Az ő elnökük – Tarolt Erdogan Németországban

Publikálás dátuma
2018.06.25. 18:06
FOTÓ: BULENT KILIC / AFP

A külföldön élő törökök körében igen magas Recep Tayyip Erdogan népszerűsége, ezt bizonyították sorra az utóbbi évek választásai. A két török származású, de már Németországban született német válogatott labdarúgó Mesut Özil és Ilky Gündogan esete, akik német állampolgárként adták arcukat és nevüket az autoriter török elnök kampányához, széles nyilvánosságot adott a tagadhatatlan és sokak által érthetetlen jelenségnek. Mindkét sportoló személyesen találkozott Erdoganal, mezzel kedveskedve neki, Gündogan egyenesen olyannal, amelyben saját elnökének nevezte a török államfőt.

Az előzmények tükrében már nem is jelentett különösebb meglepetést, hogy Erdogan és az AKP tarolt Németországban, ahol a közel hárommilliós török közösségből 1,4 millió ember egyben török választópolgár is. A német dpa hírügynökség szerint az elnök és a kormánypárt nagyobb arányban nyert itt, mint Törökországban.

Az Igazságosság és Fejlődés pártja, az AKP Törökországban önmagában csak 42,5 százalékot ért el, szövetségesével, az ultranacionalista MHP-val szerzett egyszerű többséget, 53,61 százalékot. A németországi török választók körében viszont 56,3 százalékos támogatottsággal büszkélkedhet Erdogan pártja.

A németországi török közösség szóvivője a német sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az elnök népszerűsége a hatvanas években kivándorolt törökök érzelmeivel magyarázható. Sokan igen konzervatív környezetből vándoroltak ki munkavállalás céljából, őket, mint fogalmazott, „kevésbé foglalkoztatja az emberi jogok kérdése. Az ő szemükben Erdogan az, aki kórházakat, autópályákat és kereskedelmi központokat épített”.

A hárommilliós közösséget évek óta komolyan megosztja az ankarai hatalomhoz való viszonyulás kérdése. Erdogan hívei Berlin utcáin ünnepeltek hétfő reggel, mások viszont aggódnak a törökországi fejlemények miatt.

Fotó: Paul Zinken / DPA /AFP

Fotó: Paul Zinken / DPA /AFP

Autókonvojokkal, török zászlókkal, „Erdogan a mi vezetőnk” feliratokkal vonultak az ünneplők a német fővárosban. Cem Özdemir, török származású német politikus, parlamenti képviselő, a Zöldek volt társelnöke éles szavakkal bírálta az ünneplőket, s egyben Erdogan minden németországi támogatóját. „Ez mindannyiunkat el kellene, hogy gondolkoztasson. Ők nem csupán a diktátort ünneplik, magatartásukkal egyben a demokráciát is elutasítják, figyelmeztetett a zöld politikus.

Ausztriában is Erdogan hívei voltak többségben, az osztrák szélsőjobb máris meglebegtette, hogy haza kellene küldeni mindenkit, aki a diktátorra szavazott. Johann Güdenus, a Szabadságpárt, FPÖ alelnöke kommünikében jelentette be, hogy azok akik hozzájárultak Erdogan választási győzelméhez „nem tartoznak Ausztriához”. Güdenus közölte, az ausztriai törökök 72 százaléka voksolt Erdoganra és pártjára, ami véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a törökök ausztriai integrációja sajnálatos kudarc volt, az elnökre szavazóknak pedig sokkal jobb helyük lenne Törökországban, mint Ausztriában.

Nyugati szomszédunkban 270 ezer török él, közülük 107 ezer szavazópolgár. A vasárnapi választáson az ausztriai jogosultak mintegy fele vett részt.

Szerző

"Tegnap csak vertek bennünket, ma már gyilkolnak"

Publikálás dátuma
2018.06.25. 17:58
Kiégett ház egy ukrajnai cigányellenes pogrom után - a kép 2016-ban készült. Fotó: Stringer / Sputnik
A hatóságok tétlensége mellett gyilkosságig erősödtek a cigányellenes kárpátaljai pogromok. Az ügyben megszólaló Miroszlav Horvat jogvédő szerint még sosem félt ennyire a helyi roma kisebbség. Extrémizmusba és idegengyűlöletbe süllyed az ország – adott hangot aggodalmának Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó. Gyertyagyújtást szervez az áldozatok emlékére Budapesten hétfő délutánra a RomNet és a Kethane Egyesület.

Miroszlav Horvat, az ungvári városi tanács képviselője, roma kisebbségi jogvédő szerint jelenleg nincs, aki megvédje a kárpátaljai romákat. A jogvédő a szombati lembergi (Lviv) romagyilkosság után felkereste a Munkácshoz közeli Barkaszón a nyugat-ukrajnai nagyvárosban meggyilkolt 23 éves Pap Dávid családját. A fiú az iskola befejezése után Ukrajna nagyvárosaiba járt pénzt keresni, Lembergben fémhulladék gyűjtésével foglalkozott. Papék helyben mezőgazdasági munkát végeznek napszámban, de gyakran járnak külföldre is dolgozni.

