államot, amely csak látszólag hasonlít az amerikai vagy a francia demokratikus állami berendezkedéshez. Erdogan tavaly a nemzetközi megfigyelők által elcsaltnak nevezett referendumon biztosította be, hogy választási győzelme esetén átvehesse a miniszterelnöki funkciókat is, ő nevezhesse ki és válthassa le kedve szerint és akár indoklás nélkül a kormány tagjait, a parlament nélkül dönthessen a rendkívüli állapot bevezetéséről és megszüntetéséről illetve, hogy kormányozhasson elnöki rendeletekkel.

Az EBESZ megfigyelői nem látták a demokrácia ünnepének a török választást, tegnapi jelentésük szerint nem voltak egyenlők a feltételek az indulók számára, Erdogan és az AKP túlzott előnyöket élvezett még a médián belül is, a választásra hatást gyakoroltak az alapvető jogok korlátozásai.

Németh Szilárd Fidesz alelnök másképpen látta, ő azt állította, hogy az európai demokráciák szabályainak megfelelően zajlott a török választás. A 444.hu szerint Németh az nyilatkozta, „Nyugat-Európában nyilvánvaló, azok, akik ezt nem tudják megcsinálni, azok persze irigykedve, meg – hogy mondjam – fintorogva nézik ezt az egészet (...) ugye nálunk is valami hasonló eredmény született”.

Orbán Viktort sem zavarták az EBESZ által is konstatált „szépséghibák”, az uniós vezetők közül elsőként gratulált Erdogan győzelméhez.

Szabad választás harckocsik árnyékában?
Az AKP nagyon félt a kurdok szavazatától, s ezt a HDP bázisa is megérezte, elszántabb lett, nyilatkozta lapunknak egy a helyszínen lévő civil aktivista. Nevét azért nem vállalta, mert mint fogalmazott, szeretne épségben hazaérni és még vissza is térni Törökországba, ahol, mint ismert, a 2016-os puccskísérlet után számos külföldi újságírót és emberi jogi aktivistát tartóztatott le az erdogani elnyomó gépezet. Egyeseket szabadon engedett, többeket viszont máig rács mögött tartanak ítélet nélkül.
Interjúalanyunk a választ megelőző hangulatot a kurdok lakta délkeleti régióban a késői romániai Ceausescu korhoz hasonlította. „Civilruhás detektívek az utcákon, a buszokon, kocsmákban. Senki sem mer őszintén beszélni nyilvános helyen, aki nem a kormány híve. A lakásokban annál inkább, ilyenkor düh és elszántság cseng ki a hangokból, főleg a fiatalokéból”. Elmondása szerint a kormány áthelyezte a szavazóköröket is a kurd falvakból a központokba, az utakon katonai ellenőrzőpontok voltak, ami sok ember szavazatleadását megnehezítette. A régió egyik városa, Mardin fő sugárútján általában óránként elhaladt egy katonai páncélkocsi, a lövegtornyában a 33-asnál feltűnően ott állt a lövész. Mintegy 80-al hajtottak végig a városon, az ott lakó polgároknak szánt üzenetük egyértelmű volt: megszállás van, ismertette a helyszínen tapasztalt hangulatot interjúalanyunk.



Szerző