A brit királyi család sosem nyilvánul meg politikai kérdésekben, ám minden apró gesztusnak üzenetértéke van, főleg, ha az Izraelben vagy a palesztin területeken történik. Amint arra közleményében a Kensington-palota is felhívta a figyelmet: „ez az első, kormány megbízásából történő hivatalos út, amelyen a királyi család egyik tagja részt vesz.”
Bár ez az első hivatalos látogatás, a királyi család tagjai korábban megfordultak már a régióban. Vilmos nagyapja, Fülöp edinburgh-i herceg 1994-ben meglátogatta édesanyja jeruzsálemi sírját, s ez alkalommal ki is tüntették, amiért nagy szerepet vállalt görög zsidók megmentésében. Károly herceg szintén járt Izraelben, amikor részt vett Jichak Rabin, illetve Simon Peresz volt kormányfő temetésén – emlékeztetett a The New York Times.
Bár a látogatás során elsősorban helyi vállalkozásokat, humanitárius projekteket és fontos kulturális helyszíneket keres fel, a brit sajtó élete egyik legtöbb kihívással teli útjaként emlegeti Vilmos herceg ötnapos közel-keleti vizitjét, amelyet éveken át szerveztek (az eredeti tervek szerint Henrik herceg utazott volna, ám Henrik májusi esküvője miatt a trónutódlásban a második helyen álló bátyja vállalta a feladatot).
A 36 éves herceg vasárnap érkezett meg Jordániába, ahol a 23 éves Husszein bin Abdullah koronaherceg - trónörökös - fogadta. Elemzők szerint a két család azt várja az ifjú hercegektől, hogy az ő segítségükkel gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki a két uralkodócsalád között. Kezdésként együtt hódoltak közös szenvedélyüknek, a futballnak, s – a képek tanúsága szerint – együtt nézték meg felvételről az Anglia-Panama világbajnoki meccset. Vilmos az estét a királyné tiszteletére rendezett kerti partin zárta, amelyen méltatta Jordánia szerepvállalását a menekültválságban.
„Csodálattal tölt el, hogy milyen rugalmas hozzáállást tanúsítottak a jordániaiak a régióban dúló konfliktusok következményeként fellépő biztosági és humanitárius kihívásokkal szemben... Az, ahogy kitárták az ajtót a több százezer szíriai menekült előtt – arról nem is beszélve, hogy milyen régóta elkötelezettek a palesztin menekültek megsegítésében – igen példás” – idézte a BBC a herceg szavait.
A nemzetközi sajtó a „bemelegítő” jordániai utat értékelte az utazás legkönnyebb részének, hiszen Vilmos hétfő este Izraelbe utazott, ahol – a CNN szakértőjét idézve – „minden szavát nagyítóval fogják vizsgálni”. Még meg sem érkezett Izraelbe, amikor Vilmos herceg máris a kritikák kereszttüzébe került, mivel a hivatalos közleményben a Kensington-palota Jeruzsálem óvárosára „elfoglalt palesztin területként” utalt.
Hogy alábbhagy-e a kritika, az ma eldől, de kétségtelen, hogy a neheze most következik: miután kedden ellátogat a Jad Vasem holokauszt emlékközpontba, Benjamin Netanjahu kormányfővel, valamint Reuven Rivlin elnökkel találkozik. A miniszterelnöknek igazi diadal Vilmos herceg látogatása, hiszen az utóbbi időben sok kritika érte: az ENSZ is elítélte, hogy májusban éles lőszert vetettek be a palesztin tüntetőkkel szemben, a nemzetközi közösség pedig azt sem fogadta kitörő örömmel, hogy Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, s egyúttal rendelkezett a követség odaköltöztetéséről. A Khan al-Ahmar-i beduin közösség területeinek ledózerolása a küszöbön áll, s máris heves tiltakozást váltott ki. Ilyen időszak után a Netanjahu-kormány számára "legitimációs hozadék", hogy a brit herceg leül vele tárgyalni - vélekednek egyes elemzők.
Az egyensúly megtartása érdekében – Tel-Aviv, Jaffa és Jeruzsálem meglátogatása után – Vilmos szerdán Mahmúd Abbász palesztin vezetővel is találkozik Ramallahban. A herceg itt sem "engedheti el magát", különösen, hogy a palesztin vezetés bocsánatkérést követel az 1917-es Balfour-nyilatkozatért. Vilmosnak itt is minden szavára ügyelnie kell.