A kárpátaljai romák nagyon nehéz időket élnek át, hangsúlyozta Miroszlav Horvat. „Még soha nem rettegtünk ennyire, mert nincs, aki megvédjen bennünket. Tegnap csak kergettek, vertek, ma pedig már késelnek és gyilkolnak bennünket” – fogalmazott.

A gyilkosság körülményeiről szólva elmondta, hogy támadói felvágták Dávid hasát, és kiontották a beleit. A támadásban szintén megsérült a 19 éves szernyei Pap Richárd, őt egy lembergi kórházban szúrt sebekkel ápolják. A fiút a mellkasán, felkarján és a hátán három helyen érték a szúrások.

Szombat éjjel történt a pogrom. A kárpátaljai magyar cigányok Lemberg külvárosában létesített átmeneti táborát késekkel és baseball ütőkkel felszerelt álarcos elkövetők támadták meg. A támadásban egy férfi életét vesztette, három személy, közte egy anya és 10 éves fia szúrt sérüléseket szenvedett. A lembergi rendőrség közlése szerint a romatábor őrizetbe vett hét támadója a "Józan és Dühös Ifjúság" nevű neonáci szervezet tagja.

Forrás: RomNet

Forrás: RomNet

A zaxid.net lembergi hírportál hétfői híre szerint a kárpátaljai romák elleni támadást 16-17 éves középiskolások követték el egy 20 éves fiatal vezetésével. Az ügy kapcsán időközben további 11 személyt vettek őrizetbe Lembergben – számolt be a híroldal.

Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója vasárnap nyilatkozatban ítélte el a kárpátaljai romák ellen elkövetett támadást, aggasztó jelnek nevezve az Ukrajnában rendszeressé vált romaellenes pogromokat, amelyek szerinte az ország „extrémizmusba és idegengyűlöletbe süllyedését” mutatják. A megye első embere bírálta a rendvédelmi szerveket a tétlenségükért, és megjegyezte, hogy az ukrán társadalom egy része hallgatólagos beleegyezéssel veszi tudomásul a romák elleni atrocitásokat.

Ukrán szakértői vélemények szerint csak idő kérdése volt, mikor torkollnak gyilkosságba az utóbbi hónapokban rendszeressé vált romaellenes pogromok, mert a hatóságok senkit nem vontak felelősségre a korábbi támadások elkövetői közül.

Idén szélsőjobboldaliak és nacionalisták már kétszer támadták meg és égették fel romák ideiglenes táborhelyeit Kijevben, és hasonló pogromokat hajtottak végre Ternopilban, valamint korábban Lembergben is kárpátaljai cigányok ellen. Ezeket a támadásokat az állami támogatásban is részesülő C14 neonáci szervezet és az év elején hatósági közreműködéssel alakult Nemzeti Osztagok félkatonai formáció vállalta magára.

A kárpátaljai magyar ajkú cigányok elleni sorozatos támadások áldozatai, köztük a késekkel összeszurkált 10 éves kisfiú melletti szolidaritásként, valamint a szombat éjjel meggyilkolt 24 éves férfi emlékére néma főhajtásra és gyertyagyújtásra hív a RomNet és a Kethane Egyesület hétfőn az ukrán nagykövetség elé. Mint az esemény részletei közt írják, az elmúlt hetekben és hónapokban már közel tucatnyi támadás történt átmeneti roma táborokban élő kiszolgáltatott, védtelen emberek ellen. A rendezvény délután 6 órakor kezdődik.

Gyertyagyújtás a kárpátaljai magyar cigány áldozatért

Gyertyagyújtás a kárpátaljai magyar cigány áldozatért

Szerző

A rohingják lemészárlásáért hét embert büntet az EU

Publikálás dátuma
2018.06.25. 16:22
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Célzott szankciókat fogadott el az Európai Unió hétfőn a mianmari hadsereg, határőrség és rendőrség több olyan magas rangú vezetője ellen, akik felelősek a rohingja kisebbség elleni súlyos emberijog-sértésekért - írja az MTI.

Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács sajtószolgálata arról számolt be, hogy hét magánszemély nevét vettek fel a mianmari szankciós listára.

A büntetőintézkedések vagyonbefagyasztást és beutazási korlátozást foglalnak magukban. A tájékoztatás szerint az érintettek gyilkosságokért, szexuális erőszakért és civilek házainak módszeres felégetéséért is felelősek.

A nyugat-mianmari Arakán szövetségi államból - becslések szerint - legalább 700 ezer rohingja menekült el tavaly nyár vége óta a mianmari hadsereg által végzett népirtás miatt. Teljes falvakat semmisítettek meg a hatóságok.

Arakánban mintegy egymillió rohingja muzulmán élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, ugyanis a többségében buddhista Mianmar vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.

Etnikai tisztogatás 2.0

A közösségi oldalnak meghatározó szerepe volt a rohingya kisebbség elleni mianmari gyűlölethullámban - vélik a túlélők és a szakértők. Hogy mi köze volt a népszerű közösségi oldalnak, a Facebooknak a rohingya kisebbség elleni mianmari vérengzéshez? Az El País spanyol napilap elemzése szerint nagyon is sok.

Szerző